2025. 05. 13. kedd
Imola, Szervác
: 405 Ft   : 365 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Elkészült az első Boeing 787-es Dreamliner

JETfly  |  2007. 10. 10., 09:30

2007. július 8-án, helyi idő szerint kevéssel délután fél öt előtt lassan kinyíltak a Seattle melletti Everettben a Boeing gyártóhangárjának három emelet magas hangárajtajai. Mögüle lassan előtűnt a B 787-es jellegzetes orra, majd maga a vadonatúj, stílusos kék-fehér gyári festésű gép is a jelen lévő 15 ezer ember – köztük 9000 gyári alkalmazott – óriási ovációja, tapsvihara mellett. Ekkor sokan közelebb is mentek, hogy a kezükkel megsimíthassák a Dreamliner elérhető részeit.

A lelkesedés és némelyek meghatottsága érthető: a Boeing új konstrukciója korszakalkotó jelentőségü lépés az amerikai gyártó – és talán nem túlzás, ha azt mondjuk: az egész polgári repülés – történetében.Hogy a Boeingnak miért fontos a Dreamliner, azt nagyon könnyü megmagyarázni. A 2001. szeptember 11-ét követő világméretü recesszió elsősorban az idegenforgalmi és utazási iparágat sújtotta, s ettől a legtöbbet épp az amerikai piac szenvedett. A világ legnagyobb légitársaságai kerültek hirtelen szinte kilátástalan anyagi helyzetbe, s hitelezőik, beszállítóik elől egymás után menekültek csődvédelembe. Eközben kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint hogy új repülőgépeket rendeljenek – márpedig a Boeing legfőbb piaca időtlen idők óta a hazai volt. Ilyen körülmények között a gyár pénzügyi vezetői kénytelen-kelletlen visszafogták a tervezők kezét: egyszerüen nem volt rá mód, hogy új típusokkal kísérletezzenek, még akkor sem, ha közben jól látták: egyetlen igazi konkurensük, az európai Airbus lassan utoléri, majd le is hagyja őket. Nos, azóta a helyzet gyökeresen megváltozott, s nemcsak azért, mert az amerikai légitársaságok lassan ismét magukra találnak, hanem azért is, mert a Boeing igazán nyerő lapra tett, amikor – 2003 decemberében – a B 787-es Dreamliner kifejlesztése mellett döntött.

A Boeing alkalmazottainak jókedve, amelyet cseppet sem rejtettek véka alá a július 8-ai ceremónia alatt, tehát megalapozott. Vállalatuk 2004. április 26-a, tehát a gyártási folyamat megindítása óta már 677 biztos megrendelést kapott a Dreamlinernek nevezett, teljesen új konstrukciójú széles törzsü távolsági utasszállító gépre, s ez világrekord: soha ennyi megrendelés nem érkezett egy fizikai valójában még el sem készült gépre.És a megrendelések tovább érkeznek, úgyhogy nincs talán már messze a 700. eladott gép sem. (Elég talán, ha azt nézzük, hogy idén áprilisban, az 500. eladott gép óta már újabb 177 gépre érkezett fix megrendelés…)A B 787-es kereskedelmi sikere visszahozta az amerikai gyártót a világméretü versengés élvonalába, ráadásul olyan pénzügyi problémák nélkül, amelyeket például az Airbus kénytelen elszenvedni az A380-as szuperjumbó gyártási nehézségei és ebből fakadó szállítási késedelme miatt. A Dreamlinerre beérkezett megrendelések ma már túllépték a 2005 januárja óta a Boeinghoz beérkezett összes megrendelés 26 százalékát, sőt, a B 787-es sikere még a cég régebbi modelljeinek az eladásait is fellendítette.

Azt sem árt tudni, hogy a széles törzsü gépek eladása mindig nagyobb súllyal esik a latba a gyártók pénzügyi eredményeiben. És ma már a  B 787-esre beérkezett megrendelések abszolút számban is túlszárnyalják a Boeing többi nagy géptípusára érkezett megrendelésekét. Így aztán ha a megrendelt gépek számában még nem is, de értéküket tekintve a Boeing ma már közel áll ahhoz, hogy túlszárnyalja az Airbust, amely két és fél évvel ezelőtt még 400 gép előnnyel vezette a „világranglistát”. (Tavaly év végén pedig már csak 78 géppel…)Persze nem csak arról van szó, hogy a Boeing kereskedői hirtelen megtáltosodtak volna. A B 787-es sikere elsősorban a fejlesztőké, akik az új géptípussal valóságos technikai forradalmat robbantottak ki. Az is nagyon lényeges, hogy a Dreamliner egy teljesen új koncepciójú, ráadásul felerészben nem is a hagyományos repülőgép-alapanyagok felhasználásával megépített gép. De még ennél is forradalmibb az a tett, hogy a Boeing a partnereire s nemritkán külföldiekre bízta az egyes részegységek – mint például a szárnyak vagy a főfutók – tervezését és legyártását, arról nem is beszélve, hogy sokukat a fejlesztés és a gyártás finanszírozásába is sikerült bevonniuk.

