2024. 03. 28. csütörtök
Gedeon, Johanna
: 396 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A polgári repülőgépek önvédelmi rendszerei

JETfly  |  2007. 03. 12., 10:00

A kereskedelmi repülőgépek fenyegetettsége jelentősen megnőtt, mióta a terroristák a fegyverkereskedelem feketepiacán könnyen hozzájuthatnak a vállról indítható föld-levegő rakétákhoz. Ezért Izrael és az Egyesült Államok kormányszinten is foglalkozott a védelmet nyújtó rendszerek bevezetésével.

A nemzetközi sajtó 1978. szeptember 3-án számolt be az első tragikus kimenetelü támadásról, amikor nacionalista gerillák vállról indítható szovjet SA–7-essel felszállás közben lelőtték az Air Rhodesia egyik Vickers Viscount gépét Karibában. A fedélzeten tartózkodó 56 személy közül csak nyolc élte túl a katasztrófát. A világ a nagy felháborodást kiváltó esemény kapcsán szerzett tudomást arról, hogy a terroristák kezébe került pusztító fegyver a politikai válsággócokba repülő bármely légitársaság utas- és áruszállító gépére veszélyt jelenthet. Ezt bizonyítja, hogy a következő két évtizedben ötszázan estek áldozatul a mintegy húsz kereskedelmi gép ellen Afrikában, a Közel-Keleten és az indiai szubkontinensen elkövetett merényleteknek. A hadiüzemek napjainkig mintegy 700 ezer, vállról indítható különféle hőkövető rakétát gyártottak világszerte, s ezek a feketepiacon típustól függően 10 000–30 000 dollárért beszerezhetőek. Szakértők legkevesebb 150 ezerre becsülik a polgári légi jármüvekre potenciális veszélyt jelentő rakéták számát, amelyek illegális úton kerültek illetéktelenekhez: több mint huszonhét ismert terrorszervezethez.

Ami a támadófegyverek arzenálját illeti, az amerikai General Electric Stingerje 1982 májusában, a falklandi háborúban debütált: telibe talált egy mélyrepülésben támadó argentin vadászgépet. A 16 kg súlyú, 1,52 méter hosszú rakéta nem igényel földre telepített indítószerkezetet, passzív infravörös célkeresője befogja, majd követi a 4,8 km-en belül repülő célpontot. A SAM-ek Kalasnyikovját, az SA–7-es rakétacsaládot a Szovjetunió az 1960-as években fejlesztette ki. A Sztrela–2-es (Grail) súlya megegyezik a Stingerével, és ugyanazon az elven müködik. A vállról indítható rakétának – amely a hajtómüvekből kiáramló hőt érzékelve követi a kis magasságban szálló repülőgépet – 4 km a hatótávolsága, s hivatalosan 10 ezer dollárért lehet hozzájutni. A továbbfejlesztett változatoknak – SA–14-es (Gremlin), SA–18-as (Grouse), SA–16 Igla–1-es (Gimlet) – még nagyobb a sebességük, a találati pontosságuk és pusztítóerejük. A szovjet-orosz típusok variánsait licenc alapján Kínában, Egyiptomban és Pakisztánban is gyártják.

Amikor a terrorszervezetek a hadászati célokra kifejlesztett rakétákat polgári gépek ellen fordították, az Egyesült Államok törvénybe iktatta a fegyverkereskedelem szigorú ellenőrzését. Az illegális csatornákat azonban nem tudták felszámolni. 2001. szeptember 11-e óta  jelentősen megnőtt a polgári repülőgépek fenyegetettsége, tudniillik az Afganisztánból elüzött al-Kaida tagjai kirajzottak a földkerekség négy égtája felé, és magukkal vitték a rakétákat. Amerikai védelmi szakértők szerint több mint 500 Stinger típusú hordozható légvédelmi eszköz, úgynevezett Man-Portable Air Defence Systems (MANPADS) lehet a birtokukban. A mudzsahed gerillák – köztük Oszama bin Laden – a szovjet csapatok ellen folytatott gerillaháború idején jutottak a katonai helikopterek és szállítógépek megsemmisítésére alkalmas fegyverhez. 1982. november 28-án ismét Afrika volt a helyszíne egy előre kitervelt terrortámadásnak: az al-Kaida ügynökei aznap két SA–7 Sztrela–2-es föld-levegő rakétát lőttek ki az izraeli Arkia chartertársaság B 757-300-as gépére a kenyai Mombasában. A 261 utassal Tel-Avivba tartó gép személyzete röviddel a felszállás után két, füstcsíkot húzó rakétát látott elsuhanni a szárnyvégek közelében. Az utasok egy szokatlan lökéshullámot észleltek, de a kapitány csak az izraeli légtérbe érve tájékoztatta őket a történtek valódi okáról. Ez már több volt, mint figyelmeztetés, ugyanis 1981-ben a futópálya végénél ugyanilyen típusú kilövőszerkezetet találtak a Sim Bet biztonsági emberei Prágában, amellyel iszlám terroristák a tárgyalásokról hazautazó Simon Peresz külügyminiszter gépét vették volna célba. 1982. július 5-én pedig rakéta robbant fel egy Ukrajna fölött repülő El Al-gép mellett, amely a szerencse folytán nem sérült meg, és rendben leszállt Moszkvában. A mombasai merényletet az al-Kaida egyik afrikai sejtje a zsidó állam alapításának ötvenedik évfordulójára időzítette. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat vezetője szerint ha a rakéták eltalálták volna a Boeingot, a kormány beláthatatlan következményekkel járó intézkedéseket tett volna a terrortámadás megtorlására. Az esetet vizsgáló bizottság hivatalos közleményében az állt, hogy az elavult orosz SAM-ek pontatlanságának köszönhetően sikerült elkerülni a tömegszerencsétlenséget. Ezzel szemben több szakértő állította, hogy a B 757-esbe beépített fedélzeti elhárítórendszer térítette el a rakétákat.

