2025. 05. 13. kedd
Imola, Szervác
: 405 Ft   : 365 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

SOFIA – repülő obszervatórium a sztratoszférában

JETfly  |  2008. 01. 10., 09:31

Sikeresen túl van az első próbaúton a NASA megbízásából különleges küldetésre átalakított B 747SP, s jelenleg a kaliforniai Edwards légi támaszpont Dryden Repüléskutatási Központjában várja, hogy a még szükséges rendszerek telepítését követően megkezdhesse a többlépcsős kísérleti repülési programot. A SOFIA, vagyis a sztratoszférában repülő infravörös csillagászati obszervatórium óriástávcsöve 2010-től kémleli majd az égboltot.

A NASA több évtizedes gyakorlattal rendelkezik az efféle különleges repülőgépek üzemeltetésében, hiszen az 1960-as évek óta három légi csillagvizsgálóra is adott már megbízást a kísérleti modellekre szakosodott texasi L3-Communications Integrated Systems cégnek. Az első egy speciális nyitható ablakkal ellátott sugárhajtású Convair 990A volt, amely 1966-ban hagyta el a wacói üzemcsarnokot. A gép fedélzetén dr. Gerard P. Kuiper, az Arizonai Egyetem világhírü professzora 30 cm átmérőjü teleszkóppal végzett igen eredményes megfigyeléseket a Föld légkörének 3000 m fölötti tartományában. Később egy infravörös távcsővel felszerelt Learjet emelkedett a magasba, majd a NASA 1974-ben egy nagyobb teherbírású C–141-es katonai szállítógépet alakíttatott át minden szempontból tökéletesnek tekinthető csillagvizsgálóvá. A KAO (Kuiper Airborne Observatory) elnevezésü légi obszervatórium elődeinél jóval hatékonyabbnak bizonyult. A 91 cm tükörátmérőjü infravörös távcsövet szállító nagy hatótávolságú gép évi 72 felszállást hajtott végre, s az 1995-ig tartó tudományos program egyes fázisaiban az Egyesült Államok légterén kívül is, többnyire a Csendes-óceán déli térsége fölött végzett repüléseket. A C–141-es képes volt a kaliforniai bázistól messzire eltávolodva hosszú ideig a Föld légkörének magasabb régióiban tartózkodni, ahol kedvezőek a feltételek az infravörös (IR) források felkutatásához és vizsgálatához. A fedélzeten dolgozó tudóscsoport tehát ideális körülmények között tanulmányozhatta a Naprendszerben, valamint a tőlünk térben és időben távol, a világegyetemben lejátszódó eseményeket, a galaxisok, a csillagok, a bolygók keletkezését, fejlődését és pusztulását. Az ürcsillagászok például a KAO teleszkópjával fedezték fel az Uránusz bolygó gyürüit, egy porgyürüt a Tejútrendszer központjában, illetve éppen csillagokká alakuló molekulafelhőkre bukkantak az ürben, az üstökösökben pedig vízre. 

Tekintettel arra, hogy a Föld légkörének alsó rétegeiben található vízgőz a világegyetemből beérkező mikron és milliméter közé eső hullámhosszú infravörös sugárzás nagy részét elnyeli, ezért az IR távcsöveket logikusan magas hegycsúcsokra telepítik. De még jobb hatásfokot lehet elérni, ha a müszerek a légkörön kívül dolgoznak. Viszont a csillagászati müholdak müszereinek élettartama köztudottan csak néhány hónapra korlátozódik, mivel az indításkori tömeg jelentős részét kitevő folyékony hélium, amellyel az infravörös érzékelőket 5,5 Kelvinre (kb. –268 °C) lehütik, idővel elpárolog.

A NASA a KAO üzemeltetése során szerzett kedvező tapasztalatokra alapozva 1991-ben a köztes megoldást választotta: egy rendkívül nagy teljesítményü és igen nagy pontosságú távcsővel felszerelt – már nem földi, de még nem ürcsillagászati – légi megfigyelőállomás kifejlesztését. Mégpedig olyformán, hogy a grandiózus vállalkozásba egy nemzetközileg elismert külföldi ürkutató intézetet is bevonnak.

