Mégsem kell Bulgáriának a Gripen?

A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Lockheed Martin F-16-os ajánlata (az USA és Portugália közös biznisze) olyan okokból lett kizárva, amelyek nem valósak és sértik az esélyegyenlőséget. Állítólag a halasztott fizetési konstrukció nem egyezett mindenben Szófia elvárásaival, azonban ez nem volt teljes mértékben jogszerű.

A bizottság az ajánlásában kitért arra is, hogy a meghívott országok körét bővítse a bolgár kormány, és az új kiírást már ennek megfelelően dolgozza ki a hadügyi tárca Krazimir Karakacsov védelmi miniszter irányításával.

Bulgária két részletben szeretne 8-8 darab vadászgépet beszerezni, az első fázisra 767 millió eurót irányoztak elő. Ebbe az összegbe bele kell férnie az első 8 gépen kívül még némi levegő-levegő és levegő-föld fegyverzetnek is, valamint a szimulátor, a logisztikai biztosítás és a kiképzés is részét képezné az üzletnek.

Az áprilisi eredményhirdetéskor a Gripent nevezték meg győztesként, mivel a legmagasabb pontszámot az értékelés során a Saab gyártmánya kapta. Második helyre az olaszok használt Eurofighter Typhoon-ja került, a végső döntést azonban a májusi választások utánra halasztották.

Bojko Boriszov miniszterelnök megkérdőjelezi a beszerzés szükségességét is, mindemellett a Gripent tartja a legjobb választásnak, pártja, a jobb-közép GERB azonban az F-16-osokat támogatja. Az Egyesült Államok kormánya és a Lockheed még márciusban küldött egy kéretlen ajánlatot a Block 70-esre történő módosításra, ami jelentős minőségi javulás az eredeti használt F-16-osokhoz képest.

A köztársasasági elnök – egyben volt légierő vezérkari főnök – Rumen Radev szerint a svéd ajánlat tökéletesen megfelelne az ország érdekeinek.

Boriszov szerint azt is figyelembe kellene venni, hogy a Textron AirLand amerikai cég Scorpion könnyű többfeladatú repülőgépe olcsó megoldásként jöhetne szóba – ők még 2015-ben mutatták be a típust a bolgár döntéshozóknak.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a bolgár kormány hagyományosan jó viszonyt ápol Moszkvával és a meglévő MiG-29-esek és Szu-25-ösök a tervek szerint akár 2030-ig is szolgálatban maradhatnak – ehhez pedig jócskán szükséges az oroszok jóindulatának és barátságának megőrzése.

Forrás: flightglobal.com