Boeing válasz az Airbus óriás gépére

A Boeing jó öreg 747-es Jumbója fölött az ötszáz férőhelyesnél is nagyobb, több szintes Airbus A380 megjelenésével úgy tűnik, végleg eljárt az idő. Az amerikai gyártó szerint viszont nem a méret a lényeg, hanem az, milyen messzire tudják repíteni az utasokat, és ennek szellemében fejlesztették ki legújabb gépüket. A 301 férőhelyes, egy tankolással 16 500 kilométer megtételére képes 777-200 LR-t tegnap mutatták be Seattle mellett, ötezer meghívott vendég - elsősorban a szakma képviselőinek - jelenlétében.

A Boeing továbbra is kitart amellett, hogy az Airbus eddig hiába körözte le őket a megrendelések terén, az eddig soha nem látott méretű A380-as után a kezdeti lelkesedés lecsengésével már nem fognak kapkodni a megrendelők. Szerintük hiába rendelt eddig a típusból a világ 14 nagy légitársasága, ha a legtöbb reptéren le sem lehet szállni vele, mert a gép túl nagy a kiszolgáló létesítményekhez.

Fotó: Boeing

Az amerikai cég szerint a jövőben arra lesz igény, hogy a világ nagy repterei között közlekedhessünk átszállás nélkül, majd onnan kisebb gépek vigyenek minket az utazás végcéljához közeli helyi légikikötőkbe. Ehhez pedig a több kontinensnyi távolságot áthidalni képes szupergépekre (mint a most bemutatott típus) és kisebb, gazdaságosan üzemeltethető modellekre (mint a 787-es Dreamliner) van szükség. A 777-200-as hatótávolsága révén igazán összezsugorítja a Földgolyót: leszállás nélkül képes elrepíteni utasait Londonból Sydney-be, New Yorkból Jakartába vagy Közel-Keletről Mexikóba.

Az Airbus stratégiája viszont arra épül, hogy hiába repkedhetünk kedvünkre a világ bármely két pontja között, ha a jegyek az utasok többségének túl drágák. A gigantikus méretű A380-as sikerének kulcsa éppen abban rejlik, hogy nagyobb befogadóképessége révén gazdaságosabban üzemeltethető, még akkor is, ha az utastér nem telik meg teljesen. A Boeing számára pedig ez a gazdasági tényező lehet a legnagyobb bökkenő, hiszen elképzeléseiket a piac nem biztos, hogy igazolja majd, mutat rá a BBC elemzése.

Fotó: Boeing

A vetélkedés mindenesetre tovább zajlik. A Boeing üzleti részesedése ugyan az öt évvel ezelőtti 67 százalékosról 47 százalékra csökkent az elmúlt öt évben, a gyártó nem adja fel, és a 747-es továbbfejlesztésén gondolkodik. A Jumbo modernizált változatát a cég reményei szerint viszonylag olcsón ki tudnák fejleszteni, és kedvező áron tudnák kínálni, amivel talán visszacsábíthatnák vevőiket.

Az Airbus pedig az óriásgépek piaca után, ahol most előnyre tett szert, a közepes méretű, nagy hatótávolságú utasszállítók terén szeretne erősíteni az A350-essel, amelyet ők is egy, már meglévő típusból konstruálnak meg.

A vásárlók kegyeiért folytatott harcot némi politikai csatározás is színesíti, mivel mindkét gyártó kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy óriási állami szubvenciókat kap, amelyek révén jogosulatlan előnyre tesz szert. Tény, hogy sem az amerikai légierőnek szállító Boeingnek, sem a brit, francia, német és spanyol beszállítókkal dolgozó és az európai hadiiparban is érdekelt tulajdonosi körrel rendelkező Airbusnak nem lenne túl nagy mozgástere a politikai szféra támogatása nélkül.

Fotó: Boeing

A jó politikai kapcsolatok viszont nem jelentenek garanciát arra, hogy a repülőgépek is beválnak, emlékeztet a BBC elemzése a hajdan brit-francia koprodukcióban készülő Concorde példájára utalva.