Így került a NASA látókörébe a német DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) ürkísérleti központ, s miután a felek megegyeztek a hosszú távú együttmüködésben, 1992-ben aláírtak egy szándéknyilatkozatot. A DLR az óriástávcső elkészítése mellett azt is vállalta, hogy a repülő obszervatórium fenntartási és üzemeltetési költségeinek 30 százalékát fedezi majd. A NASA feladata volt gondoskodni az eredeti változat szerint mintegy 18 tonnás távcsövet legalább 12 km magasra feljuttató szállító jármü beszerzéséről és átalakításáról. A közös vállalkozás azonban a NASA költségvetésének rendszeres megnyirbálása miatt nehezen indult be. Ám mivel a DLR ettől függetlenül időarányosan teljesítette a szándéknyilatkozatban rögzített feladatokat, az Egyesült Államok Kongresszusa végül megszavazta az obszervatórium üzembe helyezéséhez feltétlenül szükséges 485 millió dollárt. Így a holtpontról végre elmozdult fejlesztési program 1998 tavaszán fontos mérföldkőhöz érkezett: megszületett a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) elnevezés, a DLR közzétette a távcső végleges paramétereit, a NASA pedig pásztázni kezdte a kínálati piacot. Hamarosan rá is leltek egy forgalomból kivont, konzervált állapotban tárolt B 747SP-21-esre Las Vegasban. A rövid törzsü Jumbo 1977 áprilisában került a PanAm flottájába, ahol Clipper Lindbergh néven 1986-ig szolgált, majd a United színeiben folytatta pályafutását a nyugdíjazásáig, 1997 novemberéig. A gépet hamarosan átrepülték a texasi Wacóba, ahol a hangárban minden porcikáját átvizsgálták, s a törzsről eltávolították a festéket, mielőtt hozzáfogtak volna a gép átalakításához.

Ahhoz képest, hogy a SOFIA-nak a fejlesztési program szerint legkésőbb 2002 decemberében a levegőbe kellett volna emelkednie, a munkálatok csak 2000 májusában kezdődhettek el, mert a sárkány szerkezetének lényeges módosításához az FAA engedélyét is be kellett szerezni. A legbonyolultabb mérnöki feladat kétségtelenül a Boeing bal oldali szárnya mögött elhelyezkedő, repülőgépbe valaha is beépített legnagyobb szervizajtó megtervezése és elkészítése volt. Ha a gép eléri a legalább12 km-es vagy afölötti magasságot, akkor ezt a 6 x 4,3 méteres, a törzs görbületét követő ívelt ajtót kell kinyitni, majd a megfigyelések végeztével, a földet érés előtt bezárni. Amint ez elkészült, a törzs hátsó traktusába kerülő óriástávcső felfüggesztési pontjainak, a nyomáskiegyenlítő és a hütőberendezés helyének kialakítása, valamint a szervizajtó kinyitása után rendkívül nagy nyomáskülönbségnek kitett válaszfal beépítése szinte rutinmunkának tünt. A főfedélzet mellső kabinját pihenésre is alkalmas hátradönthető ülésekkel rendezték be. De egy hütőgéppel, kávéautomatával, mikrohullámú sütővel felszerelt kantint is kialakítottak, hogy a küldetésekben részt vevő mérnökök, informatikusok és tudományos munkatársak önkiszolgáló módon enni- és innivalóhoz juthassanak. Az emeleten, a Jumbo púpjában számítógépekkel felszerelt munkatermet képeztek ki, ahol a megfigyelés során az univerzumból összegyüjtött információk feldolgozása és kiértékelése történik majd.

A gép átalakítása 12 millió dollárba került, de az előkészületek mindenesetre menetrend szerint haladtak – legalábbis egy ideig még. 2001 szeptemberében a Stuttgartban készre szerelt, tíz segédmüszerrel – kamerákkal, spektrométerekkel, fotométerekkel – kiegészített 20 és fél tonnás teleszkóp is megérkezett egy Beluga fedélzetén Wacóba. Az infravörös színképtartományt 0,3 és 700 mikron között lefedő távcső lelke a 2,5 m átmérőjü főtükör, amelyet segédtükrök egészítenek ki. Ennek anyaga, a zerodur nem reagál a hőmérséklet-változásra. A fejlesztési program újabb periódusában az addig elvégzett munkák alapos ellenőrzése következett, majd amikor a törzs hosszanti merevítését is megoldották, egy emelőplatós hidraulikus szerkezet és daru segítségével 2004 júliusában óvatosan beemelték a müszert a végső helyére.

Csakhogy ezzel a büdzsé kimerült, és így a SOFIA szüzrepülésének időpontja háromszor is eltolódott. Időközben csak annyi változás történt, hogy a stuttgarti egyetemen megalakult a légi csillagvizsgáló égboltfelmérési programjait a jövőben összehangoló Deutsches SOFIA-Institut, az Egyesült Államokban pedig a Universities Space Research Association (USRA) nevü konzorcium. De az új szereplők színre lépése is csak arra volt elegendő, hogy a hosszú kényszerszünet után tavaly októberben sor kerülhessen a távcső stabilitását ellenőrző rázkódástesztekre, illetve a földi guruló- és hajtómüpróbákra.

