2025. 04. 28. hétfő
Valéria
: 407 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Őrségváltás az óceánon - Új hordozó, új ezred

Aranysas  |  2015. 10. 25., 16:27

Ritkán tapasztalható, kettős váltás vár az amerikai haditengerészetre: mind repülőgép-hordozói állománya, mind a rájuk települő repülőezredek átlépnek végre a 21. századba. Lassan búcsúzhatunk az öreg Nimitz osztálytól és a Hornetektől. De mennyire lassan?

Az első, szintén 100 ezer tonnásra becsült vízkiszorítású "fecske" a USS Gerald R. Ford (CVN-78) nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó.

Az alaphangon (és kutatási-fejlesztési költségek nélkül) is 13 milliárd dollárba kerülő hordozó csak az első a Nimitz osztály leváltására szánt hajóosztály tervek szerinti 10 egységéből. Ugyanakkor a repülőgép-hordozó kötelékek magas építési s üzemeltetési költségei miatt egyre többen és egyre hangosabban kételkednek életképességükben, hasznosságukban.

Mike Shoemaker admirális, a haditengerészet légierejének parancsnoka azonban megingathatatlan: a hordozók s repülőgépeik azok, melyekkel rugalmas stratégiai válaszlépéseket képes tenni (akár erődemonstrációról, akár konkrét légi támadó műveletekről beszélünk) az Egyesült Államok számára. Bárhol, bármikor, most és a belátható jövőben is.

Ehhez azonban a repülőezrednek is változnia kell. A Ford osztály lesz az amerikai haditengerészet fő csapásmérő ereje a 21. század legnagyobb részében, hiszen legalább 50 évre tervezett az életciklusa.

Az eredményes hadviselés alapja a felderítés, hírszerzés, a minél teljesebb taktikai kép kialakítása. Ehhez persze a haditengerészet a hordozó saját képességei mellett külső forrásokat (műholdak, szárazföldről bevetésre induló felderítő repülőgépek, informatikai hírszerzés) is bevonhat. A cél marad: a helyi, teljes légi fölény kialakítása és fenntartása, legyen szó bármilyen szóba jöhető ellenségről. Ehhez azonban a 2020-30-as években már más összetételű ezredre van szükség.

Célszerszámok

A leglátványosabb s persze képességbővülésben a legnagyobb lépést a távolról irányított repülőgépek hadrendbe állítása jelenti majd. Az UCLASS (Unmanned Carrier-Launched Airborne Surveillance and Strike - pilóta nélküli, repülőgép-hordozóról indított légi felderítő és csapásmérő) repülőgépek segítségével a hordozókötelék parancsnoka folyamatos felderítési-hírszerzési, illetve akár időkritikus, precíziós csapásmérési lehetőségekkel rendelkezhet, még a repülőgépek és hajók elleni fegyverrendszerekkel erősen védett (anti-access/area-denial), hagyományos, pilóta vezette repülőgépeknek nagyon veszélyes területek felett is. A megfelelő felderítőrendszerekkel felszerelt "drónokat" az egység parancsnoka a kötelék leendő műveleti területének ellenőrzésére, a fenyegetések pontos felmérésére küldheti előre. Így a haditengerészet reményei szerint az olyan, biztonságpolitikai és katonai szempontokból is meglehetősen izgalmas területek válnak kiszámíthatóbbá, mint Délkelet-Ázsia tengerei, légterei.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a F-35C Lightning II-es pozícióját és feladatait bármi is veszélyeztetné. Az ötödik generációs vadászbombázó marad hosszú évtizedekre az amerikai haditengerészet ezredeinek alaptípusa, fokozatosan felváltva a jelenleg használt F/A-18E/F Super Horneteket. Shoemaker admirális véleménye szerint a méregdrága Lightning II-esek kritikus fontosságúak lesznek a Ford osztály műveleteiben. A nehezen felderíthető képességnek köszönhetően a Super Horneteknél közelebb tud férkőzni az ellenséges vadászgépek vagy légvédelmi rakétarendszerek védte területekhez. A típus fontos szerepet kap a különböző forrásokból származó információk, adatok fogadása, feldolgozása és továbbküldése területén is. A repülőgép fejlett fedélzeti rendszerei képesek lesznek arra, hogy a különböző forrásokból fogadott adatokat egyetlen, komplex taktikai helyzetképpé dolgozza fel. Ezt a képet azonban nemcsak a pilóta látja majd, hanem a repülőgép-hordozó harcálláspontja, és a megfelelő adatátviteli rendszerekkel ellátott repülőgépek is megkapják, azaz a külső jelforrásoknak köszönhetően egyfajta kombinált, mini E-3A AWACS/E-8C Joint STARS repülő harcálláspontként is funkcionálhat.

