Egy végeláthatatlan történet - Bulgária tovább halaszthatja az új vadászgépek beszerzését

Az ország 2004-es NATO-tagsága óta napirenden van a típusváltás kérdése. Kormányok jöttek, kormányok mentek, döntés azonban mindeddig nem született. A Bolgár Légierő régóta szeretne többfeladatú, NATO-kompatibilis vadászgépeket rendszeresíteni, ám úgy tűnik, a politika útvesztőjében sorozatosan elbuknak a próbálkozások.

2017 áprilisában úgy tűnt, rendeződik a több, mint egy évtizede húzódó kérdés és a váltótípusok versenyében a Saab Gripenje lett a befutó. A portugálok használt F-16-osa és az olaszok szintén „levetett” Eurofightere ellen a gyári új svéd Gripen állt nyerésre, ráadásul a finanszírozási ajánlata is jobb volt a versenytársakéitól. A végső döntés az újonnan hivatalba lépett Boriszov miniszterelnökre hárult.

Május 24-én meglepő hírt hozott le a sajtó: Boriszov bejelentette, hogy a MiG-29-esek és Szu-25-ösök a hajtóművek felújításával további 11 évig szolgálhatnak. A miniszterelnök szerint fontosabb a szárazföldi és a haditengerészeti erők technikai fejlesztése, parti őrhajók és páncélozott járművek beszerzése, mint új vadászrepülőgépek vásárlása.

Katonai szakértők szerint a következő években a szovjet repülő technika „levegőben tartása” annyiba fog kerülni a költségvetésnek, mintha új, nyugati gépeket vásároltak volna. Boriszov szerint azonban fontosabb, hogy a 2021-ig előírt 2 %-ra emelt honvédelmi költségvetési ráfordítást tudják teljesíteni és ragaszkodik a szárazföldi és tengerészeti erők fejlesztéséhez olyan áron is, hogy a légierő modernizálását csúsztatja.

A költségvetésben egyébként 2,5-3 milliárd levát irányoztak elő nyolc új vadászgép, két őrnaszád és 250 harcjármű beszerzésére.

Még 2015-ben történt, hogy a légierő parancsnoka, Rumen Radev benyújtotta lemondását, mivel a vadászrepülőgépek hadrafoghatósága olyan szintre csökkent, hogy nem voltak képesek ellátni a szövetségesi feladatokat. Boriszovnak akkor sikerült lebeszélnie Rumen Radevet a távozásról, ám 2016-ban a légierő parancsnoka távozott posztjáról – és megnyerte a köztársasági elnöki választást. (Radev egyébként MiG-29-es pilóta volt…)

Közben azért megkezdődtek a MiG-ek hajtóműveinek felújítása, meglehetősen kalandos körülmények között. Az orosz gyár által kért hatalmas összeg és a törekvés, hogy az orosz hadiipari függőséget csökkentsék, arra indíttatta a bolgár felet, hogy a lengyelekkel szerződjenek. Nikolaj Nencsev egykori védelmi miniszter ellen nyomozás folyik ebből az ügyből kifolyólag – az érintett természetesen minden vádat tagad.

Boriszov szerint a hajtóművek felújítása hazai alapon is megvalósulhat, erre alkalmas lenne a Plovdiv melletti Avionams gyár. (A Magyar Honvédség MiG-23-asai is itt voltak nagyjavításon anno – A szerk.) Ehhez azonban az orosz fél közreműködése is szükséges, hiszen a technológiai dokumentáció az ő birtokukban van. Egyébként az oroszok szerint a lengyelek által végzett felújítás törvénytelen volt, mivel nem rendelkeztek a szükséges licenszekkel.

Csak hogy bonyolítsa a helyzetet, Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes (egyben védelmi miniszter és a koalíció kisebbik pártjának vezetője) kijelentette, hogy nem vetik el végleg a portugál, olasz és svéd forrásokból történő beszerzést sem. Ugyanakkor azt is felvetette, hogy a parti őrség hajóit és a szárazföldi erők harcjárműveit Bulgária is képes előállítani.

Vladiszlav Goranov gazdasági miniszter óvatosságra int a beszerzésekkel kapcsolatban, hiszen a szükséges anyagi fedezet megteremtése nagyban függ a költségvetés helyzetétől. A május 25-i brüsszeli NATO-csúcson Radev elnök óvatosságra intette hazája politikusait: „Kétlem, hogy a prioritások naponta történő változtatása hazánk biztonságát szolgálná”.

Forrás: sofiaglobe.com