Az izraeli kormány az utóbbi incidens kapcsán elrendelte az El Al, az Israir és az Arkia repülőgépeinek felszerelését vállról indítható hőkövető rakéták ellen védettséget nyújtó rendszerrel. A parlament 60 millió dollárt szavazott meg a védelmi minisztérium hatáskörébe utalt programra, azzal a kikötéssel, hogy az önvédelmi eszköz ára nem haladhatja meg gépenként az egymillió dollárt.

Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) 1993 óta foglalkozik az amerikai légitársaságok veszélyeztetettségével. A kormány azonban évekig halogatta a biztonság érdekében meghozandó konkrét intézkedéseket, főleg amikor egy tanulmányból kiderült, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő 6800 repülőgép védelme legkevesebb tízmilliárd dollárba kerülne. 2003 nyarán aztán az FBI tudomására jutott, hogy az al-Kaida amerikai személyszállító gépek elleni merényletekre készül. Ekkor már nem lehetett tovább halogatni a döntést. A kormány tehát bejelentette, hogy a polgári repülőgépeket a közeljövőben ellátják egy elektronikus rakétaelhárító rendszerrel, és megbízta a brit BAE Systems, illetve a kaliforniai Northrop Grumman céget ennek kifejlesztésével. 

A biztonság terén mindig is élen járó Izrael hadiipari cégei két különböző, ellencsapást mérő védelmi rendszert mutattak be 2003-ban. A katonai gépeken évtizedek óta alkalmazott hőcsapda polgári változatai automatikusan müködnek – nem igényelnek beavatkozást a személyzet részéről. A Flight Guard nevüt az Israeli Aircraft Industries (IAI) leányvállalata, az Elta fejlesztette ki. Ez úgy müködik, hogy a két egységből álló rendszer impulzusos Doppler-radarja észleli az elindított föld-levegő rakétát, majd a másodperc töredéke alatt müködésbe lép a védelmi szerkezet. Ez 50–100 méterre kilőtt – hirtelen nagy hőt fejlesztő – foszfortartalmú csalikkal megtéveszti, s ezáltal eltéríti a repülőgép felé tartó hőkövető rakétát. A csalik két-három másodperc alatt elégnek, s mivel csak füstöt hagynak hátra, nem okoznak tüzet a talajon.

Az Elbit és a RAFAEL gyár Britening nevü rendszere az előzőnél jóval korszerübb. Ennek tökéletesített változatával még folynak a kísérletek. A 150 kg-os szerkezet félgömb alakú burkolata alatt helyezkedik el a nagy látószögü radar, a rendszert müködtető szoftver és az infravörös fénycsapda. Az úgynevezett Directional Infrared Countermeasures (DIRCM) rendszer irányított ellencsapást mérő egysége infravörös sugárral vakítja meg a repülőgépre kilőtt rakéta keresőfejét. A DIRCM továbbfejlesztett változata lézerrel müködik. A rendszert tavaly repülőgépre felerősítve is kipróbálták, és minden esetben sikeresen hatástalanította a különféle típusú rakétákat. A gyártó szerint a Britening az összes Airbus- és Boeing-gép védelmére alkalmas. További előnye, hogy az utasok nem veszik észre a kibocsátott infrasugarat, így nem tör ki pánik a fedélzeten. Két hajtómüves repülőgépeknél elegendő mindkét szárny alján egy-egy csapdát a hajtómüvekhez közel elhelyezni, míg a B 747-es, az A340-es és az A380-as esetében a törzs hátsó részének mindkét oldalára felszerelt két-két darab csapda nyújt teljes biztonságot. Izrael 2004 óta folyamatosan látja el Britening típusú védelmi rendszerrel a külföldre repülő saját kereskedelmi gépeit. Amint a modernizált változat megkapja a hatósági engedélyt, már csak ezt fogják alkalmazni. A közelmúltban a szingapúri kormány is úgy döntött, hogy a Britening modern változatával fogják a Singapore Airlines és a Silk Air összes gépét felszerelni.