A felerészt új, kompozitanyagokból épített gép részegységeinek több mint 70 százalékát tehát a Boeing külső partnerei készítik. Közülük meg kell említeni a Spiritet, a Voughtot, az Aleniát és a három nagy japán gyártót: a Mitsubishit, a Kawasakit és a Fuji Industriest. Ez egy világméretü puzzle, amelynek a legnagyobb elemeit, a szárnyakat és a törzsszeleteket két, erre a célra átalakított B 747-es Jumbo – amelyeket stílusosan Dreamlifternek neveznek – szállítja Everettbe, a végső összeszerelés helyszínére. (Érdekes, hogy a gyártási folyamatokat felügyelő és összehangoló szoftvert az amerikaiak a francia Dassault Aviation cégtől vásárolták – de úgy látszik, ma már ez is a Boeing által bevezetett újfajta nemzetközi ipari együttmüködés része…)Különben az egységesített számítógépes háttér nemcsak a gyártási folyamatok időzítésében, összehangolásában játszik szerepet, de elősegíti a közös, egyidejü gondolkodást és a későbbi (tovább)fejlesztést is. Így a világ különböző részein dolgozó mérnökök egyidejüleg és azonos premisszákból kiindulva láthatnak hozzá egy-egy probléma megoldásának, miközben folytonosan konzultálhatnak is bármelyik, akár onnan tízezer mérföldre dolgozó kollégájukkal. A rendszer további előnye az, hogy a gyártási folyamat során képes ellenőrizni és így kordában tartani az egyes alkatrészek, részegységek gyártása során alkalmazott türéshatárokat, ügyelve arra, hogy ezek nehogy összeadódjanak, s így nehezítsék a végső összeszerelést.

A Boeing mérnökei és technikusai a B 787-es program kezdete óta maguk is átálltak egy másfajta, a korábbinál fejlettebb munkamódszerre, amelynek immár legfőbb eszköze, „szerszáma” a hordozható számítógép, a laptop. De ez csak a dolog formai oldala. A lényeg inkább egy szemléletbeli kérdés: meg kellett tanulniuk, hogy egy ipari együttmüködés során a külső szakértők ötleteit és esetleg eltérő munkamódszereit is figyelembe kell venniük, s ettől csak javul a közös teljesítményük.Érdekes az is, hogyan győzik le az egyes gyártók közötti időeltolódást. Például amikor az Alenia cég gyártóival és fejlesztőivel tartanak videokonferenciát, Seattle-ben még csak reggel fél hét van, de Olaszországban már lassan közelednek a napi munkaidő végéhez. Ezután kapcsolják a japánokat, akiknek – kis túlzással – még az ébredés után csipás a szemük… És ott van még a közös nyelv, amely ugye az angol, de hát angolul egy-egy szónak több jelentése is lehet. Ezért minden problémát igyekeznek addig boncolgatni, míg valóban biztosak abban, hogy a videokonferencia minden egyes résztvevője közös hullámhosszra került.

Egy ilyen soha nem látott, világméretü együttmüködés mellett a Boeingnak volt mersze nagyon szoros gyártási határidőket vállalni. Az, hogy az első kereskedelmi szolgálatba álló gépet már jövő májusban leszállítják az All Nippon Airwaysnek, azt jelenti, hogy a Dreamlinernek mindössze kilenc hónapja lesz a berepülésre és a hatósági engedélyek megszerzésére. És a szállítási határidőt nem is tolhatják ki, mert az ANA már ezzel a típussal óhajt Pekingbe repülni a jövő nyári olimpiai játékok kezdetétől, vagyis 2008. augusztus 8-ától… A japánok egyébként hat-hat B 787-8-ast szeretnének átvenni 2008-ban és 2009-ben. Az általuk megrendelt ötven gép többsége, harminc darab B 787-3-as lesz, vagyis a Dreamliner belföldi, mondhatni regionális változata.

Persze a több száz beszállító közül némelyiknél akadtak gyártási problémák. A Boeing rugalmasságát, alkalmazkodóképességét dicséri, hogy ilyen esetekre készenlétben áll egy több mint százfős fejlesztőcsapat, akik baj esetén akár a helyszínre is utazhatnak. Ugyancsak lényeges, hogy a gyártási folyamat anyagi okokból történő fennakadása esetén a Boeing mozgósíthatja erre a célra félretett készpénztartalékait.

