Pilóta jelölt kiválasztása és a repülő alkalmasság elbírálása

KATONAI REPÜLŐALKALMASSÁG KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Magyarországon a 16/98 (1998. október 28-án megjelent) Honvédelmi - Egészségügyi Minisztériumi. együttes rendelet szabályozza a katonai repülőalkalmasság kritérium rendszerét. Ez a Magyar Közlönyben mindenki számára nyilvános. A fentiekben említett módon különbséget tesz a repült típus szerinti alkalmasságban: I/A a vadászpilóta jelölt legszigorúbb követelményeinek is megfelel, I/B a szubszonikus (helikopter ill. merevszárnyú szállítógép) pilótának alkalmas enyhébb minősítés kódjele. A táblázat első rovatai a személyiséggel, az esetleges mentális/lelki és viselkedészavarokkal, a hangulati élet eltéréseivel foglalkoznak, különös figyelmet fordítva a labilis érzelemvilágra, az intelligenciára-kifejezőképességre, a motivációra, a repülés iráni vágyra és tudatos elkötelezettségre. Általában elmondható, hogy a hangulati élet, a viselkedés terén semmilyen, még csekély mértékü kóros eltérés nem lehet, sőt a kórelőzménynél még az esetleges családi betegségeket is komolyan veszik. (Ha valaki családi problémáját igyekszik például a repülésben ellensúlyozni, a túlzott merészség, az indokolatlan veszélyvállalás miatt ez is is ellenjavallt a repülésben.) A pilóta számos speciális adaptív mechanizmust fejleszt ki, hogy megbirkózzon a repüléssel inherens módon együtt járó változásokkal. Ezek hátterében az extrovertált (kifelé nyitott, társaságkedvelő), stabil, teljesítményorientált személyiség áll, magas (technikai irányultságú) intelligenciával, az újdonság és a kihívások, a felelősség keresésével és vállalásával. Neurotikus jeleket nem mutat. Konkrét dolgokban gondolkodik, kerüli a kétértelmü helyzeteket. Elnyomja belső érzelmi életét (hajlamos arra, hogy saját belső érzéseit külsőként érzékelje) és ez inkább környezeti változásokra motiválja, mintsem befelé tekintésre. Stressz szituációban (ha ideges, dühös, vagy depressziós) konstruktív megoldásokat keres, aktív, kibeszéli a problémát. Sírásra nem hajlamos, nem hajlik a gyerekes viselkedésre, él a humor eszközével.

A repülőalkalmasság pszichológiai kritériumai

A Magyar Légierő repülőhajózó állományának kiválogatásánál a személyiségtesztek (például CPI) és a müszeres teljesítménytesztek (pszichomotor tesztek) egyaránt szerepet kapnak. A papír-ceruza tesztekkel az egyértelmüen kóros személyiségjellemzők kizárása a cél, a müszeres tesztek során pedig a gyors pszichés tempót, kiváló egyszerü és összetett (többszörös választásos feladathoz kapcsolódó) reakcióidőt, jó figyelmi és memória müködést, monotónia türést, a stabil, megbízható (alacsony hiba arányú) munkavégzést, és a stressz türőképességet értékelik.

