Légi Fölény 2022 - Háromtusa Északon

- A COVID nem csak a civilek életét változtatta meg alapjaiban, de a nemzetközi gyakorlatok menetrendjét is, így tehát ezúttal - az olimpiához hasonlóan - az elmúlt évi kiképzési rendezvényt kellett pótolni. Mit lehet tudni erről az immár ikonikus nevű gyakorlótérről, ahová szinte „hazajárnak” a magyar Gripen-század tagjai?

- Vidsel, az egyik legnagyobb európai lőtér már régi ismerősünk, 2008 óta járunk oda éles rakéta- és gépágyúlövészetre. A Stockholmtól északra, mintegy 900 kilométerre található bázist valóban a „semmi szélén” hozták létre. A svéd Védelmi és Beszerzési Hivatal működteti, és nagyon sokféle lehetőség adódik itt pilótáink tudásának ellenőrzésére és a gyakorlásra, hiszen a lezárt légterekben repülve legfeljebb a rénszarvasokat zavarhatjuk. A bázis 2300 méteres kifutópályával rendelkezik, az áttelepült gépeket fedett tároló helyeken készítik elő műszaki és fegyveres szakembereink az adott feladatra. Talán sokak számára emlékezetes még a 2018-as gyakorlatunk, akkor alkalmazhattuk ugyanis először a Gripenek levegő-föld fegyverzetét.

- A szovjet/orosz haditechnika korában a Balti-tenger partján még a lengyel Szuhojok dobtak ejtőernyőn infrabombát, légi célt imitálva a magyar MiG vadászgépeknek. Vidselben mennyivel másabbak a lehetőségek?

- Sidewinder rakétáink számára Svédországban egy BQM-107 típusú drón biztosítja a célanyagot. Nem egy aprócska szerkezetről van szó: 6 méter hosszú, 295 kiló, ezzel együtt 0,6 M-mel repülhet, és még különböző manőverekre is képes, ha úgy programozzák. Négy darab „csalit” tud kiengedni repülés közben mintegy 15 méterre, és a begyújtott foszforfáklya elegendő hőt termel, hogy kellő mértékben szimulálja számunkra az „ellenséges” repülőeszközt. A számítógépek kidolgozzák a szükséges paramétereket, és indulhat is a rakéta. Ez azt jelenti, hogy egy-egy fordulóra két géppár száll fel, az első kiengedett célra a vezér indít, majd - kiválás után helyet cserélve - a második „csalira” pedig a kísérője. A következő géppár két kilométerrel mögöttük repül, majd a már említett sorrendben ők is sorra kerülnek. Természetesen ebben az évben is voltak velünk „csillogó szemű” hadnagyok, akik most élhették át először az éles rakétaindítás élményét, és vihették haza emlékbe a „Csörgőkigyó farkát”, azaz a rakétaindító sínen megmaradó kábelcsonkot.

- A Gripenbe épített 27 mm-es Mauser gépágyú lövedékeinek már „hideg” célt kell eltalálniuk, nem szükséges hogy egy forró hajtómű vezesse őket.

- A gépágyúlövészet helyszíne a Botteni-öböl, itt egészen más a feladat és más a célanyag is. A speciális Learjet 35 vontatórepülés közben két „zsákot” képes maga mögé kiengedni, a tartalékot csak 8-10 méterre, amire viszont „dolgoznunk kell”, azt körülbelül 800 méteres távolságra. Ez a 25 cm átmérőjű 5 méter hosszú célzsák meglehetősen sokat tud, még beépített lokátor-reflexiót kiváltó berendezése is van, így többféle repülőeszközt képes imitálni, a vadászgéptől a bombázóig. Beépített, érzékeny mikrofonrendszere a lövedékek hangjának távolságát rögzíti az elméleti középpontjától, így a vontató gép fedélzetén dolgozó szakemberektől egy szabályos, kinyomtatott „lőlapot” kapunk a gyakorlat végén. Ezek szemléletesen ábrázolják, hogy melyik szektorban hány találatot értél volna el, ha egy 12 méteres „repülőgépre” lövöd ki a sorozatot.

- A légiharc-rakétánál egy drón száguld a Gripen előtt, de itt már személyzettel repül a célt vontató gép. Izgalmas érzés lehet arra gondolniuk, hogy mögöttük éles lőszerrel folyik a „vadászat”.

- Ennél a feladatnál nagyon szigorú rendszabályok garantálják a gyakorlás biztonságos lebonyolítását. A pilótának vizuálisan látnia kell a célt, anélkül nem lőhet. 2 kilométerről már megvan a radarkapcsolat, a tűzkiváltás pedig 300-400 méterről történik. Van, amikor a vontató egyenes vonalban repül, és olyan is, amikor 360 fokos körben mozog. Minden manővert felülről kell indítanunk, és ügyelni kell a fényviszonyokra is, hiszen ha a Nap a hátam mögött van, az taktikailag nekem jó, de a társamnak akkor éppen a szemébe süt, viszont ha megfordul a Learjet, akkor nekem lesz rosszabb a cél láthatósága. Minden gépbe 60 lőszert töltöttek be a fegyveresek, így hat 10-es sorozatra volt módunk, de természetesen itt is adódott alkalom „száraz rácsapásokra” is - főleg a fiatal pilóták számára fontos a rutin megszerzése. Ezúttal is sikerült 100%-os találatokat elérnünk, ugyanis két sorozat pontosan a zsákokat vontató kábelt találta el, amelyek így az öböl vizében fejezték be a pályafutásukat.

- A gyakorlat forgatókönyvében szerepelt a taktikai repülések végrehajtása is. Mit takar ez a jól hangzó kifejezés?

- Ha Magyarország térképére nézünk, jól látszik, hogy a települések sűrűsége miatt nem igazán nyílik mód kismagasságú taktikai repülésekre. A svédországi lőtér adottságai viszont ehhez is kitűnő lehetőséget biztosítanak, hiszen ilyen esetek gyakorlására bunkerek, sőt hidak is épültek a területen. Az előre meghatározott objektumot 100 méteren 900 km/órás sebességgel közelítettük meg, és csak ott emelkedtünk fel a fegyverhasználathoz szükséges magasságra. Ezt a feladatot alapvetően a már kiképzett állomány hajtotta végre, a hadnagyok majd a következő „Légi Fölény” során ismerkedhetnek meg ezzel a tevékenységgel.