Rekord negyedév után folytatódnak a cargo fejlesztések a Budapest Airportnál

A koronavírus-járvány által előidézett, világszerte tapasztalható logisztikai kihívások a Budapest Airport cargo forgalmán nem hagytak nyomot. Minden idők legerősebb első negyedéve után Kossuth József, a vállalat cargo vezetője szerint idén akár az évi 150 000 tonnás légiáru-forgalom is elérhető.

A kiemelkedő cargo teljesítmény motorját Budapesten elsősorban a BUD Cargo City, az 50 millió eurós beruházással 2020-ban átadott ultramodern cargo bázis jelenti, ami dinamikus növekedést generált a dedikált áruszállító járatok forgalmában, beleértve a különböző integrátor vállalatok járatait is, miközben a közúton szállított légiáru mennyisége is erős növekedést mutat. Az utasszállító járatok alsó fedélezén szállított, úgynevezett belly cargo forgalom a 2020-as hosszabb szünet után idén már az év elején biztató mértékű növekedést mutatott, ám – a rekord összesített cargo forgalom ellenére – a korábbiakhoz képest továbbra is alacsony szinten van.

A Budapest Airport, mint regionális légiáru-szállító központ szerepe a járvány idején is folyamatosan erősödik. A budapesti repülőtérre érkező légiáru végállomása nem feltétlenül Magyarország; az itt kezelt áru számos esetben más, kelet-közép-európai országok ellátását is biztosítja. Magyarország „légi híd” funkciója tehát egyre jelentősebb, különös tekintettel a távolkeleti országok, például Kína vonatkozásában. A légi szállítás rendkívül fontos szerepet tölt be a gazdaság és a kereskedelem, és ezáltal a magyar társadalom ellátásában; sőt, sokszor az egyetlen biztonságosan kivitelezhető megoldást jelenti. Elengedhetetlen szerepe az olyan logisztikai zavarok esetén is megmutatkozik, mint például a márciusban a Szuezi csatornában elakadt szállítóhajó okozta fennakadás.

A BUD Cargo City átadása óta biztos pontot jelent a légiáru-kezelés számára, és jó úton halad afelé, hogy Kelet-Közép-Európa légi kapujaként funkcionáljon. A légiáru-kezelő komplexum esetleges második fázisának előzetes vizsgálata már meg is kezdődött. Emellett a BUD Cargo fejlesztési munkája további air cargo létesítmények megvalósítására, és – a cargo közösséggel, illetve a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) Légi Szállítmányozási Munkabizottságával közösen – a cargo környezet fejlesztésére is kiterjed; a partnerek igényeire, elvárásaira összpontosítva.

A légiáru-szállítás – gyorsaságából, hatékonyságából és megbízhatóságából adódóan - kulcsszerepet játszik a járvány elleni küzdelemben is; a „normál” légi szállítmányok kezelése mellett a légi szállítás hazánk vakcina- és kritikus egészségügyi felszerelés-ellátásában is kritikus szerepet tölt be, amelyre a Budapest Airport, cargo közösségi partnereivel együtt, kiemelt figyelmet fordít. 2021 első negyedévében a Magyarországra érkező több mint 4,5 millió adag védőoltás 85%-a légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba. Részben ezért a Budapest Airport 2021 elején a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szakmai iránymutatásával Magyarországon is megkezdte a CEIV Pharma gyógyszerlogisztikai sztenderd bevezetését. A minőségbiztosítási folyamathoz – amely által a logisztikai láncban részt vevők könnyebben nyomon követhető módon garantálhatják az gyógyszerek biztonságos kezelését – az MSZSZ Légi Szállítmányozási Munkabizottsága és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Gyógyszeripari Tagozata nyújtott kiemelkedő támogatást.

A repülőtér 2020-ban 134 459 tonna légiárut kezelt; az előző év vége óta töretlen fellendülés, illetve a 2021-es év eddigi alakulása pedig akár újabb éves rekord elérését vetíti előre.

Forrás: https://www.bud.hu/