Kutatásokkal támogatja a légierő fejlődését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„1991 óta van Repüléstudományi Konferencia a légiközlekedés népszerűsítésére, azaz negyed százados hagyományt ápolunk” – fogalmazott megnyitó beszédében Palik Mátyás. A HHK Katonai Repülő Intézet igazgatója arról is beszélt: a konferencia témái között a repülésbiztonság, repülésorvostan, de az űrhajózás is szerepel, az intézetben zajló 4 éves GINOP kutatás-fejlesztési program pedig tükrözi, hogy az együttműködések terén is élen járnak, több hazai felsőoktatási intézménnyel vannak kapcsolatban. A GINOP program túl van a félidején, kutatásaikat a konferencia keretében rendezett szakmai napon ismertették.

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program az egész ország védelmi potenciáljának megerősítését célozza, amelynek a légierő vetületében már vannak látható eredményei. A Gripen harcászati vadászrepülő flotta már évek óta védi a magyar és például a balti államok légterét. A közelmúltban Airbus A319-es repülőt szerzett be a honvédség, a közeljövőben pedig érkeznek az új helikopterek. Szénási Jenő ezredes, a Légierő Hadfelszerelési Rendszerek Fejlesztési Osztály vezetője leszögezte: az Airbus H145M és H225M helikopterek nem a „Mi-család” utódai, hiszen ezekkel az új gépekkel nem az egykori szovjet technika követelményeinek lemásolása a cél, hanem a két géptípus célszerű, hatékony és gazdaságos hadrendben tartása. A H145M helikopterekből 20 darab érkezik 2019-2021 között, a gépek üzemeltetését 50 órás németországi tanfolyamon tanulja majd meg a repülő-műszaki és egyéb állomány. A többek között személyszállító, kutató-mentő és tűztámogató képességekre bevethető H225M flotta a tervek szerint 16 darabból áll majd, és 2023-2025 között érkezik a magyar légierőhöz.

A technikai beszerzések mellett komoly, nagy gyakorlati haszonnal kecsegtető kutatások is zajlanak a Katonai Repülő Intézetben. Ezek közül az egyik a repülés általi légszennyezés csökkentésének és az alkalmazott üzemanyagok honvédségen belüli alkalmazásának lehetőségei. Kavas László, a Repülő Sárkányhajtómű Tanszék vezetője annak a teszthajtóműnek az üzemi próbáiról beszélt, amellyel a gázturbinás hajtóművek alternatív tüzelőanyagairól lehet információkat gyűjteni. A méréseket HD kamerarendszer, mérőműszerek és ezek rendszerbe kapcsolása segíti majd. Szintén fontos kutatási terület a katonai repülés emberi tényezőinek vizsgálata. A pilóták teljesítményét ugyanis számos tényező (vibráció, sugárzás) befolyásolja, az ilyen hatások vizsgálata a pilóták egzakt kiválasztását garantálja. Ebben a munkában 19 fős kutatói team dolgozik. Dunai Pál, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék docense a repülőorvosi, teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokról, valamint a teljesítményfiziológiai és testszenzoros kutatásokról beszélt. Ezek során egyebek mellett a hétköznapokból is ismert VR-szemüveget használják a tesztalany pilótajelöltek, de a programnak részei a repülőszimulátoros vizsgálatok is. A repülés egyik alapkövetelménye a megfelelő időjárás-előrejelzés. Az adatok pontosításához, illetve az adott repüléshez való időbeni közelítéséhez nagy segítséget adhatnak a pilóta nélküli technológiák. Olyan drónokról van szó, amelyekkel precízen vizsgálható az alsó légkör 2-3 kilométeres rétege, amely meteorológiai szempontból fehér folt. Bottyán Zsolt, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék vezetője kiemelte: a repülőgépről származó meteorológiai adatok szolgáltatásában elsők lesznek Magyarországon, a tesztek a szolnoki bázis légterében zajlanak.

A konferencián a kutatások részletes elemzése mellett szót ejtettek a Hungarocontrol K+F tevékenységéről, amely piaci termékek és szolgáltatások kidolgozására irányul.

Forrás: https://honvedelem.hu