Autógyári beton - Győr-Pér repülőtér

A munkálatok 2000-ben kezdődtek meg. Először elkészült a szilárd burkolatú futópálya, az új forgalmi előtér, s egy sor, az üzemeltetéshez elengedhetetlen létesítmény. Az üzemszerü müködést lehetővé tévő átadásra végül három évvel később került sor, 2003 júniusában pedig már fogadta is a reptér az első nemzetközi járatot. Mára Pér átlagos éves utasforgalma csaknem eléri a 14 ezres számot, mint ahogy a kargóforgalom is a 90 tonnát. Évente több mint 3700 repülőgép használja ezt a repülőteret. Az Audi napi rendszerességgel veszi igénybe a létesítményt, hiszen rendszeres vállalati járatokat üzemeltet Ingolstadt, illetve Neckarsulm és Pér között.

Nyaranta charterjáratok is indulnak a nyugat-dunántúli régió fővárosából, de Pér fogad regionális teherjáratokat is, kiszolgálva ezzel a közeli pozsonyi, bécsi, de még a Ferihegyi repteret is. A fenti okok miatt a regionális fejlesztésben a repülőtér jelentős szerepet tölt be. Ettől függetlenül üzemeltetése mindaddig biztosított, amíg a német autógyár győri üzeme müködik.

– Mi a jelenlegi helyzet? – kérdeztük Vadász Lászlót, a Győr-Pér Airport vezetőjét.

– Azt gondolom, hogy a repülőtársadalom elég keveset tud rólunk, ezért az elején kezdem: a repülőtéren 2003-ban megvalósult egy jelentős fejlesztés, nagyrészt EU-támogatással. A korábbi füves reptéren ekkor épült egy 1450 x 30 m-es aszfaltpálya, gurulóút, előtér, fénytechnika, PAPI stb. Még ebben az évben a repülőtér nyilvános kereskedelmi státust kapott.Nagyon fontos volt, hogy a repülőtér beüzemelését úgy kezdhettük el, hogy mindennap volt legalább egy gépünk. Kezdetben a forgalom stabil alapját az Audi heti öt ingolstadti személyszállító járata jelentette. Azután lassan megtaláltak minket mások is, és 2007-ben már közel 4000 müveletet regisztráltunk.

Az elmúlt évről szólva egyébként minden téren növekedésről számolhatok be: elsősorban az üzleti repülések száma emelkedett jelentősen. Ezen belül a sürgős teheráru-szállítmányok mennyisége növekedett a többszörösére. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a repülőtér a nyugat-dunántúli gazdaság müködésének nélkülözhetetlen elemévé vált. Emellett a kisgépes légi turizmus is jelentős emelkedést mutat. Számunkra nagyon fontos ez a szektor, éppen ezért a 2 tonna MTOW alatti kisgépeket kedvezményes leszállási díjjal támogatjuk (ami 5 euró per tonna).Az utaslétszám kisebb mértékben emelkedett, mert a meglévő infrastrukturális feltételek elsősorban a kisebb, 30–50 személyes üzleti gépek kiszolgálását teszik lehetővé. De így is közel húszezer utas fordult meg tavaly a reptéren. Nyilvános járataink csak a nyári turistaszezonban voltak, Montenegró felé. Ezek a járatok az idén júniustól is közlekednek.

A repülőteret 13 fős személyzettel üzemeltetjük, és szinte teljes körü kiszolgálást kínálunk a partnereinknek. Saját AFIS szolgálatunk van, és „F” típusú légterünk az osztrák és a szlovák légtérrel is határos. Mindennap 8-tól 18 óráig vagyunk nyitva, de előzetes egyeztetéssel huszonnégy órán keresztül fogadhatunk IFR és VFR forgalmat. VOR–DME és RNAV–GNSS megközelítési eljárásaink vannak, amelyek az évi néhány ködös nap kivételével biztosítják a leszállást. Folyamatosan rendelkezésre áll JET 1 és AVGAS 100LL üzemanyag, és a jogosultak (a kereskedelmi céllal nemzetközi repülést végzők) exportáron, adómentesen tankolhatnak nálunk.A repülőtér a Győri Aero Klub székhelye is, amely négy szakosztályával müködik a területen. Emellett nálunk van a magyar vitorlázó mürepülő válogatott hazai bázisa. Minden évben itt rendezik a Nemzeti Bajnokságot, de rendeztünk már világ- és Európa-bajnokságot is, és itt készülnek a versenyzők a világversenyekre. Sikerült olyan forgalmi és müködési rendet kialakítanunk a repülőtéren, hogy gond nélkül megférnek a vitorlázógépek az üzleti jetek mellett.

– Mi jelenti mostanság a legnagyobb gondot önöknél?

– Egyre sürübben akadnak állóhelygondjaink, sokszor nagyon komoly tervezést igényel, hogy a napi forgalmat az öt létező állóhelyen zökkenőmentesen forgatni tudjuk.

