2024. 05. 19.
Ivó, Milán
: 388 Ft   : 358 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Eladósorban a Gripen NG

Eladósorban a Gripen NG
Trautmann Balázs  |  2023. 10. 12., 15:23
Eladósorban a Gripen NG

Az már (szinte) biztos, hogy a semleges Svédország utolsó, saját fejlesztésű vadászbombázója lett a JAS 39NG Gripen, a legokosabb „kisvas”. Az országot - kis szerencsével - az Aranysas decemberi számának megjelenésekor már NATO-taggá fogadhatja a katonai szövetség minden tagállama. Kérdés, hogy a nagy családba lépés segít-e a típus exportesélyein.

A legutolsó értékesítés egy nagy ország apró szerződés-kiegészítéseként születhet meg. Ráadásul csupán utánrendelésről van szó, nem új vásárló felbukkanásáról. Ebből már talán egyszerű is volt kitalálni, ki lehet a vevő: természetesen a Dél-Amerika középhatalmi szerepére törő Brazília. Az apró jelző nem volt véletlen két mondattal korábban, hiszen összesen négy darab, együléses F-39E-ről lehet szó. Ráadásul a cikk írásának időpontjában még ez is csak feltételes mód, aláírt dokumentumokról még nincsenek információk. Igaz, hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol 2023. februárja óta keringenek értesülések négy „új Gripen” beszerzéséről a meglévő 13 EBS HU és a 2015 májusában Cáslavban összetört gép helyére 2016 júliusában pótlásként érkezett, 44-es oldalszámú, magányos JAS 39D mellé. Arról egyelőre sajnos semmilyen hivatalos információ nincs, hogy a Kecskemétre félig-meddig megígért Gripenek milyen változatúak lesznek. Az „új” jelző bizony NG-t jelent, hiszen az előző generációt képviselő C/D-k gyártósora már régen leállt és ma már az „okosított” nagytestvérek épülnek Svédországban és Brazíliában is.

A 2014-ben aláírt szerződés értelmében két repülő század feltöltéséhez elegendő 32 darab Gripen JAS 39E és nyolc kétüléses Gripen JAS 39F vadászgépet rendeltek meg a svéd gyártótól - részben már helyi gyártással.

A jelenlegi információk szerint a FAB 4105-ös és 4106-os oldalszámú gépek Navegantes kikötőjébe érkezésével összesen hét vadászbombázóra bővült a kék-sárga-zöld felségjeles flotta. A gépeket onnan már földi úton, saját futóművükön gurulva vontatják át az Embraer Sao Paolo melletti Gavião Peixoto-ban lévő üzemébe, ahol alapos ellenőrzések után kerülhet sor az első, immár hazai felszállásra, majd a tesztprogram teljesítése után az Anápolis katonai bázisra az átrepülésre. A tervek szerint 2024-re lenne teljes a brazil légierő JAS 39-es állománya, de az eddig tapasztalt ütemezés mellett ez kétségesnek tűnik.

Ami viszont tényként közölhető, hogy a típus hivatalosan 2022. december 19-én kapta meg a „műveletre alkalmas” minősítést. Ez egyben azt is jelentette, hogy az Anápolisban állomásozó 1º GDA immár bevethető - a géplétszám és a hajózók kiképzettségi szintje, illetve a fegyverzetből adódó korlátozások függvényében. Az elsődleges cél persze nem más, mint a főváros légi oltalmazása, melyet fokozatosan bővítenek majd a jövőben a földi célpontok elleni műveleti képességekkel is. Emlékezzünk vissza, hasonló, a repülésbiztonság szempontjából igen fontos tanulási folyamaton mentek keresztül a kecskeméti hajózók is.

Kevésből lesz-e több?