Az MH Kecskeméti Repülőkórházban jelenleg használt

pszichológiai tesztek és eljárások

Az MH Repülőkórházban jelenleg használt müszeres vizsgálatok

A belgyógyászat területén (táblázat 30. paragrafusától kezdődik) szintén a csaknem tökéletes laboratóriumi, müszeres és fizikális vizsgálati eredmény az elvárt. Természetesen alkalmatlan a jelölt, ha heveny betegségben szenved (egy egyszerü megfázásos lázas állapot ronthatja a vérképet, a kerékpár terhelhetőséget, érdemes a teljes gyógyulás után jelentkezni a vizsgálatra!). Kizáró ok, ha krónikus betegség fellángolt szakaszában van, idült fertőző betegségben szenved (bár pl. lezajlott TBC gyógyult elmeszesedett gócokkal a röntgenen még elfogadható). Semmilyen vérképzőszervi, hormonális, táplálkozási/emésztőszervi betegség, hiányállapot ill. funkciózavar nem állhat fenn, ezt a részletes labor, hasi és szív ultrahang vizsgálat igazolja. Még viszonylag enyhe anyagcserezavar (pl. vér húgysav szint emelkedése, köszvény betegség jelei nélkül is) is kizáró ok. Legkomolyabban a szív-érrendszer minősítését végezzük: a vérnyomás és pulzus értékek alakulása nemcsak nyugalomban, hanem kerékpárterhelés alatt is számít, perces vagy kétperces lépcsőben (jelölt ill. pilóta) 25 ill. 30 Wattal emelve a terhelést, a célfrekvencia elérésekor (160- ill. 170-es pulzusszám percenként) legalább 2 W/testsúlykilogramm terhelhetőséget kell mutatni, jó kondíciót, EKG eltérés nélkül (I/B kategória esetén enyhe ingervezetési zavar még elfogadott) Szív ultrahangon jó balkamra funkció mellett valamennyi billentyü jó záródását igazolni kell, a fiatalkorban relatíve gyakori kéthegyü vitorla-előesést és a visszafolyást ki kell zárni. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat (EKG 24 órás monitorozása "Holter-magnóval", izotópos szív vizsgálat) végzünk, inkább már csak kiképzett pilótáknál. A gyomor-bélrendszer, a vese és kiválasztó rendszer területén az anatómiai viszonyok hasi ultrahanggal igazolt épsége mellett a funkciót (a sajátos feltételek melletti kompenzáció lehetőségét) és a panaszmentességet értékeljük: így a fekélybetegséget, a (néma, panaszt nem okozó!) epe és vesekövet is szigorúbban értékeljük, hiszen ezek hirtelen rosszabbodhatnak, illetve a fájdalom miatt akut cselekvőképtelenséget okozhatnak fenn a levegőben. Az allergia is veszélyes potenciálisan, a kórelőzmény felvétele mellett a laboreredmények, a légzésfunkciós/provokációs vizsgálat utalhat a komolyabb szénanátha és a tüdőasztma iránti fogékonyságra. Nálunk a sebészeti vizsgálatokhoz kapcsolódva végzik a testméretek felvételét, az antropometriát. Kevesen tudják, hogy a kabin, a pilóta ülés méretei illetve a katapultülés dimenziói miatt a jelöltek méretei behatároltak. 160 cm-nél alacsonyabb és 185 cm-nél magasabb jelölt nem alkalmas vadászpilóta jelöltnek, 190 cm fölött pedig I/B jelölt alkalmassága is megkérdőjeleződik. A 20 %-nál nagyobb testsúly hiány a "kell" (normális testmagasság cm-ben -105) értékhez viszonyítva általában rossz fizikai kondíciót is maga után von. Természetesen inkább a testsúly fölösleg gyakoribb: 20-30 % fölötti elhízás (30 fölötti BMI-testtömeg index, testmagasság (m-ben) a négyzeten, osztva a testsúllyal, m2/kg egységben) kizáró ok. A GRIPEN-re történő átképzésnél a svéd kritériumot kellett elfogadnunk: a könnyüsúlyú Martin-Baker katapultülés miatt a pilóta súlya nem lehet több 89 kg-nál. A sebészeti megbetegedéseknél a minősítés a mütét, sérülés utáni maradványtünetek, a funkciózavar értékelésén alapszik. Gyakorlatilag teljes funkciót és tünetmentességet várunk el. (Nagy hasi mütétek utáni mütéti hegek már megfontolandók, a hasi izomprés miatti sérv kockázata miatt). Az ízületi problémáknál a statikus deformitás mellett a funkció, a használat alatti panasz és tünetmentességet várjuk el: kis lúdtalp még elfogadható, a nagyízületek elváltozásai (ismétlődő ficam, csípőízület elváltozásai) már nem. A teljes gerinc röntgen elváltozásait részletesen értékelik, jelentős ferdülés, elcsavarodás, nyitott gerinc a progresszív állapotromlás veszélye miatt alkalmatlanságot jelent. Szövődményes aranyér, bégbél sipoly, spontán légmell fiataloknál is előfordul és kizáró ok. Kis visszér, gyulladás és bőrtáplálkozási zavar nélkül még alkalmas lehet, a mütét felajánlható.