Ezenkívül egyre sürgetőbb a további fejlesztések igénye. A meglévő kiépítettségünk főként az üzleti repülések kiszolgálásához elegendő, így elsősorban ezek növekednek látványosan. A régió lakossága ugyanakkor Schwechatról vagy Pozsonyból utazik, esetleg Ferihegyről. Szeretnénk olyan körülményeket teremteni, hogy a következő években a lakosság is nagyobb mértékben használhassa a régió repülőterét. Ma azt látjuk, hogy azok a légitársaságok sikeresek, amelyek 150–190 személyes repülőgépeket üzemeltetnek. Ezek tudnak a magyar átlagpolgár számára is elérhető áron szolgáltatni. Jönnének is hozzánk, mert a piac ígéretes, hiszen a repterünkről három fővárost lehet akár egy órán belül autópályán elérni. Ehhez azonban bővíteni kell a pályarendszert, a terminált, és egyéb kapacitásbővítő beruházásokat szükséges végrehajtani. Na és még sok minden mást.

– Melyek a közeljövő tervei, illetve legfontosabb feladatai?

– A terveink is az előbb elmondottakhoz kapcsolódnak. A tulajdonosaink tőkét szeretnének bevonni a fejlesztésbe, és ennek érdekében egy nyilvános pályázatot fognak kiírni a közeli jövőben. Többféle üzleti modell keretében lehet a repülőtér fejlesztésébe bekapcsolódni. A lényeg, hogy a tervezett fejlesztések megvalósuljanak.

Rövid távú terveink inkább az üzemeltetéshez kapcsolódnak, a növekvő forgalommal próbáljuk tartani a lépést, és egyre színvonalasabb szolgáltatást kívánunk nyújtani, egyelőre a meglévő eszközrendszerrel vagy aprókat előrelépve. Nálunk még nagy esemény egy új csomagröntgen vagy GPU beszerzése, illetve a 24 órás meteorológiai szolgálat feltételeinek megteremtése vagy a GAT felújítása. Ezek voltak a közelmúlt eredményei. Az idén megvásároltunk néhány használt kiszolgálóeszközt (utaslépcsőt, toalettszerviz-kocsit), és ezeket fogjuk saját erőből felújítani és üzembe állítani. Évek óta folynak tárgyalások a HC-nál rendelkezésre álló radarkép átvételéről, ami nemcsak a munkánkat könnyítené meg, de a repülések biztonságát is igen nagy mértékben növelné. Említettem, hogy a mi légterünk szlovák és osztrák légterekkel és egy MTMA-val közvetlenül határos, és nem mindig egyszerü a hozzánk tartó, vagy éppen átrepülő forgalmat kezelni. Nem készülünk egyelőre légiforgalmi irányítói szolgálat felállítására, de a radarkép nagyon sokat segítene az AFIS szolgálatunknak. Készülünk a technikai feltételek kiépítésére, és bízunk abban, hogy az adatokat átadja a HC, hiszen itt is a Magyar Köztársaság légterében folyó repülések biztonságának javításáról van szó.

– Pér mindig sok repülős eseménynek ad otthont. Mi történik az idén?

– A forgalom további növekedésére számítunk, és amit eddig látunk az évből, az igazolja a várakozásainkat. Van előkészítés alatt néhány üzleti járat, és tárgyalunk nyilvános személyszállító járatok beindításáról is, 30–50 személyes gépekkel. Ezekről szívesen beszámolunk, ha már konkrétumokat tudunk mondani. A tervezett pályabővítés az idén még semmiképpen sem tud elkezdődni. Ha meg is találjuk az üzleti modellt, legfeljebb a projekt előkészítése kezdődhet el az idén. A sportrepülésben nemzetközi vitorlázórepülő és ejtőernyős táborok lesznek, és egy vagy két nemzeti bajnokságnak leszünk a házigazdái.

– Most volt öt éve, hogy az első nemzetközi járat leszállt a reptéren…

– A reptér személyzete ma is szinte ugyanaz, rengeteg közös élményünk, sztorink van. Ezek közül talán a legtöbbet emlegetett a következő: Gyakran fogadunk éjszaka üzleti ad hoc charterjáratokat. Az a rend, hogy este 6-ig jelezni kell ezeket, és akkor felállítjuk a szolgálatokat a kért időben. Egy alkalommal, még az elején, az egyik német partnerünk elfelejtett szólni egy járat érkezéséről, és csak akkor szereztünk tudomást róla, amikor már a Dornier ott körözött a sötét reptér felett. Az egyik közel lakó kollégám meghallotta a hajtómüvek hangját, és riasztotta a stábot. (Persze akkor már csörögtek a telefonok is.) Éjjel 2-kor – télen! – körülbelül 20 perc alatt állt fel a rendszer, addig a gép holdingolt a reptér felett. Mikor mindenki elfoglalta a helyét, felkapcsoltuk a fényeket, és leszállt a gép. Utána néztük meg jobban magunkat, és jót mulattunk egymáson. Volt, aki pizsamára húzta fel a télikabátot, s volt, aki papucsban jött. Volt, aki a gép leszállása után kaparta le a jeget a kocsija szélvédőjéről, tehát idefelé vakon jött…A társaság nagyon hálás volt érte, hogy rugalmasan korrigáltuk a hibájukat, és nem kellett kitérőre menni. Azóta is az egyik legfontosabb partnerünk.