De térjünk vissza még egy kicsit a Dreamliner kereskedelmi és technikai téren elért sikerére, amely nem is volt olyan váratlan. Először is: a Boeing az a gyártó, amely a korábbi katonai megrendelések és az ezekhez szükséges kutatások során már nagy gyakorlatot szerzett a kompozitanyagok gyártása és felhasználása terén. Így különösebb technikai kockázat nélkül vághatott bele a forradalmian új típusú polgári repülőgép gyártásába. Kereskedelmi oldalról tekintve a dolgot abban is biztosak lehettek, hogy a légitársaságok nem tudnak majd ellenállni a 30 százalékkal olcsóbb üzemeltetés csábításának – mert körülbelül ennyit takaríthatnak meg azon, hogy a kevésbé korrodáló részelemek miatt ritkábban kell költséges és időigényes karbantartásra küldeni a gépeiket, amelyek – kisebb önsúlyuk miatt – kevesebbet is fognak fogyasztani, mint nagyrészt dúralumíniumból készült elődeik, s azoknál több hasznos terhet szállíthatnak a korábbinál nagyobb távolságra. Persze az egyes megrendelők utólagos kívánságlistája, illetve néhány, menet közben felmerült módosítás miatt a B 787-8-as az eredetileg tervezettnél valamivel nehezebb lett (216 helyett 219 tonna), de még így is „kenterbe veri” a régebbi konstrukciókat.

Legalábbis ez lesz a helyzet az összeszerelő szalagról legördülő első hat gép esetében. Ezek vesznek majd részt a gyári berepülőprogramban és a hatósági próbákon. A hetedik gép azonban, amelyet az All Nippon számára építenek, már valamivel könnyebb lesz, legalábbis ezt ígéri Tom Cogan, a B 787-es gyártásáért felelős főmérnök. Mint egy külföldi repülési szaklapban nyilatkozta, addig még újragondolják a gép kábelezését, egyes kompozitból készült alkatrészek méretezését, valamint a fedélzeti rendszerek többségét is, s ezek közül mindegyiken spórolnak majd egy kis súlyt. De az everettieknek ezzel párhuzamosan fel is kell pörgetniük a gyártás és az összeszerelés folyamatát, méghozzá folyamatosan, egészen addig, amíg – a századik összeszerelt gép idejére – el nem érik azt a tempót, amely mellett hatnaponta kigördülhet majd egy-egy új B 787-es a hangárkapun. Erre pedig már 2009-ben sor kerülhet.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 13., 11:05
Magyarország ma már nem mellékszereplő, hanem kezdeményező és megbecsült partner az űrkutatás területén - emelte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben elnevezésű látogatóközpont megnyitóján hétfőn Budapesten, a Millenáris parkban.
2025. 04. 25., 09:03
Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.
2025. 04. 28., 14:25
India még 2023-ban döntött arról, hogy kiöregedő MiG-29K flottáját a Rafale hajófedélzeti változatával, a Rafale M-mel váltja le. A kormányközi megállapodás aláírására 2025. április 28-án került sor Új-Delhiben, melynek eredményeként India lesz a típus első külföldi üzemeltetője.
2025-04-29 14:44:09
A holland királyi légitársaság a környezeti hatások csökkentése érdekében eddig nem alkalmazott módszereket vet be egyik hangárjának felújítása során. A repülőgépek karbantartására használt épületből teljesen száműzik a fosszilis energiaforrásokat.
   MÁSOK ÍRTÁK
2025. 05. 13., 14:09
A második világháború óta valószínűleg először repült az 1942 végéig a csendes-óceáni térségben japán légifölényt kivívó vadászrepülőgép 32-es típusváltozata.
2025. 05. 12., 14:51
A Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Technikum és Kollégium Honvéd Kadét programja keretében sok érdekes előadást, programot szerveznek a résztvevőknek.
2025. 05. 12., 13:36
A ballószögi repülőtér szombaton megtelt nézelődőkkel, repülőgépek kedvelőivel. Helyet adott a Minden, ami repülés II. Ballószög rendezvénynek. Több vadászpilóta is érkezett, égen és földön.
2025. 05. 09., 15:10
Közel 1 200 tanuló ismerkedett meg a modern, folyamatosan fejlődő pápai MH 47. Bázisrepülőtérrel és felszereléseivel, valamint az ott szolgáló katonákkal az Iskolák Napján.

  Legfrissebbek most

Kevés olyan fegyvert ismerünk, mely akkora politikai viharokat kavart volna, mint amilyet a német–svéd fejlesztésű Taurus manőverező robotrepülőgépnek sikerült. A tét: bevethetik-e Ukrajnában vagy marad a Luftwaffe féltve őrzött csodafegyvere?

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.