A brazil légierő parancsnoksága folyamatosan kommunikálta a döntéshozók felé, hogy a megrendelt mennyiség nem elégséges a világ ötödik legnagyobb területű országa 8 547 404 négyzetkilométernyi légterének oltalmazására, illetve a hadsereg műveleteinek támogatására. Főleg úgy, hogy a tervek szerint egyetlen légibázis, a már említett Anápolis ad majd otthont a gépeknek. A Gripen-család tervezésénél a svéd védelmi filozófiát követve természetesen alapkövetelmény volt a tábori üzemeltetés, de ez azért mást jelent Európában és nagyon mást Dél-Amerika legnagyobb államában. Szóval kevés, ami van - és kevés lesz a 36 harci változat mellé talán érkező újabb négy gép is. Többet, sokkal többet kér a légierő - gyakorlatilag a már gyártás alatt álló flotta duplázását. Azaz „legalább 30 új együléses példány” beszerzését javasolják, immár évek óta. Legutoljára, 2023. április 22-én a nagy nyilvánosság előtt ifjabb Carlos de Almeida Baptista vezérezredes, a légierő parancsnoka szorgalmazta ezt a nagyon is várt lépést. A helyszín és az alkalom több volt, mint szimbolikus: két újabb F-39E-t - egészen pontosan a negyedik és az ötödik átvett gépet - nyilvánítottak hadra foghatónak a Rio de Janeiro melletti Santa Cruz légibázison rendezett ünnepségen.

Nem is tehetett mást a parancsnok, emlékeztetnek a szakértők, hiszen az eredeti FX projekt 2007-es(!!!) kiírásakor még arról volt szó, hogy 100 modern, 4+/4++ generációs, többfeladatú vadászbombázóval újítják meg a légierőt - ezzel gyakorlatilag Dél-Amerika toronymagasan legerősebb légi haderőnemét megalkotva. Nos, bár Brazília a BRICS-néven emlegetett, a feltörekvő fejlődő országokat tömörítő csoport oszlopos tagja, de a térségre jellemző pénzügyi nehézségek és gazdasági válságok hamar leszállásra kényszerítették a magasba tartó terveket. A projekt törlése, újraindítása, 12 gépre lefaragása, majd végül a légierő vezetése és a politika küzdelmeiben nagy nehezen kialkudott 36 gépes megrendelés lett a nagyívű projekt sorsa - jelenlegi ismereteink szerint. A kék egyenruhások azonban továbbra sem tettek le a jelentős bővítésről, mely egyben a világ legnagyobb Gripen NG-üzemeltetőjévé is tenné őket. Kérdés, honnan lesz rá forrás, hiszen a legszerényebb becslések szerint is 1,8-2 milliárd dollárba kerülne csupán a már említett 30 új példány legyártása is.

Szolgálatra jelentkezem!

A brazil légierő F-39E Gripen-re kerülő pilótáinak utolsó csoportja is sikeresen befejezte az átképzést Svédországban. A Saab 2023. július 12-i bejelentése szerint az utolsó négy, „Delta Conversion Training” képzésben részesülő pilóta még júniusban fejezte be a tanfolyamot, melyet a légierő Linköping melletti repülőterén dolgozó Skaraborg ezredének (Skaraborgs flygflottilj, másnéven vagy F 7 Såtenäs) segítségével hajtottak végre - ez a hely bizony a magyar hajózóknak is módfelett ismerős lehet.