Az Egyesült Államokban a Northrop Grumman cég a hadsereg nagy testü szállítógépeinek védelmére kifejlesztett LAIRCM rendszer módosított változatát szándékozik a légitársaságok részére elkészíteni. A kísérleti stádiumban lévő polgári modell, a lézeralapú DIRCM a Britening modernizált változatával azonos módon müködik, és legkorábban jövőre várható a bevezetése. Az amerikai fejlesztési programban részt vevő brit BAE Systems évekkel ezelőtt elkezdte gyártani a Matador típusú passzív infracsapdát (AN/ALQ–204), amellyel az RAF Királyi Flottájának BAe–146-osait és több állam kormánygépeit is felszerelték.

Az önvédelmi rendszerek tehát rendelkezésre állnak, illetve az újabbak is elkészülnek a közeljövőben. Ennek ellenére alig néhány állam foglalkozik kormányszinten a polgári repülőgépek vállról indítható rakéták elleni védelmével, holott a veszély továbbra is fennáll. Különösen most, hogy az iszlám világ felbolydult méhkassá vált, és a különböző államok titkosszolgálatai 325 ezer terroristagyanús személyt tartanak nyilván szerte a világon.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 16:21
Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.
2024. 03. 12., 13:39
A Pilatus svájci repülőgépgyártó a közelmúltban jelentette be, hogy a PC-21 típusú kiképző repülőgépekből álló globális flottája elérte és meghaladta az 500 000 repült órás történelmi mérföldkövet.
2024. 03. 06., 11:10
Ritka eset, amikor egy repülőgép-típus beszerzése világpolitikai jelentőségű alkudozások központi témája lesz. Márpedig pont ennek lehettünk szemtanúi, lassan több, mint egy esztendeje. A török taktika bevált, Svédország NATO-tagságának támogatásáért cserébe 23 milliárd dollárért 40 F-16V Block 70 Viper megvásárlására, és 79 Falcon felújítására kapnak lehetőséget.
2024. 03. 05., 12:25
Több évtizedes elmaradást pótolva a Honvédelmi Sportszövetség 2024-ben útjára indította a Honvéd Kadét Pilóta Programot, amelynek elsődleges célja a Magyar Honvédség légiereje számára a minőségi utánpótlás biztosítása.
2024-03-21 13:58:05
Modern helikopterek váltják a régi eszközöket a Magyar Honvédség kutató-mentő szolgálatában – jelentette be a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: a napokban a régi típusú Mi-17-es helikoptereket a modern H145M forgószárnyasok váltották fel.
2024-03-21 09:15:14
2006. március 21-én nagyszabású eseményre, a Magyar Légierő első öt JAS 39 Gripenjének (3 C és 2 D változat) érkezésére várták a sajtó képviselőit a Kecskeméti Repülőbázison. A repülőgépeket a Magyar Légierő négy, illetve a Svéd Légierő három hajózója repülte hazánkba. A kétórás út a Svéd Védelmi Beszerzések Hivatalának linköpingi területéről indult.  
2024-03-13 12:52:44
25 éve, 1999. március 12-én csatlakozott Magyarország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez: a jubileum kapcsán földi és légi bemutatókkal tarkított ünnepséget rendeztek Tatán, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár alakulatánál, ahol beszédet mondott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Mutatjuk a helyszíni fotókat!
2024-03-11 14:35:49
A Magyar Légierő pilótái a legjobbak közül valók, és a veszélyek korában kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelnek. Tudásuk, szolgálatuk kulcsfontosságú Magyarország biztonságának védelmében. Ezért jelentős – decemberig visszamenőleges – béremelésükről döntöttünk – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-05 10:15:09
2024. március 4-én, hétfőn, Gróf Gergely ezredes, a kecskeméti MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka tartott tájékoztatót, melyben többek között a bázison jelenleg zajló elektronikai hadviselési gyakorlatokról, valamint a Magyar Légierő Gripen flottájának idei évre tervezett feladatairól is hallhattunk információkat.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 25., 11:58
A magyar és a svéd kormány korszakos megállapodást kötött, ugyanis a már meglévő vadászgépek mellé négy új JAS-39 típusú vadászbombázóval bővül hazánk repülőgépflottája.
2024. 03. 25., 10:41
2024. 03. 22., 09:25
A máltai Universal Air március 26-ától hetente kétszer indít légijáratokat Pécs-Pogány reptérről a Málta–Pécs–München útvonalon.
2024. 03. 20., 09:21
A nyolcvanas évek második felében, a Tomcat üzemeltetés csúcspontján, az amerikai haditengerészet 22 elsővonalbeli (repülőgép-hordozós) százada repülte az F-14-est, megosztva a csendes-óceáni és az atlanti-óceáni flotta hordozói között.

  Legfrissebbek most

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Dánia - az F-35-ösök érkezésével - folyamatosan vonja ki a hadrendből F-16-os vadászbombázóit, melyek értékesítését már korábban meghirdették. A lehetséges vásárló kilétét a napokban hozták nyilvánosságra.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin