A pekingi repülőtér készen áll az olimpiai rohamra

Kilenc falu tízezer lakosát kellett átköltöztetni, húszmillió köbméter betont és félmillió tonna acélt használtak fel, ötvenezer munkás dolgozott éjjel-nappal, hogy négy év alatt felépülhessen a BCIA egymillió négyzetméteres, negyvenegymilliós kapacitású harmadik terminálja, amely másfélszer nagyobb a Pentagonnál. A számjátékot folytatva, ami a paramétereket illeti, a pontosan három és negyed kilométer hosszú, hétszázötven méter széles épületegyüttesben – a brit sztártervező Norman Foster megfogalmazása szerint – a londoni Heathrow mind az öt terminálja elférne, és gondoljunk hozzá még tizenhét százaléknyi hasznos területet. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Peking városának önkormányzata és a kínai repülőtereket felügyelő hatóság, a CAAC közösen négymilliárd dollárt költöttek a létesítményre, beleértve a háromezer-nyolcszáz méter hosszú harmadik futópályát, valamint a kilencvennyolc méter magas irányítótornyot. A többi kapcsolódó infrastrukturális beruházások további három és fél milliárd dollárt emésztettek fel. A hatvankilenc utashíddal (melyek közül nyolc az A380-ast is képes fogadni) és százhúsz beszállókapuval rendelkező komplexum üzembe helyezésével immár napi ezerhatszáz járat kétszáznyolcezer utasát szolgálhatja ki világszínvonalon a kínai főváros hetvenhatmilliós áteresztőképességü nemzetközi légi kapuja.

Lord Foster merész futurisztikus megoldásokat ötvözött az ősi kínai kultúra hagyományos elemeivel, ezzel is kifejezve hódolatát Kína egyik építészeti csodája, a Tiltott Város iránt. Valóságos mestermüvet alkotott, ugyanis a gigantikus épülettömb madártávlatból nézve egy óriási sárkányra hasonlít, amelynek képzeletbeli hátán, vagyis az észak–déli tájolású építmény vörösréz lemezekkel fedett tetőszerkezetén százhatvan darab háromszögletü ablak található. A felnyitható úgynevezett sárkánypikkelyek – energiatakarékossági meggondolásból – azt a célt szolgálják, hogy télen begyüjtik a nap sugarait. A belső terekben a feng shui alapelveivel összhangban a levegő, a fény és a növényzet dominálnak, és a Nyári Palota stílusában kialakított zöld szigetek üdévé varázsolják a fényárban úszó tágas kiszolgálóterületet, amelynek mindkét oldalát – a kezelőcsarnok utcai homlokzatával egyetemben – esztétikus üveg függönyfal borítja.

Az impozáns építményt az egyszerü áttekinthetőség érdekében három önálló szekcióra osztották. Eszerint a C jelüben az induló utasok kezelése, az érkező poggyászok kiadása, a belföldi járatok kiszolgálása zajlik. A D-t, ahol tíz dupla utashídon húsz gépet fogadhatnak egyidejüleg, az olimpiai és a paralimpiai játékok idején kizárólag a sportolókat és a hivatalos delegációkat szállító különjáratok használják majd, míg az E a nemzetközi járatokat üzemeltető huszonhat menetrendszerü légitársaságnak ad otthont. A forgalom zavartalan kiszolgálását jelentősen megkönnyíti, hogy a kezelőcsarnokban háromszáz check-in pult várja az induló utasokat, így aztán gyorsan túljutnak a hivatalos formaságokon. Akik számára még a repülőtéren belüli nagy távolságok sem jelentenek akadályt, mert a központi tranzitváróból tizenöt kilométer hosszú mozgójárdarendszeren vagy a nyeregvasút sürün ingázó szerelvényeivel percek alatt megérkeznek a beszállókapukhoz. A terminál főbejáratánál, azaz a sárkány fejénél pedig a közlekedési csomópont (a metró, a városi gyorsvasút, a buszok állomása) és egy hétezer gépkocsi tárolására alkalmas kétszintes mélygarázs kapott helyet. Szintén újdonság az utazók számára, hogy a vasúthálózat kiépítésének köszönhetően negyedóra alatt juthatnak el Peking belvárosába. És persze említést érdemel az a digitális vezérlésü, óránként húszezer poggyász továbbítására alkalmas hipermodern szalagrendszer is, amelynek biztonságos müködését kétszáz kamera felügyeli. Ez a rendszer önmagában potom kétszáznegyvenmillió dollárba került.

A korszerü szolgáltatási koncepció részeként a főépületben hétezer négyzetméteren tárgyalók, konferenciatermek létesültek, ahol ingyenes internetes hozzáférés és bankok állnak az üzletemberek rendelkezésére. A légitársaságok prémiumügyfelei pedig két hatalmas, minden elképzelhető luxussal felszerelt exkluzív váróban kapcsolódhatnak ki, hangulatos környezetben. Mellesleg a többi utazó is megtalálja a számítását, mert ki-ki kedve szerint válogathat az időtöltési lehetőségek széles skálája között a negyvenötezer négyzetmétert elfoglaló kereskedelmi és vendéglátóegységekben. Hatvannégy közismert cég képviseli a gasztronómiát, és például a KFC, a McDonald’s, valamint a Pizza Hut városi áron kínálják az enni- és innivalót. Emellett a fogyasztani óhajtók több ázsiai, kínai, nyugati stílusú étterembe, de akár sörözőbe, drinkbárba, kávézóba, cukrászdába, sőt fagylaltozóba is betérhetnek. Akik viszont vásárlással szeretnék elütni az időt, azok kilencven különböző boltban vagy a tízezer négyzetméteres duty free részlegben, az igényesebbek pedig a luxuscikkeket forgalmazó Cartier, az Omega, a Dunhill, a Swarowski, a Bally és az Aigner elegáns üzleteiben költekezhetnek.

Az olimpiai lázban égő Peking tehát felkészült a légi úton érkező látogatók áradatára, és mint láthatjuk, nem is akárhogy. A lenyügöző méretü és komfortos hármas terminál mindenesetre biztosíték arra, hogy a főváros nemzetközi légikikötője az idén könnyedén megbirkózhat az előzetesen jelzett hatvannégymilliós utasforgalommal.