A Budapest Airport egyenes úton halad a zéró kibocsátás felé

Nettó zéró kibocsátás legkésőbb 2035-re

Mivel a repülőtér-üzemeltető számára kiemelten fontos a fenntartható növekedés és a környezetvédelem, ezért még 2019-ben hivatalosan csatlakozott az ACI „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez is, amely egy vállalás a csatlakozók számára, hogy legkésőbb 2050-re elérik a működéséből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást. A Budapest Airport azonban a tavalyi év októberében bejelentette, hogy keményen dolgozik azon, hogy karbonkibocsátását a céldátumnál 15 évvel korábban, vagyis legkésőbb 2035-re nullára csökkentse. A budapesti repülőtér üzemeltetője az elmúlt évben is jelentős és valódi lépéseket tett annak érdekében, hogy karbonlábnyomát csökkentse, és ezzel elérte, hogy a légikikötő közvetlen szén-dioxid kibocsátása immár csupán a fele a tíz évvel ezelőtti szintnek. A Budapest Airport ezzel a vállalásával az első, nettó zéró karbonkibocsátású repülőtér kíván lenni a régióban, példát mutatva a többi európai légikikötőt üzemeltető vállalat számára is.

A Budapest Airport azonban a légikikötő környezeti hatását leghatékonyabban a repülőtéri partnerekkel együttműködve tudja csökkenteni, ezért még 2015-ben életre hívta a Greenairport programot. A kezdeményezésben résztvevő 40 partner célja, hogy a légikikötő és az ott tevékenykedő szervezetek kölcsönösen együttműködve segítsék egymást a saját karbonlábnyomuk és működésük környezetre gyakorolt általános hatásának csökkentésében. A program legfőbb szakmai célkitűzése a repülőtér szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, amit a vállalat az energiafelhasználás mérséklésével, a megújuló energiaforrások használati lehetőségének megteremtésével, az elektromos mobilitás fejlesztésével, a vízfogyasztás csökkentésével, az egyszer használatos műanyagok kivezetésével, illetve a repülőtéri szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékcsökkentés ösztönzésével ér el.

58 tagú globális elit csapatban a Budapest Airport

A Budapest Airport a tavalyi évben negyedszerre is megkapta az ACI karbonsemleges minősítését, így ezzel továbbra is egyike a világ 58 repülőtér-üzemeltetőjének, amely felelősen, környezettudatosan, a működése során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozva működik. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által életre hívott repülőtéri karbon akkreditáció az egyetlen intézményileg jóváhagyott, globális program, amely a világ repülőtereinek széndioxid kibocsátását értékeli, egy hatszintű tanúsítási rendszer segítségével.

A tavalyi értékelés szerint globálisan mindössze 58 repülőtér működik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez hasonlóan karbonsemlegesen, vagyis ők azok, akik az ACI által megállapított 3+ szint szigorú követelményeit teljesítik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat következetes környezetvédelmi stratégiájának köszönhetően a repülőtéri partnereivel közösen törekszik a működéséből eredő emissziót minél jobban csökkenteni, a fennmaradó kibocsátást pedig karbonkreditek vásárlásával semlegesíti. A Budapest Airport eltökélt szándéka, hogy a következő néhány évben megvalósuló erőfeszítéseinek köszönhetően a 4+ szintet elérje, és ezzel a világ repülőtereinek élmezőnyébe kerüljön, a fenntartható működés és a kibocsátás-csökkentés tekintetében. A legmagasabb, 2020-ban megalkotott 4 és 4+ szint követelményeit jelenleg mindössze 14 repülőtér teljesíti a világon.

Egyedülálló zöld finanszírozás a zöld ügyekért

A Budapest Airport a tavalyi évben megkötötte az első, 325 millió euró értékű, ESG-alapú, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból egyaránt felelős finanszírozási megállapodását, amely nem csupán a régióban, de Európában is egyedülálló a repülőterek között. Az ESG pénzügyi termékekre való jogosultság az adott vállalat elkötelezettségét mutatja a fenntarthatóság, valamint egyéb, társadalmi szempontból fontos kérdések mellett a mindennapi működés során. Az ESG-alapú eszközök alacsonyabb pénzügyi költségek (azaz „greenium,” vagyis zöld prémium) formájában biztosítanak előnyöket az ambiciózus ESG-célokat teljesítő szervezetek számára.

A Budapest Airport a mostani megállapodás keretében vállalta, többek között, hogy a villamosenergia-szükségletet teljes mértékben megújuló forrásokból fedezi majd, minimum 5 MW teljesítményű napenergia-erőművet fejleszt, továbbá legalább 100 új elektromos töltőpontot alakít ki a repülőtéren. Másrészt a finanszírozási megállapodásban a repülőtér vállalta, hogy 2023 év végéig eléri az ACI 4+ legmagasabb szintű karbonsemlegességi minősítését. A repülőtér üzemeltetője folyamatosan dolgozik azon, hogy újabb és újabb lehetőségeket térképezzen fel a társadalmi kötelezettségvállalásának továbbfejlesztése érdekében, hogy működése és finanszírozása során fenntartható döntéseket hozhasson.

