Indiai források szerint az ország illetékesei egyre nagyobb fenntartásokkal kezelik az oroszokkal közös FGFA projekt lassú haladását. Ennek egyik fő oka a nyár elején kigyulladt PAK FA prototípus, amely az incidens időpontjában éppen az indiaiaknak tartott bemutató repülést Zsukovszkijban. A probléma okait és megoldásait azóta sem ismertették az indiai féllel, mint ahogy számos más felmerülő műszaki kérdés megoldását sem. A hírek szerint Újdelhiben kifejezetten nem örülnek annak a ténynek, hogy bár elvileg egyenrangú felek a fejlesztésben, az oroszok nem szívesen osztják meg velük a PAK-FA-val kapcsolatos technológiai részleteket, melyek az indiai gép alapját jelentik a jövőben.
Az indiai pénzre viszont nagy szüksége van a projektnek, egyes források szerint eddig mintegy 295 millió dollárral szálltak be a fejlesztés első szakaszába. Ezért cserébe természetesen minél jobban szerették volna figyelemmel követni a részleteket, végül az oroszok némileg engedtek a nyomásnak, és beleegyeztek egy demonstrációs célú repülés végrehajtásába, amely számukra igen szerencsétlenül végződött, ráadásul az ázsiai ország szakemberei még csak a gép közelébe sem mehettek.
Az indiaiak egyelőre úgy érzik, hogy egy megoldatlan problémahalmazon kívül gyakorlatilag semmijük nincs a repülőgéppel kapcsolatban, így érthető az aggodalmuk. Kérdések merültek fel bennük a karbantartással, a hajtómüvel, a lopakodó képességgel, a fegyverrendszerrel illetve repülésbiztonsággal kapcsolatban, melyekre többnyire nem kaptak válaszokat, ők viszont addig nem is szeretnének tovább lépni a programban.
A hajtómü esetében is, az indiaiak jelezték, hogy nem elégedettek a Szu-30-as hajtómüvének továbbfejlesztett változatával, ami a PAK FA-ba került, