Két nap, két gép, hat tenger

Larnakán egy gyors tankolás következett és a rakodás után folytatták útjukat az egyiptomi El Gorába. Az itteni repülőtér (inkább betoncsík) arról jellegzetes, hogy nem egy bázis területén található, hanem szabadon - szó szerint a kerítésen kívül -, a területén olykor beduin törzsek táboroznak, birkanyájakat terelgetve. A repülőgép személyzeteinek itt előre jelezni kell a leszállási szándékot, ekkor az érkezés időpontjára az MFO katonák alkalmassá teszik a futópályát a biztonságos leszállásra.

Másnap a személyzet folytatta útját. Az izraeli határ mellett repültek el Tabáig, ahol az Akabai-öblön át jutottak el a Vörös–tengerhez, útjuk legdélebbi pontjára, Sharm el-Sheikhbe.

A második gép hétfőn hajnalban indult volna, hogy eljuttasson a Svéd Királyságba egy munkacsoportot az időszakos ápoláson lévő Gripenek átvételére, de a korán jött tél kisebb késésre kényszerítette a személyzetet. Az erős havazás miatt a gépet jégteleníteni kellett, és meg kellett várni, hogy a kecskeméti repülőtéren a látástávolság legalább a felszállási minimumot elérje.

A sikeres felszállás után északnak vették az irányt, és három óra múlva Lengyelországnál elérték a Balti-tengert. A Dán Királysághoz tartozó Ronne sziget felett elrepülve jutottak el Svédország légtérbe, majd egy óra múlva az első állomásukra, a Vänern–tó mellett található Satenas repülőtérre.

Innen rakodás és tankolás után indultak tovább az Egyesült Királyságba, hogy feladatuk második részét is teljesítsék, melynek során helikopter-vezetőket és technikusokat szállítottak York-ba egy tanfolyamra. Nem sokkal a felszállás után már a Norvég Királyság felett repültek, ahol az irányítás engedélyezte a közvetlen rárepülést a nagy-britanniai belépési pontra, NIVUN-ra, melyet már az Északi-tengeren találunk.

Az Északi–tenger feletti repülés érdekessége, hogy a hagyományos navigációs berendezések (VOR, DME, NDB) jelei a nagy távolságok miatt nem elérhetőek, ilyenkor a GPS és az elemi navigáció eszközeit komplexen alkalmazva kell tájékozódni.

A második gép és személyzete erős szembeszélben repülve érte el Dél-Skócia partjainál a brit szigeteket, és egy óra múlva szállt le a Linton-on-Ouse katonai repülőtéren.

A Szállítórepülő század gépeinek feladata itt nem ért véget, az első és a második repülőgép a kirepüléshez hasonló útvonalon szerdára szerencsésen hazaérkezett Kecskemétre. A két An-26, két nap alatt hat tenger érintésével hajtotta végre az elrendelt légiszállításokat.

Szöveg: Szállítórepülő század

Fotó: Szállítórepülő század, archív