2017. 09. 24.
Gellért, Mercédesz
: 310 Ft   : 258 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Vasmadarak gyógyítói - 66 éve a repülés szolgálatában

2016. 12. 29., 18:53

Három diszlokáció, kilenc névváltozás, tizenkét parancsnok, tizenháromszor módosult alárendeltségi viszony – jogelődje magalakulásának hatvanhatodik évfordulóját ünnepelte a közelmúltban az MH Légijármű-javító Üzem.

  • 66. jubileumát ünnepelte a MH Légijármű-javító Üzem
  • A taszári évek után a műhely visszaköltözött Kecskemétre
  • A hadrendből kivont repülőeszközök hatástalanítása is az üzem szakembereinek a feladata

A kecskeméti repülőbázis területén működik a Magyar Honvédség egyetlen katonai szervezete, amely megfelelő jogosultságokkal és képességekkel rendelkezik a repülőtechnikai eszközökön történő középszintű, időszakos ellenőrzések, karbantartások és modernizációs feladatok elvégzésére. Jogelődje, a Tábori Repülőgép-javító Műhely (TÁRM-4) 1950. november 15-én alakult meg az akkori 25. vadászrepülő-hadosztály közvetlen alárendeltjeként, Szentkirályszabadján. Első parancsnoka Böröczki Sándor repülőfőhadnagy volt. A következő év szeptemberében a műhely Kecskemétre diszlokált, egy év múlva pedig Taszárra költözött. A „hírös” városba 1961 nyarán települt vissza. A tizenöt éve MH Légijármű-javító Üzem néven ismert, önálló állománytáblával rendelkező, ezredjogállású katonai szervezet tavaly tavasszal az MH Összhaderőnemi Parancsnokságtól az MH Logisztikai Központ alárendeltségébe került. Az elmúlt több mint hat és fél évtized során az üzem szakemberei valamennyi, a honvédség által valaha használt, és jelenleg hadrendben álló légi jármű üzemben tartásával foglalkoztak, foglalkoznak.

– A Tábori Repülőgép-javító Műhely tulajdonképpen a hidegháború „szülötte”. Az akkori feszült politikai helyzetben ugyanis nemcsak a szárazföldi csapatokat, de a légierőt is rövid idő alatt hatalmas méretűvé duzzasztották. A rengeteg repülőeszköz hadrendben tartására, kiszolgálásukra, fejlesztésükre pedig különböző bázisokat, intézeteket és szervezeteket hoztak létre. Elődeink az első hónapokban még PZL–101 (Holló), Aradó 96 (Varjú) és Jak–9 (Vércse) géptípusokon dolgoztak, Kecskeméten viszont már hatvankét MiG–15-ös (Sas) vadászgép és négy Jak–11-es (Ölyv) várta az akkori műhely szakembereit. Egy év múlva Taszáron pedig a MiG–15 BISZ jelentett újabb kihívást. A hadrafoghatóságuk biztosításához, biztonságos üzemeltetésükhöz, a kiképzés hatékonyságának növeléséhez bizonyos műszaki fejlesztésekre volt szükség. Az akkori mérnökök és technikusok szakértelmét dicséri például a VK–1A típusú sugárhajtóművek tüzelőanyag-fúvókáihoz tervezett ellenőrzőpad, és az az eszköz, amelynek használatával az oktatógépek első kabinjai alkalmassá váltak vakrepülések végrehajtására – idézte fel az alakulat megalakulásának körülményeit Bozóki János ezredes, az üzem tizenkettedik parancsnoka.

A taszári évek után a műhely visszaköltözött Kecskemétre, ahol egy újabb típus, a MiG–19PM javítása és üzemeltetése volt a feladat. Ugyanakkor az állománynak fel kellett készülnie a MiG–21F–13 elfogó vadászgépek érkezésére is.

– Az időszakos javításokra teljesen új technológiát kellett kidolgozniuk az elődeinknek. Így sikerült kiváltani a vizsgálati eszközök importból történő beszerzését, és a gépeket sem kellett ezután középszintű javításokra a Pestvidéki Gépgyárba szállítani. Mindez komoly megtakarítást jelentett. Az akkor kidolgozott technológiák színvonala alapozta meg a műhely üzemszintű szervezetté válását, valamint a jelenleg is létező műszaki fejlesztési és technológia osztályunk megalakítását – folytatta a parancsnok.