Az átképzésben főszerepet kapott Főnix-század parancsnoka, Richard Carlqvist őrnagy, őszinte elismeréssel beszélt újdonsült kollegáiról. A brazil hajózók magasan képzettek, széleskörű üzemeltetési tapasztalattal érkeznek ide, hiszen korábban a Northrop F-5AM/BM és az AMX könnyű vadászbombázó gépeket alkalmazó egységeknél repültek, hangsúlyozta az őrnagy. Nem véletlen a tapasztalat külön kiemelése: egy új típus hadrendbe állításánál minden légierő igyekszik a már nagy rutint szerzett, de még várhatóan hosszabb repülőpályafutással rendelkező pilótákat kiválasztani az első csoportba. A kidolgozott módszertannak megfelelően a brazil növendékek is a JAS 39C és a kétüléses D változatain kaptak típusátképzést. A 19 hetes tanfolyam során 75 felszállást végeznek el a pilóták. „Miután Svédországban a Gripen C/D típuson már megfelelő rutint szereztek, pilótáink teljes egészében Brazíliában végzik majd el az F-39E való átképzést”, mondta el Gustavo de Oliveira Pascotto alezredes, a légierő 1. légvédelmi csoportjának (1º Grupo de Defesa Aérea) vezetője. Az új típust hadrendbe állító alakulat parancsnoka szerint bár az előző generációt képviselő C/D változat ugyan számos rendszerében és képességében eltérő az F-39E/F-ektől, de a pilóták nagyon értékes tudásra és tapasztalatra tesznek szert a Gripenek fedélzeti berendezéseivel, repülési karakterisztikájával és irányításával kapcsolatban.

A brazil légierő összesen 21 pilótát küldött Linköpingbe, ahol egy komplex, folyamatosan nehezedő repülési feladatokra épített tanfolyamon vesznek részt. Az egyszerű, nappali egyedüli és kötelékrepülés mellett nem maradhatnak ki az éjszakai és a bonyolult feladatok, valamint a levegő-levegő harcászati képességek megismerése és begyakorlása is, beleértve a beépített 27 mm-es Mauser gépágyú és a légiharc-rakéták használatát is. Az eddigi információk szerint az F-39-esek elsődleges funkciója a brazil főváros légterének védelme lesz, így a légtérrendészethez szükséges képességek elsajátítása élvez prioritást.

Háromszínű festéssel

Svédországban is haladnak a gripen-projekttel: itt több szálon is fut a történet. Az első és látványosabb a 2013 januárjában megrendelt 60 darab JAS 39E és F kérdése. Az eddigi információk szerint a gyártás az eredeti ütemtervnek megfelelően folyik, 2019 decemberében szállt fel az első, már a hazai légierőnek szánt együléses példány, az NG-kre jellemző, éles kontúrú, háromszínű festést kapott 6002-es. A jelenlegi svéd elképzelések szerint a továbbfejlesztett, új generáció egészen legalább 2060-ig hadrendben marad, így nem is csatlakoznak a jelenleg futó, egymással is versengő európai hatodik generációs vadászbombázó fejlesztési programok egyikéhez sem (Future Combat Air System, illetve Global Combat Air Programme).

Ami viszont talán magyar szemmel még érdekesebb lehet, az a C/D változatok alapos modernizálása. 2022 decemberében került aláírás a 3,5 milliárd koronás (336 millió dolláros) projekt elindításáról szóló dokumentumra. A fejlesztések és cserék érintik a most hadrendben álló svéd gépek hajtóművét, radar-, avionikai és más fedélzeti rendszereit is. A cél a két változat képességeinek minél közelebb hozása, azaz a használt gépek „felokosítása” az NG paramétereinek jelentős részével. A tervek szerint a nagyjavítás és modernizálás után legalább 2035-ig még az első vonalban maradhatnak a frissített deltaszárnyúak. Melyekből egyébként még egészen sok van hadrendben: ha minden igaz, 71 együléses C és 23 kétüléses D várja a felszállásokat.

Frontszolgálat?

A JAS 39-család eddig mérsékelt hadműveleti tapasztalatokat tudott csak összegyűjteni 1996, a svéd hadrendbe állítás óta. Nem szabad lebecsülni a balti államok feletti, légtérrendészeti feladatú NATO-műveletet, így a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének munkáját, de - szerencsére - azért az inkább csak tapasztalatszerzés és nem háború. Valós konfliktusban való részvételben a típusnak Líbia felett volt része: itt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973-as számú határozatának betartását segítették ellenőrizni a Flygvapnet JAS 39C-i. A szicíliai Sigonellából útnak induló gépek feladata szigorúan csak a felderítés volt, így a Litening elektrooptikai felderítő és célzórendszer mellé a Saab SPK 39 konténer került a gépek törzse alá. A hatótávolságot légiutántöltés mellett a külső póttartályok, míg az önvédelmi képességet a szárnyvégre elhelyezett IRIS-T légiharcrakéták növelték.