Sokan a fogászattól is tartanak, jogosan: a foghiány illetve a pótlások száma nem haladhat meg egy bizonyos szintet: 6 vagy több fog hiánya kizáró, negyedenként maximum két őrlőfog hiánya megengedett, a bölcsességfognál az áttörési tendenciát már elfogadjuk, de többgyökerü, elhalt fogat illetve foggyökeret már hiánynak tekintünk. Rögzített pótlás akkor lehet kettő (két kvadránsban), ha baleset és nem az elhanyagolt fogápolás következménye. 15-nél több tömött fog is erre utal, alkalmatlan. A szájnyálkahártya idült betegségei /parodontosisa (sorvadása) szintén kizáró okok.

Nagyon szigorú a szemészeti elbírálás (lásd a vizuális teljesítmény fontosságát a repülésben korábban): a szemfenéki ideghártya, a látóideg látóélességet befolyásoló előrehaladó betegségei kizárást jelentenek. A szemmozgató izmok müködési zavara a kétszemes látást teszi lehetetlenné, ezért kizáró ok. I/A jelöltnél korrekció nélküli teljes látóélességet várunk el, I/A szerint a myopia "rövidlátás 1.0 D maximum. Ha az asztigmatizmus (tengely szerinti korrekciós anomália) bármilyen látásnál > 0.5 D-nél bármelyik szemen, kizáró ok. "Lézeres szemmütét" (LASIK, radiális keratotomia stb.) nem megengedett, ez müszeres vizsgálattal kiszürhető. I/B kategória esetén a közellátásnál (hypermetropia) a megengedett eltérés

ÖSSZEFOGLALÁS

Jelenleg a Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórházában a jelölt válogatás két lépcsőben zajlik. Középiskola 3. évfolyamáról érkeznek az érdeklődők, ők egy napos szürésen vesznek részt: a reggeli labor vizsgálat és mellkas/gerinc röntgen után a klinikai szakmák szakorvosai megvizsgálják őket (bel, sebészet, fül-orr-gégészet, ideggyógyászat) , kerékpárterhelés történik 160-as pulzusig. Második lépcsőben, 17-18 éves korukban kétnapos a program: a fentieken kívül részletes pszichológiai vizsgálat történik, a barokamrában pedig az oxigénhiány türőképességet határozzuk meg, 5 500 méter magasságban 15 percet kell kibírni, keringés megingás ((vérnyomás és EKG eltérés) nélkül, földre visszatéréskor zuhanópróbával (50 m/s süllyedési sebességgel) egybekötve, a középfül nyomás kiegyenlítő képességének értékelésére. Ha ezen a vizsgálaton is túljut, megkapja az éves orvosi repülőalkalmassági bizonyítványt, növendékként megkezdheti a repülőtiszti iskolát és a gyakorlati repülőkiképzést. A szigorú, de jogos minősítési elvek miatt a megfelelési arány igen alacsony, nem éri el a 10 %-ot sem, a legtöbben a gerinc, a szív/EKG eltérések és a pszichológia miatt esnek ki. (Csak összehasonlításképpen: a Svéd Légierő társintézete, amely most már a GRIPEN pilóták utánpótlását válogatja, évente 1500 jelöltet vizsgál, ebből 200 éli túl a pszichológiai teszteket, és a klinikai vizsgálatok után 40 fő marad csak, aki vadászpilóta jelöltként az alapkiképzést megkezdheti SAAB 105/SK 60-as kiképzőgépen. S ebből is csak a legjobbak kerülnek a GRIPEN-re.)

A feladat tehát nehéz: egészséges életmód, lelki elkötelezettség mellett kitartás és talán szerencse is kell ahhoz, hogy az ember jó időben és jó helyen legyen és élni tudjon a lehetőséggel. Ehhez kívánok munkatársaim nevében is sok szerencsét.