Éjszakai kiképzési repülés a kecskeméti bázison

A folyamatosan fejlődő és szépülő kecskeméti bázison ezen a héten fordított életet élnek az ott szolgáló irányítók, müszakiak és természetesen a hajózók is, hiszen - az éves kiképzési tervnek megfelelően - éjszakai kiképzési repüléseket hajtanak végre. Délután öt óra felé megélénkül a zóna környéke, repülésre készítik elő az együléses harci Fulcrumokat és a kecses Albatroszokat. A mai napon 6 repülőgépnek adatik meg, hogy megkóstolja az éjszakai égboltot. Az indítási zónában egymás mellett sorakozik a négy terepszínü festésü L-39-es és mellettük a két nagyvas, a duplasvancú MiG-29-esek.

Bár a nap még magasan jár, az éjszaka még messze van, az Albatroszok háromgépes köteléke nekiiramodik a felszállópályának, hogy a start után megkezdjék programjuk gyakorlását az augusztusi repülőnapra.

A MiG-29-esek körül is serénykednek a müszakiak, gyakorló légiharc rakétákkal szerelik fel a gépeket, pilótáik ugyanis készülnek a jövő heti Dragon Nest hadgyakorlatra. Az R-27-es és R-73-as rakétaimitátorok fel- és leszerelése gyorsan halad a gyakorlott szakembereknek köszönhetően.

A dübörögve felszálló és szemünk elől villám sebesen eltünő vasmadarak után csak az enyhe kerozinszag és a szokatlan csend marad a levegőben. A müszakiaknak legalább van egy szusszanásnyi pihenőjük, amíg újra visszatérnek a gépek. Pár perc múlva be is köszön a háromgépes alkalmi Albatrosz kötelék, majd a szétválást követően iskolakörre állnak és szépen besorolnak leszálláshoz. Míg az Albák a gurulóutakon taxiznak, megérkeznek a Fulcrumok is. Újra benépesül a zóna, sorban állóhelyükre gurulnak a gépek. Jól begyakorolt mozdulatokkal folyik az oxigén és üzemanyag feltöltés, a kötelező ellenőrzések. Most Bagirán és a 18-as oldalszámú Fulcrumon a sor, a légibemutató szóló programot fogják együtt gyakorolni.

Erő és dinamizmus, füsüketítő hangorkán, harang és kobra, nagysebességü alacsony áthúzás, orsók és harcfordulók. Ha szavakkal akarjuk leírni a látványt akkor csupán ennyi, aki azonban látta már élőben bemutatót repülni Topit vagy Bagirát tudja, hogy ennél sokkal több. Pár percbe sürítve láthatjuk az évek, évtizedek alatt felgyülemlett tudást és gyakorlatot, ember és gép tökéletes összhangját, összeolvadását. A leszállás előtt még egy touch and go is belefér, aztán nyílik az ernyő és földet ér a vasmadár.

Időközben a nap lassan nyugovóra tér, a fényt az átmenet furcsa színei váltják fel. A szürkületben felszálló gépek már sötétben térnek majd vissza, a zónában pedig kigyúlnak a fényszórók. Az újratöltés után a kifutópályán aznap már sokadszor végigdübörgő MiG-29-esek fáklyája csodálatos látványt nyújt.

A hirtelen beálló sötétségben folyamatosan zajlik az üzem, gépek szállnak fel és le, a müszakiak pedig folyamatosan dolgoznak azon, hogy a körforgás ne álljon le. A repülőgépeket a levegőben már csak a helyzetjelző fényeik árulják el, illetve le- és felszálláskor az Albákon a szárnyvégi, a 29-eseken pedig a futómüvek fényszórói világítanak. Még készítünk néhány képet a zónában álló, reflektorok által megvilágított Fulcrumokról és Albákról, aztán búcsúzunk kísérőnktől és bázistól. Jó leszállást mindenkinek!