Az ukrán légierő előttünk álló átfegyverzésében sok szakértő lát lehetőséget és egyben új piacot a Saab számára is. Ismeretes, hogy első lépésként használt F-16AM/BM Fighting Falconok érkeznek majd, de az eddigi feltételezések szerint maximum két századra elegendő, modernizált egyhajtóműves juthat majd el a megtámadott országba. Hosszú távra ez nem megoldás: és az sem valószínű, hogy a megrendelésekkel kitömött és már a szlovák légierő részére készülő - és késésben lévő - F-16V Block 70/72-es gyártósoron hirtelen találnak Ukrajnának leszállítható példányokat. Éppen ezért lehet logikus - de értelemszerűen nem szakmai, hanem politikai szinten eldőlő - lépés új gyártású JAS 39E/F-ek hadrendbe állítása. A közeljövőben NATO-taggá váló Svédország ráadásul nem lenne a semlegességgel gúzsba kötve, így kellő akarat és persze nyugati segélyből érkező finanszírozás esetén nem lenne lehetetlen felpörgetni a linköpingi gyártósor teljesítményét.

Gripen NG a tengereken?

Egy meglehetősen izgalmas verzió volt a Gripen, majd az „okosított” NG hajófedélzeti változatának elképzelése. Az ötlet önmagában abszolút nem volt őrültség: hiszen a gép méretei lehetővé teszik a repülőfedélzeti üzemelést - és tárolást, annak ellenére, hogy a szárnyak vége nem felhajtható. A svéd mérnökök számításai szerint, ahol a Sea Harrier-t alkalmazzák, ott elfér az ő gépük is. Bár az egyetlen hajtómű talán sokak számára repülésbiztonsági kérdéseket vet fel, de egyrészt a Volvo RM12-esek az eddigi adatok szerint igen kiváló üzemeltetési mutatókkal rendelkeznek, hiszen 2020 júniusában már több, mint 300 ezer üzemórát tudhattak a magukénak, leállás vagy jelentős, repülés közben történő, a gépet és hajózóját veszélyeztető meghibásodás nélkül. A nagytestvér hajtóműve is nagyobb, hiszen a megnövekedett méretű NG-hez a F414-GE-39E plusz 25 százalékos tolóereje is jól jött. Az alap F414-es egyrészt a F404-es továbbfejlesztése (mely egyben a Volvo RM12-es őse is), másrészt eleve haditengerészeti célokra szánták, hiszen a Boeing F/A- 18E/F Super Hornet-ekbe került belőle kettő. Ráadásul jegyezzük meg azt is: az amerikai haditengerészet F-35C és a tengerészgyalogság helyből fel- és leszállni is képes F-35B Lightning II-ese is egy hajtóműves.

A Sea Gripen nevet kapott projekt elsődleges kiszemelt célországa India volt, méghozzá egy komplex csomag részeként. Az egész elképzelés alapja az a 114 darab Gripen NG volt, melyet a már lapunk hasábjain is sokszor emlegetett Multi-Role Combat Aircraft (MRCA) tenderen kívántak értékesíteni a légierő számára. A projekt természetesen a „Make in India”, azaz helyben készítendő haditechnikai eszközök állami elvárásának megfelelően helyi összeszerelést célzott meg, méghozzá az Adani Defence-szel összefogva. Bár a nagymértékű technológiai transzfer is az ajánlat része volt (melynek minden bizonnyal erősen örültek volna az immár 1983 óta fejlesztett HAL Tejas könnyű vadászbombázót végre-valahára sikeres géppé varázsolni kívánó mérnökök), de ma már tudjuk: kevés volt a svédek meggyőző ereje. Az indiai légierő „sürgős beszerzéssel” végül 36 darab, Franciaországban gyártott Dassault Rafale vadászbombázót kapott. Ezek után logikus lépés volt, hogy a haditengerészet is a Rafale M-mel lesz kénytelen megbarátkozni, amelyből 2023 júliusában összesen 26 példányt rendelt meg Új-Delhi.