A Hornet-család legfejlettebb tagjai, a Super Hornet és az EA-18 Growler repülőgépek sem maradnak munka nélkül, sőt. Augusztusban jelentette be Shoemaker admirális, hogy már 2017-től megkezdődik az F/A-18 E és a kétüléses F változatú Super Hornetek strukturális megerősítéssel és a fedélzeti rendszerek továbbfejlesztésével együtt járó élettartam-hosszabbító (Service Life Assessment Program, SLEP) programját. A lépésre több okból is szükség van: például azért, mert az első Super Hornetek 2016 végére elérik a 6000 repült órát. A másik, komoly ok az F-35C Lightning II-esek gyártásának és hadrendbe állításának lassúsága, hiszen az eredeti, a haditengerészet légierejének hosszú távú jövőjét felvázoló tervek 2017-re jóval több, már a repülőfedélzeten dolgozó F-35C-ről szóltak. A fejlesztések, berepülések csúszásai, illetve a pénzügyi megszorítások okozta gyártósorlassulás miatt azonban a tervek borultak, a Super Horneteknek repülni kell. A már megfelelő pénzügyi forrásokkal is rendelkező SLEP során meghatározzák, hogy milyen szerkezeti és egyéb javításokat, fejlesztéseket szükséges végrehajtani, s ezeket hogyan lehet szabványosítani a teljes F/A-18E/F-flottán.

Az eredeti tervek szerint már hét éve kellett volna hadrendbe állítani az első, még csökkentett harcképességű F-35C vadászbombázó-századot. Ehhez képest jelenleg 2018 augusztusa és 2019 februárja közé várják ezt a lépést. Emiatt sokkal több repült órát kell majd teljesíteni a régebbi Hornet- és az újabbb Super Hornet-flotta példányainak, s ez - karöltve a különböző éles hadműveletekkel - rohamosan fogyasztja a gépek kirepülhető idejét.

A Boeing és a haditengerészet szakemberei a 6000 órát elért Super Horneteket a korábbi F/-18A/B/C/D Hornetekre kidolgozott SLEP tapasztalatai alapján fogják "kikalapálni". Az admirális szerint a legtöbbet repült Super Hornetek 2017 végén vagy 2018 elején kezdhetik meg a felújítási programot.

A régi Hornetek megerősítési s modernizálási programja harmadik szakaszának szerződését csak idén márciusban írták alá a Boeinggal. A SLEP során a Hornetek élettartamát 10 ezer órára tolják ki. Ahogy a programban egyre nagyobb tapasztalat gyűlik össze, úgy rövidül az egy gép átépítéséhez szükséges idő, s ezeket a tapasztalatokat az admirális szerint a Super Hornetek SLEP-jénél is hasznosítani lehet. Ezek a tapasztalatok a szintén a szuperhordozókon repülő amerikai tengerészgyalogság számára is. "Ahogyan a Harrier II-esek, úgy a Hornetek megfelelő karbantartására és élettartam-hosszabbítására is szükség van ahhoz, hogy a tengerészgyalogság zökkenőmentesen tudjon áttérni az F-35-ösökre" - tette hozzá Jon Davis altábornagy, a fegyvernem légierejének parancsnokhelyettese. A tengerészgyalogosok júliusban állították hadrendbe az első, helyből fel- és leszállni képes, a 2B szoftverváltozattal felszerelt, korlátozottan bevethető F-35B változattal ellátott vadászbombázó-századot. A jelenlegi tervek szerint 2026-ra váltanak át teljesen a már a teljes képességcsomagot jelentő 3F szoftverrel felszerelt Lightning II-esekre, azaz a Horneteknek még sokáig repülniük kell.

