Budapest Airport: jelentős gazdasági hajtóerő

A kutatás azt is megállapította, hogy a Budapest Airport története és földrajzi elhelyezkedése révén, a mintegy 9.000 főnek biztosított munkájával Magyarország egyik legnagyobb munkáltatója lenne, ha egy vállalatként számolnánk a 120 különféle cégnél és hatóságnál dolgozó munkavállalót. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a Budapest Airport jelentős mértékben hozzájárul a magyar nemzeti össztermék (GDP) növekedéséhez.

A kutatást, amelyet a Budapest Airport rendelt meg a Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézeténél, Dr. Lukovics Miklós docens vezetésével folytatták le és célja az volt, hogy bemutassa a repülőtér forgalomnövekedésének hatásait a gazdasági környezetre.  Dr. Lukovics docens és csapata négy, jól elkülöníthető gazdasági hatást mutatott ki: közvetlen és közvetett, indukált és katalitikus szerepet.

A kutatások a következő gazdasági hatásokat mutatták ki:

• 2009-ben a Budapest Airport területén dolgozó 9.000 munkavállaló mintegy 341 milliárd forintos nettó árbevételt ért el és ennek révén 73 milliárd forinttal járult hozzá a magyar GDP-hez.• A budapesti repülőtéren települt cégek összesen 52 milliárd forintnyi értékben vásároltak termékeket, amelyekből 26 milliárd forintra tehető a Magyarországon előállított termékek aránya. • 2009-ben a budapesti repülőtéren keresztül érkező külföldiek összesen mintegy 468 milliárd forintnyi értékben költöttek, amiből 413 milliárd forintot Magyarországon, belföldön költöttek el.• 2009-ben a Budapest Airport révén keletkezett teljes költés (közvetlen és közvetett, valamint az utasok költése) együttes hozzájárulása a magyar nemzeti össztermékhez eléri a 326 milliárd forintot és gazdasági hatása összesen 32.000 munkahely fenntartását jelentette. • Az utaslétszám és annak gazdasági hatása lineáris viszonyban áll egymással, nevezetesen minden 1 %-os utasszám növekedés egy százalékos gazdasági hatásnövekedést generál. A kutatáson alapuló becslések szerint egymillióval több utas nagyjából 1340 új munkahely létrejöttét eredményezi és 13 milliárd forintos értékben járul hozzá a nemzeti össztermék, a GDP növekedéséhez.

A kutatás eredményeit összegezve Dr. Lukovics Miklós kijelentette: „A légiközlekedés területén a beruházásokat a Budapest Airport-nál kell koncentrálni, ott, ahol legnagyobb a kereslet és ahol a legjobbak a feltételek mind az utasforgalom, mind a cargo fejlesztésére. A befektetések ösztönzésével és a fejlesztések útjában álló bürokratikus akadályok elhárításával jelentősen csökkenthető a repülőtér térségében a munkanélküliség és komoly gazdasági növekedést lehet elérni. Ennek hiányában viszont fennáll annak a kockázata, hogy a budapesti repülőtér behozhatatlanul lemarad a térség más repülőtereivel folytatott versenyben és a szomszédos országokkal szemben.”

Jost Lammers a Budapest Airport vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: “A kutatás egyértelmüen kimutatta a számunkra is, hogy az utasszám és a gazdasági hatások közvetlen összefüggésben állnak egymással, ahogy a földrajzi elhelyezkedés is komoly jelentőséggel bír. Számunkra különösen fontos lenne, hogy a régi időkből megörökölt légügyi egyezmények korlátozásait feloldjuk, mert a liberalizált légiközlekedés járulhat hozzá az utasszámok növekedéséhez és ez által új munkahelyek létrejöttéhez Magyarországon. Éppen ezért lenne óriási jelentősége annak, hogy a Budapest Airport minimum azonos, vagy ha lehet, még jobb jogi- és befektetői környezetet élvezhessen, mint a többi nagy repülőtér Közép- Kelet-Európában. A Szegedi Tudományegyetem kutatása minden szempontból alátámasztja ezt az álláspontot és a jövőben is mindent megteszünk minden érintettel együttmüködve ezeknek a céloknak az elérésében.