F-35-ös jövőkép Európában

Amennyiben Finnország, Lengyelország és Svájc is az amerikai csúcstechnológia mellett dönt, ez a szám könnyen a 700-at is elérheti. Az amerikaiak vetélytárs nélkül maradtak a lopakodó vadászgépek piacán. A francia-német Future Air Combat System (FCAS) projekt két évtizedes lemaradásban van, az angol Tempest pedig leghamarabb 2035-re áll elő a saját fejlesztésével – így érthető a jenkik önbizalma.

A németek ugyan a Panavia Tornado cseréjére kiírt 2019 januári programból kihagyták az F-35-öst és csak a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és az Eurofighter Typhoon szerepel benne, ám a Lockheed szerint ez még nem a hivatalos végeredmény. A Luftwaffe mellet több európai ország is a lopakodó vadászok mellett dönthet – a már említett finn és svájci ajánlat mellett Görögország, Lengyelország, Románia és Spanyolország is potenciális vásárlónak számít.

A görögök áprilisban jelentették be igényüket 30 darab Lighning II-esre, amikkel az F-16 C/D-ket váltanák fel. Lengyelország már hivatalosan is kérte 32 darab F-35A eladását, a teljes logisztikai és képzési csomaggal. A román és spanyol kormány hivatalosan még nem ismertette a terveit.

Európa mellett Kanada és Szingapúr is F-35-ösöket vásárolna. A szingapúriak 4 darab tesztpéldány tanulmányozása után döntenek a további vásárlásról, Kanada pedig – mint a Joint Strike Fighter fejlesztésében résztvevő ország – várhatóan 88 darab repülőgépre fog igényt tartani.

Az európai piac nagy lehetőségeket hordoz magában és amerikai elemzők szerint meglepő lenne, ha nem az F-35-ös nyerné a kiírt pályázatokat. A finnek például 62 darab F/A-18 C/D cseréjére készülnek. A Lockheed Martin F-35-ösének a Dassault Rafale, a Typhoon, a Saab Gripen és a Super Hornet a vetélytársa. Ezekkel szemben nagy előnye az F-35-ösnek az, hogy ez a legfrissebb fejlesztés és a későbbi „szervízcsomagokkal” jóval tovább marad versenyképes a harci repülőgépek piacán. Svájcban viszont - az ottani követelmények, nevezetesen a területvédelmi feladatok kizárólagossága miatt – nem valószínű, hogy a drága csúcstechnikát fogják választani. Emlékeztetőül: a Gripent egyszer (az ára miatt) már elkaszálta a svájci népszavazás…

Románia esetében szintén az ár lehet akadály, valamint az, hogy az ősöreg MiG-21-esekből – még ha modernizáltak is voltak – túl nagy ugrás a Lightning II.

Görögország esetében szintén a finanszírozási problémák lehetnek hatással a beszerzésre – bár a görögök ezt nem igazán szokták figyelembe venni, ha a hadseregük fejlesztéséről van szó.

A Lockheed ígérete szerint jelentősen fognak csökkenni az árak egyébként, például a 2020-as széria már „csak” 80 millió dollárba kerül darabonként – ez az ár 60%-kal kevesebb, mint a 2007-es. A cég előrejelzése szerint 2025-re az egy repült órára jutó költség 25 000 dollár alá fog csökkenni (ez egyébként a magyar Gripenek üzemóra-költségének felel meg).

A politikai széljárás azonban nagyon erősen tudja befolyásolni ezeket a nagyratörő terveket – jó példa erre Törökország. A törökök 100 darabos megrendelést adtak le az F-35-ösökre, ám ez könnyen mehet a kukába, ha megveszik az oroszoktól az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert.

Az olasz és brit eredeti darabszámok is változhatnak még, ahogy az olaszoknál ez már egyszer megtörtént. A kormányváltás után az eredeti 131 darabos megrendelést 90-re módosították a kormányzó Öt Csillag párt szándékai szerint, ugyanakkor a koalíciós partner Északi Liga erősen érdekelt a vásárlásban, mivel az F-35-ösök végszerelése Cameriben, az ország azon részében történik, ahol erős az Északi Liga támogatottsága.

A britek 138 darab F-35-öst szeretnének, ebből 48 darab F-35B hajófedélzetit a két repülőgép-hordozójukra. A BAE Systems által fejlesztett Tempest ezeket a számokat alaposan át tudná írni, amennyiben időben el is készülne.

A Lockheed aranykora azonban nem tarthat örökké. Trump nyomása NATO-országokra, nevezetesen a GDP 2%-os haderőfejlesztésre költése, könnyen a visszájára fordíthatja az amerikai fegyvereladási dömpinget. Az európai országok érdeke ugyanis nem az, hogy a tengerentúli fegyvergyártókat gazdagítsák, sokkal inkább szeretnék ezeket ez összegeket a hazai ipar termékeire fordítani – Franciaország, Németország és Spanyolország ezért várhatóan felgyorsítja a saját lopakodó repülőgép, a FCAS fejlesztését.

Forrás: https://www.flightglobal.com