Vegyes megoldások

A haditengerészet tervei között - csakúgy, mint az amerikai légierő vagy éppen az ötödik generációs vadászbombázó repülőgépek fejlesztésén ügyködő Kína és Oroszország - terveiben a hi-lo mix, azaz az ötödik generációs (high) és a folyamatosan továbbfejlesztett "négyplusz" (low) generációs repülőgépek keverékével számolnak még évtizedekig. Az F-35-ös feltöri a védelmet, kihasználva nehezen észlelhető kialakítását, fejlett felderítő, fegyver- és önvédelmi rendszereit. Ha a távolról irányított repülőgépeknek és a Lightning II-esek eltakarították a veszélyforrások nagy részét, akkor lépnek akcióba a Super Hornetek, melyek nagyobb bomba- és rakétaterheléssel tudják átvenni a földi s tengeri célpontok támadását, míg az F-35-ösök továbbra is az ellenséges vadászgépek, a felbukkanó légvédelmi rendszerek ellen óvják idősebb bajtársaikat.

Egyelőre pótolhatatlannak, mi több, továbbfejlesztendőnek tűnik az EA-18G Growler elektronikai hadviselésre specializált repülőgép. A következő évtizedekben is a Growlerek feladata lesz az elektromágneses spektrum ellenőrzése, beleértve a felderítés, a jelgyűjtés, -elemzés és az aktív elektronikai zavarás, az ellenséges kommunikációs rendszerek megbénításának területét is. Hivatalosan az egyetlen pilótával repülő F-35C is képes lesz ezen feladatok ellátására, köszönhetően integrált fedélzeti rendszereinek, de a jelek szerint a haditengerészet a jövőben is számít a kétüléses, kifejezetten erre a feladatra optimalizált és persze folyamatosan továbbfejlesztett Growlerre.

Ez olyannyira igaz, hogy a haditengerészet éppen most fontolgatja az amerikai zászló alatt repülő Growlerek képesség- és fegyverzetbővítését. A lépésre a líbiai és szí­riai hadműveletekben szerzett tapasztalatok adnak okot. A Boeing éppen mostanában, július 29-én adta át az Ausztrál Királyi Légierő első EA-18G repülőgépét. Ez a változat alapvetően megegyezik az amerikai haditengerészet gépével, de az ausztrálok fejlett előretekintő infravörös kamerarendszert (ATFLIR) és az új AIM-9X Block I Sidewinder infravörös önirányítású kis hatótávolságú légiharcrakétát is integrálták saját példányaikhoz. Éppen a már említett amerikai és velük mint leendő szövetséges üzemeltetővel megosztott Growler tapasztalatai miatt. A két légi hadművelet során az amerikai Growlerek kiválóan tudták használni az aktív fázisvezérelt AN/APG-79-es radarrendszert, az ALQ-218 radar-besugárzásjelzőt s az ALQ-99-es konténerizált zavarórendszereket, a MIDS és Link 16 titkosított adatátviteli rendszer segítségével pontos céladatokkal ellátva a szövetséges repülőgépeket. Viszont saját elektrooptikai felderítőrendszerek híján, ha vizuális felderítésre, a célpont azonosítására és megerősítésére volt szüksége a személyzetnek, akkor nekik kellett segítséget kérni más repülőgépektől, például az ATFLIR-rel felszerelt Super Hornet vadászbombázóktól vagy más szövetséges repülőgéptől. Ezt szeretné az amerikai haditengerészet "rövidre vágni", azaz a Growlereket is alkalmassá tenni az ATFLIR hordozására, csökkentve az egy sikeres bevetéshez szükséges gépek számát, egyben lerövidítve a célpontok felderítéséhez s megsemmisítéséhez szükséges időt.

