Megérkezett az UTair: új repülőjárat Szentpétervárra

A hagyományoknak megfelelően ünnepélyes vízsugár-köszöntővel és egyedi tervezésü „járatnyitó-tortával” fogadta a budapesti repülőtér az UTair új járatát, amely újra összeköti a Néva-parti orosz nagyvárost a magyar fővárossal. A két város közti közvetlen légi kapcsolat turisztikailag és gazdaságilag egyaránt kiemelten fontos és már több mint egy éve hiányzott a Budapestről elérhető célállomások közül.

A menetrend egyaránt kedvez a turisztikai és az üzleti céllal utazóknak. A járat szerdán és vasárnap közlekedik, a gépek helyi idő szerint 12.20-kor szállnak fel Szentpétervár pulkovói repülőteréről, hogy a Baltikumon és Lengyelországon keresztülrepülve érjék el Budapestet, itteni idő szerint 13.05-kor. A visszaút indulási ideje szezononként némileg változó, de minden alkalommal valamivel több, mint egy órát tartózkodik az orosz utasszállító gép a budapesti repülőtéren. A repülési idő 2 óra és 40 perc.

A légitársaság a járatokat 114 személyes Boeing 737-500-as típusú repülőgéppel teljesíti, ez az UTair-flottában a leggyakoribb személyszállító típus, mintegy 33 darab üzemel belőle. A többi 737-es típusváltozatot figyelembe véve pedig nem kevesebb, mint 50 ilyen Boeing keskenytörzsü gép repül a légitársaságnál. Az UTair jelenleg egy 108 gépes flottát üzemeltet, köztük a Boeing szélestörzsü gépeit is, valamint ATR és Bombardier típusokat.

„Az orosz piac hagyományosan jelentős tényező Magyarország számára, így külön örömmel tölt el, hogy Szentpétervár visszakerült a járathálózatunkba” – hangsúlyozta Kam Jandu, a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója. Hozzátette: „Az UTair heti két budapesti járata kényelmes menetrendet biztosít a városlátogató turistáknak és az üzletembereknek egyaránt, ráadásul az új járattal jelentősen lecsökken a menetidő Budapest és Szentpétervár között, ami mostanáig csak átszállással volt elérhető a magyar utasok számára.”

Szentpétervár Oroszország történelmi fővárosa, amelyet a névadó Nagy Péter cár alapított a Néva-folyó torkolatvidékén 1703-ban, miután legyőzte a svédeket. A várost neves olasz és francia építészek közremüködésével rövid idő alatt Észak Velencéjévé varázsolták és egészen a bolsevik forradalom utáni polgárháborús időkig ez volt Oroszország fővárosa. Leghíresebb épületegyüttese az Ermitázs, amely a Romanov-dinasztia városi palotája volt és jelenleg a világ egyik legértékesebb mügyüjteményét bemutató múzeum otthona.