Az akkor már az MN Központi Repülőgép-javító Üzem nevet viselő alakulat, a Mi–8-as közepes szállítóhelikopterek hadrendbe állítását követően, 1971-ben jogosulttá vált a típuson a száz- és a kétszáz órás időszakos ellenőrzések, javítások elvégzésére. Négy év múlva pedig az első An–26-ost is bevontatták az üzem hangárjába.

– Üzemünk életében hatalmas változást, a szakemberek részére pedig rengeteg új kihívást jelentettek a Li–2-es „Tevéket” leváltó An–26T típusú közepes szállító repülőgépek. Negyvenegy éve végezzük a javításukat, karbantartásukat, hajtjuk végre rajtuk a 600 és az 1200 repült órák után előírt ellenőrzéseket. Ezzel párhuzamosan az időszakos munkák elvégzéséhez szükséges technológiákat is a mi szakembereink dolgozták ki, és az ezekhez szükséges ellenőrző berendezések tervezését, legyártását is ők végezték. Rövidesen újabb kihívás előtt állt üzemünk: két An–26-ost kellett átalakítani protokoll-személyek szállítására alkalmas úgynevezett szalon változatra. Konkrét követelményeket nem fogalmazott meg az elöljáró és műszaki dokumentációt sem kaptunk. A szükséges számításokat, méréseket alakulatunk szakemberei végezték el, és az átalakítás kiegészítő alkatrészeit is üzemünkben gyártották le. Ugyancsak a kollégáim alakították át úgy a rakteret, hogy az alkalmas legyen orvostechnikai eszközök, életmentő berendezések beépítésére. Ezek a műszerek menet közben is üzemeltethetők, így a gép sebesültek szállítására, harctéri kimenekítésre is alkalmassá vált. Az An–26-osok képességfejlesztését szolgáló műszerek beszerelése is Kecskeméten történt. Ilyen berendezés volt például a vállról indítható rakéták elleni infracsapda, a KOBALT ellenség-barát azonosító rendszer, a BAKLÁN típusú fedélzeti rádióállomás, a KURSZ-MP közel-navigációs és leszállító berendezés, a műholdas navigációs rendszer és a SZIROM fedélzeti adatrögzítő, amelynek a kifejlesztésében is részt vettünk. Ugyancsak kollégáim tették alkalmassá a szállítógépeket a „Nyitott Égbolt” nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, és ők látják el a megfigyelő repülési feladatok mérnök-műszaki biztosítását hazánk légterében és külföldön egyaránt. Úgy harminc évvel ezelőtt pedig kaptunk egy igencsak speciális feladatot is: tervezni, legyártani és beszerelni egy-egy zárt rendszerű vécét valamennyi An–26-osba – sorolta Bozóki ezredes.

Bár az „együtt töltött” több mint negyven év érthetően az An–26-osok irányába vitte el az üzem tevékenységének bemutatását, képességeik azonban ennél lényegesen szerteágazóbbak.

– Alaprendeltetésünk az elmúlt hatvanhat évben tulajdonképpen semmit nem változott: biztosítanunk kell a honvédség légi járműveinek hadrafoghatóságát. Feladatunk a repülőcsapatoknál rendszeresített repülőtechnikai eszközök karbantartása, műszaki fejlesztésük, a korszerűsítések technológiai leírásainak elkészítése, a felszerelések, tartozékok és haditechnikai eszközök – az alakulatok lehetőségeit meghaladó mértékű – javítása és felújítása, a gyári szabályzatok, hatósági direktívák figyelemmel követése, és érvényesítésük az állami légi járműveken. Ugyanakkor az évek során továbbfejlesztettük a képességeinket a légi járművek állapotfelmérése, üzemidő-hosszabbítása és a roncsolás-mentes anyagvizsgálati eljárások, technológiák kidolgozása érdekében is. Akkreditált laboratóriumaink maximális mértékben megfelelnek a svédek által támasztott szigorú követelményeknek, így egy keretszerződés alapján üzemünk szakemberei végzik például a Gripenekhez használt nyomatékkulcsok kalibrálását, de különböző földi tartozékok (fegyverszállító kocsik, vontatóvillák, kabinlétrák, taposók) gyártására is több megbízást kaptunk már. Hasonló munkákat végzünk egyébként a pápai bázisrepülőtéren állomásozó C–17-es katonai teherszállító repülőgépek üzemeltetése, földi kiszolgálásuk biztosítása érdekében. Ugyancsak üzemünk végzi a győri légvédelmi ezred Mistral rakétakomplexumai berendezéseinek kalibrálását és időszakos, kötelezően előírt biztonságtechnikai ellenőrzéseit is – mondta Bozóki ezredes.

