A leköszönő légierő-parancsnok búcsúrepülése

A családtagok, barátok, pályatársak izgatottan várták az ünnepélyes alkalomra feldíszített hangárban az ünnepeltet. Egyszer ismerős morajlás erősödött folyamatosan. A 18-as oldalszámú MiG-29-es vadászgép gurult az ünneplő tömeg elé. A hajtómüvek leálltak, a kabintető nyílik, Sági tábornok úr, akit repülősberkekben Zsiga névre kereszteltek, mosolyogva integet a gép körül állóknak.

Megtörténik az utolsó adminisztráció, a repülő müszaki könyvének szignálása, és következik a köszöntés. Varga János dandártábornok, a légierő-parancsnokság jelenlegi parancsnoka pezsgővel fogadja, majd megtörténnek az első, rövid gratulációval egybekötött koccintások.

Az ünneplés a hangár falai között folytatódik. Varga tábornok méltató beszédében köszöni meg a leköszönő parancsnoknak eddigi munkáját Veszprémben. A köszönet mellett egy örök emléket is kap Sági tábornok úr: a II. világháborús magyar pilóták tőrének névre gravírozott másolata emlékezteti majd őt a közel harmincöt éves vadászrepülő-pályafutásra.

Egy pilóta búcsúztatóünnepségének íratlan, bár minden körülmények között betartandó szabályai vannak. Az egyik, hogy aktív pilóta búcsúztathatja el a kötelékből távozó kollégát. Ezt a tisztes címet Pető István dandártábornok, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka kapta meg. Beszédében felvillantja a pillanatokat, ahogy a tiszakécskei fiú találkozott a repüléssel, ahogy beleszeretett, majd sikeresen jelentkezett 1971-ben a szolnoki Kilián György Repülőmüszaki Főiskola repülőgép-vezető szakára, amit kiváló eredménnyel végzett el.

Sági tábornokot nagyon sok szál köti a kecskeméti katonai repülőbázishoz. Itt kezdi meg ifjú főhadnagyként vadászpilóta-pályafutását. 1984 és 1988 között a 2. repülőszázad parancsnoka, majd az ezred parancsnokhelyettese. 1988-ban lesz az 59. honi vadászrepülő-ezred parancsnoka. Ezt a beosztást 1992-ig töltötte be. Ebből időből idéz fel Pető tábornok egy érdekes, a repülőalakulatokra jellemző anekdotát. A Kecskeméten szolgáló sorállományú katonáknak az egyik elméleti foglalkozáson az ezred vezetését kellett megnevezniük. A katonák egyöntetüen írták: Sági Zsiga ezredes, ezredparancsnok. A becenév egybeforrt a pilótával.

A kecskeméti évek után a tengerentúlra szólította a kötelesség Sági Jánost. Két évig tanult az amerikai vezérkari akadémián, majd a jelenlegi légierő-parancsnokság elődszervezetéhez, az MH Repülő- és Légvédelmi Főcsoportfőnökséghez került. Itt 1996-tól volt főcsoportfőnök. A hivatás ismét külföldre, az olaszországi Poggio Renaticóra szólította. Három évig töltötte be a NATO AIRSOUTH CAOC 5 parancsnokhelyettesi posztját. Ezen munkáját több NATO-kitüntetéssel is honorálták.

Hazaérkezése után a légierő-parancsnokságon folytatta pályafutását. Balogh Imre vezérőrnagy első helyettese volt 2004. március végéig, amikor elődjétől átvette a parancsnoki stafétát.Pető tábornok vidám életrajzi anekdotákkal füszerezett köszöntője után a kecskeméti bázis ajándékait, egy fényképalbumot és a jelenlegi magyar vadászgépek, a MiG-29 és a JAS-39 Gripen kötelékrepülését megörökítő fotót adott át a búcsúzó légierő-parancsnoknak.

A hivatalos beszédek után pályatársai, barátai, kollégái vették körül Sági tábornokot. Ajándékokkal, meleg kézfogásokkal és közös fotókkal tették még emlékezetesebbé a búcsúrepülés napját, amikor a vadászpilóta utoljára repült kedvenc típusával.