Készül az új, külső zavarókonténer is. Az ALQ-99-est és a repülőgép egyes elektronikai hadviselési rendszereit leváltó, következő generációs zavarórendszert a Raytheon fejleszti. Ehhez a programhoz szeretne csatlakozni Ausztrália is, azonos fejlettségi szinten és így teljes együttműködési képességen tartva a két szoros szövetséges ország Growler-flottáját.

Sólyomszem

Maradnak az E-2 Hawkeye család legfiatalabb s legokosabbb tagjai, az E-2D Advanced Hawkeye-ek is. A cél a haditengerészet összes repülőezredének átfegyverzése az E-2D típusváltozatra, lecserélve az öregebb E-2C és E-2C Hawkeye 2000 változatokat. A Northrop Grumman jelenleg legalább 2028-ig számol a repülőgép folyamatos továbbfejlesztésével, ami még hosszú évtizedekre biztosítja az Advanced Hawkeye bevethetőségét, képességeinek növelését.

A repülőezred és persze a repülőgép-hordozó szempontjából létfontosságúak még az "egyéb" kategóriába sorolható merev- s forgószárnyas repülőgépek. Mióta az S-3 Viking tengeralattjáró-vadász repülőgép 2009 januárjában elbúcsúzott a repülőgép-hordozók fedélzetétől, a hajókra óriási veszélyt jelentő vadász-tengeralattjárók elleni védekezés dandárja az SH-60 Sea Hawk helikoptercsaládra maradt. Jelenleg az MH-60R a fő és még sokáig rendszerben maradó tengeralattjáró-vadász forgószárnyas platform, míg az MH-60S-ek a CH-46 Sea Knight tandemrotoros helikoptereket leváltva lettek a flottakötelék "mindenesei", ideértve a hajók közötti szállításhoz szükséges külső teheremeléstől a kisebb méretű tengeri célpontok elleni támadáson át a harci kutató-mentő szolgálat ellátásáig az összes helikopteres feladatot. A típust várhatóan az amerikai hadsereg Joint Multi-Role (JMR) programjának leendő közepes méretű forgószárnyasa, pontosabban annak a haditengerészet speciális igényei­nek megfelelően átalakított változatai váltják majd le. Ez azonban még nagyon messze van, hiszen a hadsereg UH-60 Black Hawk szállítóhelikoptereit nyugdíjba küldő típus technológiai demonstrátor példánya a legoptimistább becslés szerint is 2017 végéig emelkedhet csak a levegőbe. Innen még nagyon hosszú út vezet magáig a szárazföldieknek megfelelő típusig, s ahhoz képest további éveket várhatunk a sajátságos haditengerészeti igényeknek és feladatoknak, a tengeri környezet jelentette üzemeltetési kihívásoknak megfelelő "navalizált" helikopter megjelenésére.

