Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület 2018-as tevékenysége
Önöknek már nem kell bemutatni Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesületet! Az idén időhiány miatt nem volt lehetőségünk a találkozásra, de a közösségi oldalon, valamint a médiából értesültünk róla, hogy a megalapításuk óta, talán az idén dolgoztak a legtöbbet! Ezért most meghívtuk Simon Robit, az egyesület elnökét, hogy meséljen nekünk, mi is történt 2018-ban?!
JETfly: Szia Robi! Üdvözöllek ismét körünkben! Mielőtt kérdeznélek, először is szeretnék gratulálni nektek, hiszen azért egy megyei napilap címoldalára kerülni, nem mindennapi dolog! Ti a nyárlőrinci avatóval, odakerültetek!
SR: Sziasztok! Üdvözlöm a kedves Olvasókat! A Csapat nevében köszönöm a gratulációt! Hidd el, mi is meglepődtünk! Nem tettünk semmi különös dolgot, csak folytatjuk a 10 éve megkezdett munkát. De nagyon jól esett!
JETfly: Kérlek, számolj be az Olvasóknak, hogy is telt az éveket eddig, hiszen volt dolgotok bőven!
SR: A tavaszunk nagyon húzós volt! Előre nem látható akadályokba ütköztünk a MiG-17PF felújítása során. Volt olyan pillanat, amikor nem hittünk benne, hogy elkészül a jubileumi HMFEST-re! De aztán az Égiek segítettek, elkészültünk a géppel időben! A repülőt Mezőfi István alezredesről neveztük el, ő volt az egyedüli repülőkatasztrófát szenvedett pilóta a típuson. Igaz, hogy 58 év telt el a katasztrófa óta, de megtaláltuk az elhunyt repülőgép-vezető testvérét! A meghívásunknak eleget téve, a családjával együtt ő avatta fel Kunszálláson a repülőgépet.
JETfly: Kérlek, árulj el nekünk egy titkot! Ezt hogy csináljátok? Emlékszem, hogy két évvel ezelőtt is megtaláltátok Magyar Sándor főhadnagy özvegyét. Az ő katasztrófája is 60 évvel korábban történt. Sőt! Tavaly, amikor a helikopteres emlékhelyet avattátok Balatonalmádiban, felkutattátok mind a tíz elhunyt bajtársatok családját!
SR: Ennek több összetevője van. Kapunk segítséget a Hadtörténeti Intézet levéltárából, van egy nagyon jó barátunk, Győri János, aki rengeteg adattal rendelkezik, van, akit a temetőből visszafelé találtunk meg, - a temetkezésnél dolgozók mindig segítettek – vannak a régi kollégák és van a közösségi oldal! Magyar Sándor özvegyét azon keresztül találtuk meg. A balatoni avatónál, az előbb felsoroltakból mindegyiket használtuk. Az idén Győri Jani segített! Tudta, hol élt Mezőfi István családja. Az utolsó dolog, az a kitartás. Na, abból kifogyhatatlanok vagyunk! Hihetetlen érzés az, amikor látod a hozzátartozók örömét! Azokért a pillanatokért érdemes csinálni!
JETfly: Ismerlek lassan 20 éve, de mindig csepegtetsz valami újat magatokból! Folytasd, kérlek az évet.
SR: 2017-ben elvesztettünk két tagunkat. Dóra Gyuri végakaratának köszönhetően, a temetésen nem koszorúkra költöttek a gyászolók, hanem borítékba tették az árát és felajánlották az egyesületnek! Feleségem javaslatára az elnökség azonnal jóváhagyta azon ötletét, hogy állítsunk egy saját emlékművet, hiszen már négyen távoztak körünkből. Ezt valósítottuk meg májusban Kecelen. Minden elhunyt barátunkat képviselték a családjukból.
Képgaléria megtekintése (19 db kép)
JETfly: Igazi nemes gesztus mind Gyuri családja részéről, mind tőletek!
SR: Két évvel ezelőtt, a Virtuális Repülőbázis találkozóján fogalmazódott meg bennem, hogy a MiG-29-esek érkezésének 25. évfordulóján, valamilyen formában megemlékezünk a típusról. Valamint akkor lesz Rácz Zsolt posztumusz ezredes katasztrófájának 20. évfordulója is. Tavaly novemberben kezdtük a szervezést. Az ötletet követte a végrehajtás, aminek eredményeként, több mint 200 vendég érkezett a Bázisra! A gépek tiszteletére állítottunk emléktáblát, valamint meg lehetett szeretgetni, a 11-es oldalszámú Gracyt is! A meghívásunkat elfogadva megjelent Zsolti testvére is, aki igen szívhez szólóan mesélt szeretett öccséről!
JETfly: Azért ez nagyszerű! Harmadik eseményetek volt az idén és mindenhol voltak hozzátartozók! Ti hogy élitek ezt meg belülről?
SR: Húha! Nehezen! Megtörtént valamikor a tragédia. Eltelik néhány évtized, addigra beforr a család sebe. Az első kapcsolatfelvételkor nagyon ésszel kell beszélni, hiszen nem tudni, hogy mit él át a másik fél! Ennyi idő után nem könnyű nekik sem! De eddig minden felkutatott családtag örült a jelentkezésünknek, hiszen így nem tűnik a feledés homályába egykori szerettük!
JETfly: Ha jól tudom, a Nyárlőrincen megrendezett avatóra, nem mindennapi körülmények között kaptatok felkérést!
SR: Igen, valóban így történt! Kanadából kaptuk a felkérést. Az egyik katasztrófát szenvedett bajtársunk, Jakab Imre főhadnagy gyermekkori barátja talált ránk a közösségi oldalon. Az ő fiatalkori osztálytársán, Nyitrai Karcsin, - aki tagunk – keresztül talált ránk. Beindult a már jól ismert nyomozó munka, melynek eredményeképpen rátaláltunk két családra. Sajnos az avatóra nem tudtak eljönni. Érthető, hiszen a legutóbbi katasztrófa is 45 éve történt. Mi sem fiatalodunk!
JETfly: Az idén van-e még valami a tarsolyotokban?
SR: Kecelen folytatjuk az An-24-es gép felújítását. Ez hosszadalmas munka lesz!
JETfly: Jövőre van-e valami tervetek?
SR: Kész tervünk még nincs. De jövőre lesz 45 éve, hogy hadrendbe álltak az Ancsák, 10 éve lesz, hogy leálltak az Albatroszok és 15 éve lesz, hogy bezárt a szentkirályszabadjai helikopter ezred! Úgyhogy lenne mit tenni! Meglátjuk.
JETfly: Téged ismerve, ez a mosoly a válasz elején, igencsak beszédes! Sok sikert nektek! Ha van bármilyen konkrétum, kérlek, jelezd és ismét találkozunk.
SR: Rendben és köszönöm a meghívást!
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Újabb friss hír az L-39NG kapcsán, hiszen az Aero Vodochody repülőgépgyár új gyártósort indított az új kiképző repülőgép számára. Az összeszerelő soron a repülőgép törzsét szerelik össze, a termelési kapacitása a tervek szerint évente legfeljebb 24 darab lesz és több mint 100 embert fog foglalkoztatni.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