Ez viszont azt is jelenti, hogy nem maradt a piacon olyan vásárló, amely vevő lenne a „tengeresített” Gripen NG-re, azaz a Saab szerint Gripen Maritime-nek nevezett deltaszárnyúra. Pedig papíron mindent tudna, amire csak szükség lehet. A futóműveit megerősítették és az orrfutót átalakították a katapultos indítás követelményeinek megfelelően: ott van a szükséges csatlakozófelület is. A gyártó szerint a Gripen M ideális választás azokra a közepes méretű repülőgép-hordozókra, melyek nem az amerikai Nimitz- vagy a még modernebb Ford-osztály méretével rendelkeznek. Az áttervezés során elsődleges szempont volt, hogy lehetőleg minél nagyobb legyen az azonosság a szárazföldi és a tengeri változat között - ennek a műszakiak, a logisztikusok és a kiképzésért felelős szakemberek is örültek volna. A svéd elképzeléseket azonban a biztonságpolitika írta felül: a hagyományos francia-indiai stratégiai kapcsolat a tárgyalóasztalok mellett erősebbnek bizonyult Stockholm ajánlatánál. Jelenleg és a belátható jövőn belül nincs olyan ország, amely még képes lenne és akar is önálló repülőgép-hordozó köteléket felállítani és ehhez haditengerészeti vadászbombázót rendszeresíteni.

Forrás: https://aranysas.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-14 13:32:49
2024. május 13-án ismét bővült a Magyar Légierő H225M típusú, közepes többcélú helikopter flottája. Mutatjuk Olvasóinknak a 74-es és 75-ös oldalszámú példányok fotóit, melyek érkezésével 8 gépesre bővült a flotta.
2024-05-08 14:18:36
Rendhagyó módon két előadással folytatódott április 24-én a Hadak útján hadtörténeti előadás-sorozat. Pozsgay Gyula grafikus és Dr. Pozsgay Péter tartalékos főhadnagy mindkétszer vitéz nemes Molnár László főhadnagyról mesélt, aki 25 igazolt légi győzelmével az egyik legeredményesebb magyar vadászpilóta volt a második világháborúban.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 05. 16., 14:59
Látványos eseményre figyelhettek fel a szandaszőlősi katonai reptér mellett elhaladók. Zöldes aranyszínű körök lepték el az eget, ahogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar másodéves honvéd tisztjelöltjei végrehajtották első ejtőernyős ugrásukat.
2024. 05. 13., 11:33
A szélestörzsű repülőgépekkel kiszolgált szezonális útvonalak egy része áprilisban indult, más részük pedig októberig meghosszabbodik.
2024. 05. 10., 09:30
Közel öt esztendeje, hogy 2019. május 20-án az utolsó váltás hazaérkezésével véget ért a magyar szállító helikopteres közösség afganisztáni szerepvállalása.
2024. 05. 09., 10:23
A korábbi múzeum épületének tetején álló Ancsán teljes külső felújítást végeztek el. A repülőgép a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum „Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben” című tárlatának egyik eleme.

  Legfrissebbek most

Nem könnyű a semleges országok élete. Pláne nem, ha kicsik és védelmi iparuk nem fejlett. Így járt Ausztria is: éppen ezért jelent most komoly fejtörést légierejének fejlesztése.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az Airbus Helicopters friss bejelentése értelmében, új rendelés érkezett a H145M típusú könnyű, többfeladatú forgószárnyasra: Brunei hat példányt rendelt a hazánk által is hadrendbe állított helikopterből.