325 millió eurós, zöld finanszírozás alapú megállapodást kötött a Budapest Airport

Az ESG az „environmental” (környezeti), „social” (társadalmi) és „governance” (irányítási) angol szavak rövidítése; egy olyan keretrendszert jelöl, amely lehetővé teszi, hogy a befektetők, finanszírozók nem csupán pénzügyi, hanem fenntarthatósági szempontból is megítélhessék a különböző szervezetek tevékenységét. Az ESG pénzügyi termékekre való jogosultság az adott vállalat elkötelezettségét mutatja a fenntarthatóság, valamint egyéb, társadalmi szempontból fontos kérdések mellett a mindennapi működés során. Az ESG-alapú eszközök alacsonyabb pénzügyi költségek (azaz „greenium,” vagyis zöld prémium) formájában biztosítanak előnyöket az ambiciózus ESG-célokat teljesítő szervezetek számára.

A Budapest Airport Zrt. által most megkötött, 325 millió euró értékű kamatlábcsere-megállapodás futamideje 2,5 év. A vállalat partnerei a BNP Paribas Hungary, amely koordinátorként működött és 200 millió eurót jegyzett, valamint a Credit Agricole CIB. Tanácsadóként a Rothschild & Co segítette az előkészületeket és a végrehajtást. A szerződések létrejöttének pénzügyi célja a kamatláb-csere, azaz a társaság szenior hitelein fizetendő változó kamat fixre cserélése, amely a vállalat számára kiszámíthatóvá teszi a kamatszolgálatát. A Budapest Airport számára azonban a megállapodásból származó pénzügyi előny kevésbé fontos szempont volt, mint hogy hosszú távon hátteret teremtsen a repülőtér környezetbarát működéséhez. E fenntarthatósági vállalások költségei messze meghaladják a derivatíva megállapodás pénzügyi előnyeit. A Budapest Airport várakozással tekint a további, jövőbeni zöld finanszírozási lehetőségek elé.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte: „A most aláírt, ESG-alapú swap megállapodással ismét egy újabb lépést tettünk azon célunk felé, hogy 2035-re elérjük a repülőtér nettó zéró karbonkibocsátását. A Budapest Airport az elmúlt tíz évben a közvetlen szén-dioxid kibocsátását a felére, az egy utasra jutó kibocsátását pedig a harmadára csökkentette. A mostani megállapodás keretében vállaltuk, többek között, hogy a villamosenergia-szükségletünket teljes mértékben megújuló forrásokból fedezzük majd, minimum 5 MW teljesítményű napenergia-erőművet fejlesztünk, továbbá legalább 100 új elektromos töltőpontot alakítunk ki a repülőtéren.” Hozzátette: „Munkatársaim folyamatosan dolgoznak azon, hogy újabb és újabb lehetőségeket térképezzenek fel a társadalmi kötelezettségvállalásunk továbbfejlesztése érdekében, hogy a Budapest Airport működése és finanszírozása során fenntartható döntéseket hozhassunk.”

A Budapest Airport 2019-ben csatlakozott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez, amely egy vállalás a társaság számára, hogy legkésőbb 2050-re eléri a működéséből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást. A vállalat azonban a közelmúltban bejelentette, hogy nettó kibocsátáscsökkentési ütemterve segítségével keményen dolgozik azon, hogy nettó emisszióját a jelenlegi 2050-es céldátumnál akár 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re nullára csökkentse.

November végén a repülőtér üzemeltetője negyedszerre is megkapta az ACI „3+” karbonsemleges minősítést, így továbbra is egyike annak a mindössze 43 európai repülőtérnek, amelyik elérte a karbonsemlegességet, és felelősen, környezettudatosan, a működése során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozva működik, ezzel a karbonsemlegességi szint szigorú követelményeit is teljesítve. A Budapest Airport az új finanszírozási formákban azt is vállalta, hogy 2023 végére megszerzi az ACI 4+ maximális szintű karbonsemleges minősítését, amellyel jelenleg csupán 9 repülőtér rendelkezik a világon.

Forrás: https://www.bud.hu/