Bécs és Prága tarol a Malév-csőd miatt

Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légiforgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából nem kevesebb, mint kilencven repülő jár Oroszországba. Mind az osztrák, mind a cseh kormány jelentős piaci előnyökhöz juttatta a gazdaságát, miután liberalizálta a légiközlekedést ezekkel a nem-EU államokkal.

A Malév csődje nyomán a közvetlen budapesti légiforgalom (két város közötti – point-to-point) mintegy 80 %-át sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga, az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül, nem tud új járatokat, új légitársaságokat beindítani. Mindennek rendkívül hátrányos hatása van a magyar gazdaságra, hiszen a lehetségesnél jóval kevesebb turista jut el így Magyarországra, miközben jelentős piaci igény mutatkozik. Számítások szerint hetente négy magyar munkahely szünik meg a késlekedés miatt, amióta a Malév csődbe ment és nem jelöltek ki a helyére új légitársaságot.

Az Európai Unión belül a piaci liberalizáció hatására manapság bármely EU-állam légitársasága indíthat járatokat az EU bármely két városa között, ha van elég szabad résidő és repülőtéri fogadókapacitás (ún. slot). Ezt nevezik egyszerüen Nyitott Égbolt (Open Sky) légügyi politikának. Egyes Európai Unión kívüli piacokon kétoldalú légügyi egyezmények szabályozzák, hogy melyik légitársaság hány járatot üzemeltethet stb. Budapest esetében olyan fontos küldő piacokra, mint pl. Oroszország, Ukrajna, Izrael vagy Törökország csakis ilyen légügyi egyezmények alapján lehet repülni. Amíg létezett a Malév, ezeken az útvonalakon két szolgáltató közül lehetett választani, mostanra viszont a piacon csak az Aeroflot, az Aerosvit, az El Al és a Turkish Airlines maradt talpon.

A Budapest Airport és néhány érdekelt légitársaság hónapok óta sürgeti a légügyi egyezmények módosítását, de a mai napig nem történt előrelépés az ügyben. Ezek a desztinációk, amelyeken most csak egyetlen légitársaság maradt, nagyon komoly hatással vannak a Budapest Airport forgalmára. Kam Jandu, a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója kijelentette: „Ezek a járatok kiemelten fontos üzleti utazók és turisták tízezreit szállítják Magyarországra minden évben. Elképesztő, hogy nagyságrendekkel több utas érkezik ezekről a célállomásokról a Magyaroszágnál kisebb lélekszámú Ausztriába vagy Csehországba, mint Budapestre. Ráadásul a versenytárs hiánya ezeket az útvonalakon rövid idő alatt jegyáremeléshez vezethet, nem is beszélve arról, hogy az utasoknak sokkal szükebb lesz a választási lehetőségük. Nagyon nagy kihasználatlan potenciál rejlik ezekben a desztinációkban. Úgy gondolom, hogy nem szabad tovább halogatni a döntést, hiszen a késlekedés már most is súlyos hatással van a magyar légiközlekedésre, miközben a szomszédaink tarolnak a piacon.”

Íme, a heti járatszámok:

Célország

Oroszország

Ukrajna

Budapest

10

14

7

11

Bécs

76

80

24

55

Prága   

14

90

18

35

Az újabb járatok beindítása jótékony hatással lehetne a munkaerőpiacra is, különösen a magyar idegenforgalomban és a szállodaiparban, amely már így is alaposan megsínylette a Malév csődje miatt előállt helyzetet.