Voltaképpen egy szerencsés véletlen müve, hogy a SOFIA egyáltalán a levegőbe emelkedhetett, mert a premiert az utolsó pillanatig bizonytalanság övezte. A NASA ugyanis mindössze két héttel a felszállás előtt értesült arról, hogy megkapja a pótköltségvetésben igényelt 150 millió dolláros gyorssegélyt. Persze ez a nagyvonalúnak beállított gesztus valójában annak a kínos közjátéknak volt a következménye, hogy a német partner megelégelve a szerződés többszöri módosítását és a SOFIA-program egyre kilátástalanabb jövőjét, tetemes összegü kötbért helyezett kilátásba. Az első kétórás repülést még három követte Texas légterében, ahol a hófehér testü gép háromezer méteres magasságban, kiengedett futókkal manőverezett. A berepülőszemélyzet két órán keresztül főként a gép stabilitását vizsgálta, vagyis hogy a zárt szervizajtóval és kis sebességgel végrehajtott fordulók közben miként reagál a Jumbo az utasításokra. Erre azért volt szükség, hogy meggyőződjenek róla, átrepülhetik-e a Jumbót új állomáshelyére, Kaliforniába.

A SOFIA röviddel ezután egy nagyszabású ünnepség főszereplője lett. Ehhez az alkalmat Lindbergh óceánrepülésének 80. évfordulója szolgáltatta. Erről az üzemben tartók stílusosan azzal emlékeztek meg, hogy a gép visszakapta a PanAm flottájában eredetileg viselt Clipper Lindbergh nevet. A Wacóban összesereglett prominens vendégek jelenlétében Erik Lindbergh, a repülés történetében új fejezetet nyitó legendás hírü pilóta unokája keresztelte meg pezsgővel a kecses fémmadarat. A program amerikai és német felelősei még az idén megtudhatják, hogy a SOFIA (immár Clipper Lindbergh) képes lesz-e infravörös távcsövét a légköri vízgőz 99 százaléka fölé, azaz akár 14 ezer méter magasba emelni. A 3,41 milliárd dollárt felemésztő nagy ívü tudományos program végrehajtásához évi 160 (alkalmanként hatórás vagy ennél is hosszabb) megfigyelést kell végezni, miközben a gép az elkövetkező húsz évben az Egyesült Államok légterén kívül gyakran megfordul majd Új-Zéland térségében, a Csendes-óceán más pontjain, két alkalommal pedig Németországba is ellátogat. A légi obszervatórium távcsöve a terv szerint 2010-ben irányul először az égboltra, hogy a küldetésekben részt vevő egyetemisták, hivatásos fizikusok, kémikusok és ürcsillagászok a kozmikus infravörös háttér segítségével visszatekinthessenek a távoli múltba.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 13., 11:05
Magyarország ma már nem mellékszereplő, hanem kezdeményező és megbecsült partner az űrkutatás területén - emelte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben elnevezésű látogatóközpont megnyitóján hétfőn Budapesten, a Millenáris parkban.
2025. 04. 25., 09:03
Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.
2025. 04. 28., 14:25
India még 2023-ban döntött arról, hogy kiöregedő MiG-29K flottáját a Rafale hajófedélzeti változatával, a Rafale M-mel váltja le. A kormányközi megállapodás aláírására 2025. április 28-án került sor Új-Delhiben, melynek eredményeként India lesz a típus első külföldi üzemeltetője.
2025-04-29 14:44:09
A holland királyi légitársaság a környezeti hatások csökkentése érdekében eddig nem alkalmazott módszereket vet be egyik hangárjának felújítása során. A repülőgépek karbantartására használt épületből teljesen száműzik a fosszilis energiaforrásokat.
   MÁSOK ÍRTÁK
2025. 05. 13., 14:09
A második világháború óta valószínűleg először repült az 1942 végéig a csendes-óceáni térségben japán légifölényt kivívó vadászrepülőgép 32-es típusváltozata.
2025. 05. 12., 14:51
A Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Technikum és Kollégium Honvéd Kadét programja keretében sok érdekes előadást, programot szerveznek a résztvevőknek.
2025. 05. 12., 13:36
A ballószögi repülőtér szombaton megtelt nézelődőkkel, repülőgépek kedvelőivel. Helyet adott a Minden, ami repülés II. Ballószög rendezvénynek. Több vadászpilóta is érkezett, égen és földön.
2025. 05. 09., 15:10
Közel 1 200 tanuló ismerkedett meg a modern, folyamatosan fejlődő pápai MH 47. Bázisrepülőtérrel és felszereléseivel, valamint az ott szolgáló katonákkal az Iskolák Napján.

  Legfrissebbek most

Kevés olyan fegyvert ismerünk, mely akkora politikai viharokat kavart volna, mint amilyet a német–svéd fejlesztésű Taurus manőverező robotrepülőgépnek sikerült. A tét: bevethetik-e Ukrajnában vagy marad a Luftwaffe féltve őrzött csodafegyvere?

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.