Előrelépés az indiai Tejas programban

Az erről szóló bizonyítványt ünnepélyes keretek között vette át Birender Singh Dhanoa, az Indiai Légierő főparancsnoka. A tanúsítványt a Katonai Légijárművek Alkalmassági Központja (CEMILAC) állította ki.

A FOC elérésével megkezdődhet a repülőgép harci alkalmazási tesztelése, melynek során ki fogják próbálni a levegő-föld és levegő-levegő fegyverzeteket (beleértve a nagy hatótávolságú rakétafegyvereket is), a fedélzeti fegyverzeti rendszereket, valamint a légi utántöltést is. A repülőgép műszaki dokumentációját már át is adták a Hindustan Aeronautics Limited (HAL)-nak, ahol majd a sorozatgyártás fog megkezdődni.

Ugyanakkor a Tejas Mk.1-nek hiányzik még a hajtómű légiindítási és a GS-23 ikercsövű gépágyú éleslövészeti tesztje is, ezek nélkül pedig nem lehet teljes a FOC sem. (A GS-23-as gépágyú egyébként 1965-ös tervezésű és a MiG-család több típusán is előszeretettel alkalmazott „örök darab”)

A Tejas Mk.1-es egyébként már 2013-ban átesett a kezdeti harci alkalmazási teszteken. Az akkori konfigurációval szerelt repülőgépeket az Indiai Légierő 45. repülőszázada kapta meg 2016-ban, az akkor átadott 10 darab repülőgép azóta több, mint 1 500 felszállást hajtott vége. Ez elég kevés, ami jól jelzi, mennyire új még ez a típus a felhasználóknak – nyilván egy-egy felszállás után jóval több földi időt igényel az adatok kiértékelése és az nagy valószínűséggel gyakori meghibásodások kijavítása. Egy „bejáratott” típussal ennek a többszörösét illik teljesíteni ennyi idő alatt…

Forrás: http://www.armstrade.org/