Világritkaságokkal gyarapodott a szolnoki repülőmúzeum

Ismét látogatható a szolnoki repüléstörténeti kiállítóhely. A múzeum tavaszi megnyitójára – április 1-jén, vasárnap – eljött többek közt dr. Kállai Mária, a város alpolgármestere, dr. Csoór György, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyülés alelnöke, valamint dr. Ravasz István alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum múzeumi titkára is.

A huszonkétezer négyzetméter alapterületü múzeum alapításának körülményeiről, a gyüjtemény folyamatos bővítésének kulisszatitkairól és lehetőségeiről Nagy András nyugállományú alezredes, a repüléstörténeti szakgyüjtemény vezetője tájékoztatta a jelenlévőket, majd a meghívott vendégeket és a hideg, szeles idővel dacoló érdeklődőket avatott szakemberek kalauzolták végig az ország legnagyobb szabadtéri repülőgép-kiállításán: a „tárlatvezetők” Lente Zoltán százados, a repülőmúzeumot üzemeltető csoport parancsnoka és munkatársa, Magó Károly zászlós voltak.

Sándor-Singer Éva, a repülőmúzeum sajtóreferense elmondta: az elmúlt hónapokban három repülőgép-ritkasággal gyarapodott a helikopterbázis által üzemeltetett múzeum. Ezek közül az egyik Kvasz András gépének replikája, amely az aviatika hőskorába repíti vissza a látogatókat. A békéscsabai származású pilóta 1910-ben készítette el saját gépét, a Kvasz–I-et. 1911-ben a Rákosmező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Sacellary György országgyülési képviselő által kitüzött 500 koronás díjat, majd az ország 70 településén végzett bemutatórepüléssel népszerüsítette a magyar aviatikát.

Szolnokon is tartott bemutatót a szandai réten 1911. november 26-án: ettől a felszállástól számítják a szolnoki repülés történetét. A történelmi gép másolatát négyévnyi munkával Révy László készítette el – a Honvédelmi Minisztérium támogatásával került a múzeumba.

Ugyancsak áprilistól láthatják először az érdeklődők a „Denevér”-t, vagyis azt a magyar tervezésü, pilóta nélküli repülőt, amelyet a Haditechnikai Intézet ajánlott fel ősszel a kiállítóhelynek. Tervezőjét, Vég Pál mérnököt a honvédség bízta meg a ‘90-es évek elején azzal, hogy egy katonai célú, felderítésre alkalmas pilóta nélküli gépet készítsen, ám a megrendelés végül elmaradt. Egyetlen példány létezik csak belőle, amely novemberben került Szolnokra.

Ősszel egy Jak–11-es szovjet vadász- és kiképző repülőgép is érkezett a múzeumba. Ezt a típust a Jak–3-as nyomán fejlesztették ki, első repülését 1945-ben teljesítette, majd 1946-ban állt szolgálatba. A Magyar Néphadseregben 1950-ben rendszeresítették, kiképzőrepülőként alkalmazták. Összesen 64 darab került Magyarországra, az utolsó 19 gép már Csehszlovákiából érkezett, a típust 1960-ban vonták ki a rendszerből. Csupán két Jak–11-es maradt meg, amelyek közül az egyik külföldre került.

A Szolnokon látható gépet az utóbbi ötven évben több helyszínen állították ki, Kecelen például szabadtéren. Az időjárás megviselte a gép sárkányszerkezetét, a repülőmúzeum munkatársai az elmúlt néhány hónap alatt azonban újjávarázsolták, pótolták a pilótafülke hiányzó müszereit, bekötötték a kormányrudazatokat, a huzalokat, kicserélték a rossz állapotban lévő plexit, pótolták a festést és lepolírozták.

Mindhárom régi-új gép egyetlen példány az országban – a Kvasz-replika és a „Denevér” pedig egyedi tervezésüek, így az egész világon nincs párjuk.

A HM HIM Szolnoki Repüléstörténeti Kiállítóhelye április 1-től október 31-ig hétfő kivételével mindennap várja a látogatókat. A nyitva tartás változatlan: keddtől csütörtökig: 9–15 óra között; pénteken 9–13 óra között, míg szombaton és vasárnap 10–16 óra között várják az érdeklődőket.