Kritikus fontosságú logisztikai lánc "utolsó mérföldjének" számító, a repülőgép-hordozókon fel- és leszállni képes szállítógép kérdése. A jelenleg használt C-2A és C-2A(R) Greyhound repülőgépek élettartama a hihetetlenül masszív kialakítás ellenére lassan a végéhez közeledik. A haditengerészet 2015 februárjában választott is: a szóba jöhető megoldások közül a HV-22 Osprey billenőrotoros repülőgép váltja ki a Greyhoundokat. A lépés azért sok érvvel alátámasztható: a típus képes helyből fel- és leszállni, így a nagyobb méretű helikopterfedélzettel rendelkező hajóegységekre is képes lesz embereket s utánpótlást szállítani, nem csak a repülőgép-hordozó és a parti repülőterek között ingázni. Az Osprey különböző változatai ráadásul már hadrendben állnak a légierőnél és a tengerészgyalogságnál is. A V-22-esek ma már komoly harci tapasztalattal is rendelkeznek Irak, Líbia s Afganisztán hadszíntereiről. A kezdeti problémák nagy részét kiküszöbölték már, így a haditengerészet várhatóan kisebb erőfeszítésekkel lesz képes üzemeltetni a HV-22-est. A típus alkalmas a géptörzs alá függesztett teher szállítására is. A Boeing mérnökei olyan hordozókeretet is kifejlesztettek, mellyel megoldható az F-35-ösök Pratt & Whitney F135-ös hajtóművének tehertérben történő szállítására. Ez alapvető kritérium volt a váltó típus kiválasztásánál.

Baráti segítség

Bár távolabbról, szárazföldi repülőterekről fognak feladatuk ellátására elindulni, mégsem szabad elfelejteni a P-8A Poseidon és a távolról irányított MQ-4C Triton nagy hatótávolságú felderítő repülőgépeket. Ugyan nem tartoznak szervesen a hordozófedélzeti repülőezredhez, de képességeik, adataik, információik nélkülözhetetlenek lesznek bármiféle művelet végrehajtásához, főleg a Csendes-óceán térségében. Márpedig az amerikai stratégák a sokat emlegetett hangsúlyeltolódás (pivot) során éppen itt igyekeznek a megkopóban lévő amerikai katonai, politikai és gazdasági befolyást növeszteni, elsősorban a haditengerészet segítségével.

A 2030-as évek amerikai haditengerészetének Ford osztályú szuperhordozói tehát érdekes egyvelegét hordozzák majd a legújabb, ötödik generációs vadászbombázóknak, a távolról irányított támadógépeknek, illetve a jó öreg Super Horneteknek s az 1960-as években szárnyaira kapó Hawkeye család legújabb változatának. A cél azonban továbbra is változatlan: a világ leghatékonyabb csapásmérő kötelékeinek biztosítása a világ bármelyik pontján és gyakorlatilag bármikor.

Cikk: Trautmann Balázs

Forrás: Aranysas magazin

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 07., 17:00
Az F-35-ös program partnerországai között Norvégia lett az első, melynek teljessé vált az ötödik generációs harci repülőgép flottája: a két utolsó példányt a napokban adta át az amerikai gyártó.
2025. 04. 01., 18:00
Svédország - novemberben aláírt szándéknyilatkozatának folytatásaként - hivatalosan is megerősítette, hogy a brazil Embraer C-390 típusával modernizálja szállító repülőgép flottáját, búcsút intve a kiöregedő C-130H Herculeseknek.
2025-04-09 17:00:19
Ramstein Flag 2025 - A dániai Skrydstrup légibázisra látogatott el dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, ahol a többnemzeti repülő harcászati gyakorlatról és az azon részt vevő magyar állomány feladatairól tájékozódott.
   MÁSOK ÍRTÁK
2025. 04. 23., 10:29
A NASAMS rendszer rakétatöltése precizitást és összehangolt csapatmunkát igényel.
2025. 04. 22., 15:23
Délutáni és esti kiképzési gyakorlatot tart a kecskeméti repülődandár kedden, szerdán és csütörtökön - közölte a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár a közösségi oldalán.
2025. 04. 22., 14:00
Világszerte több tucatnyi olyan telep található, ahol kiérdemesült, vagy leállított repülőgépeket tárolnak alkatrészbányaként, illetve a légiforgalomba visszatérés reményében.
2025. 04. 10., 09:43
Az amerikai haditengerészet utolsó hagyományos meghajtású repülőgép-hordozóját, az egykori USS John F. Kennedyt – becenevén Big Johnt - 2007-ben vonták ki a hadrendből.

  Legfrissebbek most

Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.