Szeptember végén indítja budapesti járatait a második számú brit repülőtérről, a Londontól délre fekvő Gatwickről az EasyJet - közölte hétfőn a legnagyobb európai olcsójegyes légitársaság, amely május óta jár Budapestre egy másik, kisebb és távolabbi londoni repülőtérről. A brit cég hétfőn elkezdte a jegyek árusítását az új útvonalra.
Az agresszív terjeszkedéséről ismert társaság már a múlt héten bejelentette, hogy tervezi az új budapesti járat elindítását, de akkor még nem közölt részleteket sem az időpontról, sem az árról. Az EasyJet újabb, hétfői londoni közleményéből kiderül: a Gatwick-Budapest járat szeptember 30-án indul, a jegy ára egy útra 22,99 fontnál (8700 forint), oda-vissza 40,98 fontnál (15 ezer forint) kezdődik, adóval és repülőtéri illetékekkel együtt. Az MTI által Londonban elvégzett internetes próbafoglalás megerősítette a cég hétfői közleményében foglaltakat: október 1-jére egy London/Gatwick-Budapest utat az EasyJet 11,99 fontért kínált, az október 2-ai visszaút 6,99 fontba kerülne. A két foglalásra összesen 22 font adó és illeték rakódik, vagyis a teljes menettérti ár 40,98 font. A London nyugati határán fekvő Heathrow után a brit főváros és a déli Brighton tengerparti üdülőváros között félúton fekvő Gatwick a nagyságra második brit repülőtér. A Londont kiszolgáló fapados cégek járataik zömét két távolabbi, kisebb repülőtérről, Lutonról, illetve Stanstedről indítják. Első budapesti járatát az EasyJet is Lutonról indította május 1-jén, Magyarország EU-csatlakozásának napján. Az EasyJetnél hétfőn azt mondták az MTI-nek, hogy a Gatwickről közlekedő új budapesti járat beindulása után is megmarad a lutoni, vagyis szeptember végétől a cégnek napi két járata lesz Londonból Budapestre. Az első, Lutonról induló budapesti járat indítását bejelentő év eleji nyilatkozatban Ray Webster, az EasyJet vezérigazgatója azt mondta: a cég szerint az EU bővítésével az alacsony jegyárú légitársaságok piaca is "drámai mértékben" bővülni fog. Jelenlegi üzleti éve márciussal zárult első felében 27,3 millió fontra csökkent az EasyJet adó előtti vesztesége az egy évvel korábbi 48,1 millió fontról. A cég bevétele 439,7 millió fontra nőtt a tavalyi azonos időszakban mért 372,6 millióról. Az első üzleti félévben az easyJet 10,8 millió utast szállított, 15,9 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Májusban éves összevetésben 2,1 milliós volt a társaság utasforgalma, 19 százalékkal nagyobb a tavaly májusinál, árbevétele 1,015 milliárd font volt, 24 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A közelmúltban számoltunk be lapunkon arról, hogy február végén deaktiválták az Amerikai Légierő 571. Repülőgép Karbantartó Századát, mely az A-10-es csatarepülőgépek hasonló munkálatait is végezte. Most egy friss, a típushoz kapcsolódó hír érkezett, mely egy újabb fejezetet zár le az A-10-esek történetében.
Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy elhunyt Kelecsényi István, a Haditechnika Magazin elismert újságírója. Kelecsényi István évtizedeken keresztül meghatározó alakja volt a hazai haditechnikai és repülési szakújságírásnak.
Nem egyszerű a helyzete a moszkvai vezetésnek, ha az orosz űr- és légierő napi műveleteit, illetve a régóta esedékes generációváltását kívánja megoldani. A felemás, de a fejlesztéseket, gyártást mindenképp drágító, nyugati szankciók mellett számolnia kell a fegyverpiaci pozícióinak feladásával is.
Elérkezett a tavasz második hónapja, mely a beltéri, repülős tematikájú programok mellett immáron kültéri rendezvényeket is kínál! Lássuk az áprilisi kínálatot!
2026. március 23-án, hétfőn adták át a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár új hangárkomplexumát. A fejlesztés a megújult helikopterflottával együtt jelentősen növeli a légierő műveleti képességeit és a szolnoki bázis szerepét.
Újabb mérföldkövet jelentő eseményről számolt be a Portugál Légierő a KC-390-es szállító repülőgépe kapcsán: az eddigi leghosszabb távú repülésüket Portugália (Beja) és Mozambik (Maputo) között teljesítették a napokban, 15 óra 25 perc alatt.
Továbbra sincs könnyű helyzetben az ukrán légierő és légvédelem. A küzdelem folyamatos, az erőforrások korlátozottak, az ígéretek távoliak. Az ország ugyanakkor már a tűzszünet utáni időkre is készül: egy új, harcedzett, nyugati technikával átfegyverzett jövőképért dolgoznak.
A Magyar Honvédség L-39NG (Skyfox) kiképző repülőgépei fokozatosan érkeznek, és rendszerbe állításuk után a pilótaképzés gerincét fogják képezni Magyarországon.
2006. március 21-én nagyszabású eseményre, a Magyar Légierő első öt JAS 39 Gripenjének (3 C és 2 D változat) érkezésére várták a sajtó képviselőit a Kecskeméti Repülőbázison. A repülőgépeket a Magyar Légierő négy, illetve a Svéd Légierő három hajózója repülte hazánkba. A kétórás út a Svéd Védelmi Beszerzések Hivatalának linköpingi területéről indult.
Egy friss bejelentés értelmében február végén deaktiválták az Amerikai Légierő 571. Repülőgép Karbantartó Századát, mely az A-10-es csatarepülőgépek hasonló munkálatait is végezte, személyzete más századoknál teljesít majd szolgálatot.
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, egy időre kiürül a Cseh Légierő Čáslav-i Légibázisa, hiszen áprilistól egy régóta várt korszerűsítés kezdődik a repülőtéren. Az első Gripenek a napokban át is települtek Pardubicébe.
A Wizz Air újabb útvonallal bővíti debreceni hálózatát, nyáron már Bulgária legnépszerűbb nyaralóközpontjába, Várnába is el lehet jutni a légitársaság járataival. A repülőgépek hetente három alkalommal, kedden, csütörtökön és szombaton közlekednek június 16-tól.
Szolnokon megtörtént az, amire eddig nem volt példa a hazai katonai repülésben. A felszállást előkészítő műszaki szakember, az oktató és a növendék is nő volt. Ők hárman új fejezetet nyitottak az MH Kiss József 86. Helikopterdandár történetében.
Egyre több pilótajelölt vág bele élete egyik legmeghatározóbb élményébe: az első egyedüli repülésbe. Amikor az oktató kiszáll, és csak ő marad a pilótafülkében – ez az a pillanat, amikor valóban pilótává válik valaki.
Az 1980-as évek közepén a lassan kiöregedő Kamov Ka-26-os mezőgazdasági helikopterek pótlására - akkoriban szokatlan módon - nyugati irányba indultak meg a tapogatózások.
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.