A Budapest Airport tisztán tartja a repülőtér környékét is

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén – a budapesti, ecseri és vecsési területeken egyaránt - több olyan helyszín található, amelyet széles tömegek látogatnak szabadidős tevékenységek céljából, legyen az sportolás, kutyasétáltatás, spotter tevékenység, vagy csak egy kellemes, szabadtéri délután. A tavalyi évben azonban gyakran előfordult, hogy ismeretlenek illegális szemétlerakásra használták ezeket a közösségi tereket, ezért a Budapest Airport is csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) azon kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy felszámolja a közterületeken illegálisan lerakott hulladékot. A „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű pályázat keretében elnyert mintegy 13 millió forint támogatásból a vállalat sorompókat, kamerákat és vadkamerákat telepített a repülőtér környéki érintett területeken, továbbá elszállított több mint 633 köbméter illegálisan lerakott szemetet a kerítésen kívüli területekről. A kameráknak köszönhetően az elmúlt hónapokban a hulladék lerakása gyakorlatilag megszűnt, a terület ismét tisztán várja az ott szabadidejüket elöltőket.

Fejlesztések a fenntarthatósági célokkal összhangban

A repülőtér üzemeltetője a fenntarthatósági célokat figyelembe véve több fejlesztést is megvalósított 2021-ben, amelyek mindegyike a repülőtér karbonlábnyomának csökkentését támogatják.

A Budapest Airport többek között korszerűsítette a repülőtér hőközpontját: az irodai területek, raktárépületek és hangárak melegellátását biztosító több mint 2500 szerelvény hőszigetelésének köszönhetően a repülőtér évente 170.000 m3 földgázt és 340 tonna szén-dioxid kibocsátást spórol meg, jelentősen csökkentve ezzel a légikikötő környezetterhelését is.

A Budapest Airport az e-mobilitás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet és támogatja az elektromos járművek használatát, a kerítésen belül és kívül is. A közelmúltban 76 földi kiszolgáló jármű illetve 10 flotta- és menedzserautó cseréje valósult meg hagyományos meghajtásúról elektromos meghajtású vagy hibrid modellre, amellyel összesen évi 140.000 liter üzemanyag és 350 tonna szén-dioxid takarítható meg. A Budapest Airport eddig 42 elektromos autótöltőt telepített, a közösségi közlekedés javítása mellett pedig kerékpárutat épített a terminálig. 2021 decemberében a Budapest Airport elektromos töltő infrastruktúrájának jelentős fejlesztése céljából felkerült a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből megvalósítandó projektjeinek listájára, amelynek keretében 1,3 milliárd forintból 165 további e-töltőállomást építhet ki a földi kiszolgálók, a repülőtéri személyzet és vállalkozások járművei számára.

A repülőtér üzemeltetője 2021-ben 840 MWh mennyiségű zöld energiát vásárolt, ami 3500 négy fős háztartás havi áramfogyasztásának felel meg. Emellett a légikikötő nemrég további, nagyobb mennyiségű zöld áramot szerzett be, aminek segítségével biztosítani fogja, hogy 2022-es áramigénye 65%-át megújuló energiaforrásból fedezze, míg 2023-tól kezdve a Budapest Airport területén felhasznált teljes árammennyiség megújuló forrásokból származik majd.

Mindemellett a fenntarthatósági szempontok a repülőtér minden fejlesztése esetében folyamatos elvárásként szerepelnek. A Budapest Airport jelenleg is keményen dolgozik fontos, új fejlesztéseken, beleértve az 1. Terminál ideiglenes újranyitását és az új 3. Terminált, hogy kiszolgálhassa az utasszám várható jövőbeli növekedését, és még jobb minőséget biztosítson utasainak. Ezen nagyobb fejlesztések mellett, több új beruházás is lezárult 2021-ben: az új repülőtéri főporta (itt tetőre telepített napelemek biztosítják az épület elektromosenergia-igényének egy részét), a 2. Terminál előtti turbókörforgalom, az új repülőtéri bicikliút az 1. utasmóló, amelyek több kisebb fejlesztéssel együtt mind fenntarthatósági elvárásokat szem előtt tartva épültek, az anyaghasználat, az energiafelhasználás és a forgalomoptimalizálás tekintetében környezettudatos szempontokat is figyelembe véve.

A zéró karbonkibocsátást, az energiahatékonyságot és a forgalmi fejlesztéseket érintő fenntarthatósági célokkal összhangban a Budapest Airport 2021-ben csatlakozott a STARGATE nevű konzorciumhoz is, amelynek részeként vállalta többek között egy papírmentes, felhőalapú légiáru-kezelési rendszer kifejlesztését és megteremtését. A brüsszeli repülőtér vezetésével induló projektet az Európai Bizottság közel 25 millió euróval támogatja, a Green Deal program keretében.

Forrás: https://www.bud.hu/