A hadrendből kivont repülőeszközök hatástalanítása is az üzem szakembereinek a feladata. Magyarországon ugyanis kizárólag a kecskeméti alakulat rendelkezik azokkal a jogi és technikai feltételekkel, amelyek ezekhez a munkákhoz szükségesek. Egyedülálló akkreditációkkal bírnak az üzem laboratóriumai is, még a Lufthansa Technik budapesti, a Liszt Ferenc repülőtéren települt leányvállalatának is dolgoznak.

Az elmúlt évben az üzem úgynevezett sérüléses javítócsoportja a Black Swan 2016 elnevezésű nemzetközi gyakorlaton bizonyította képességét, a szakemberek hat, külföldről érkezett helikopteren végrehajtották a hadrendbe állításukhoz szükséges műszeres átalakításokat és festéseket, muzeális repülőgépek restaurálásával, karbantartásával pedig pótolhatatlan értékű munkát végeztek és végeznek jelenleg is a szolnoki RepTár – Kelet-Európa egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhelye – kialakításában. Az pedig már most tudott, hogy a feladatok jövőre sem csökkennek.

Fotó: Snoj Péter, a szerző (Galambos Sándor) és archív

– Módosítottuk a szervezet állománytábláját, ami egyrészt létszámbővítést jelent, másrészt a fővárosi Jászberényi úti laktanyában lévő, korábban az MH Anyagellátó Raktárbázishoz tartozó kalibráló üzemet kecskeméti alárendeltségbe helyeztük. Természetesen az alakulat alaprendeltetéséből eredő feladatok 2017-ben sem változnak, de fel kell készülni a majd hadrendbe álló új típusú forgó- és merevszárnyas repülőeszközök technikai kiszolgálására, földi technikai eszközeik biztosítására, fegyverzeteik kalibrálására és hitelesítésére. Ugyanakkor folyamatos feladat marad jövőre is a szolnoki RepTár további korszerűsítését, bővítését szolgáló szakmai munka, valamint a részvétel hazánk déli határán, a tömeges migráció okozta válsághelyzet kezelésében – foglalta össze a következő év teendőit Baráth István dandártábornok, az MH Logisztikai Központ parancsnoka.

Magyar Honvéd 2016. december/Galambos Sándor

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017-09-18 13:38:42
Oroszország és Kazahsztán szerződést írt alá további 12 Szu-30SzM beszerzéséről, nyilatkozta Vlagyimir Kozsin, az orosz elnök haditechnikai együttműködés kérdésben illetékes tanácsadója a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 09. 22., 12:54
A Stratolaunch túlesett olyan fontos próbákon, mint az üzemanyag- és az elektromos rendszer ellenőrzése, de saját erejéből még nem gurult.
2017. 09. 21., 09:19
A kérdés adott hát: ilyen „titkos is és misztikus, kissé utópisztikus” esetekből kiindulva vajon milyen reményeink lehetnek a Zrínyi 2026-ra vonatkozólag?
2017. 09. 20., 11:54
A hihetetlen történet 1951. november 19-én kezdődött. Ezen a szeles, barátságtalan, őszi napon szállt fel a Erdingből, Németországból egy amerikai felségjelű C-47A típusú repülőgép, amely a belgrádi amerikai nagykövetségre szállított csomagokat.
2017. 09. 20., 11:02
Megjelent a járattörlések kétheti listája. Meddig tart az egy év? O'Leary szerint nem vesztik el az utasokat, de a rivális cég erősen szívja át – a pilótáit.

  Legfrissebbek most

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Mintegy száz modern busszal gazdagodik 2019-re a Magyar Honvédség – közölte dr. Simicskó István honvédelmi miniszter a HM CURRUS Zrt. és az IKARUS Járműtechnikai Kft. együttműködésével elkészült, CURRUS ARIES-VOLVO, Euro VI-os motorral szerelt csapatszállító busz prototípusának bemutatóján, szeptember 21-én, csütörtökön Székesfehérváron.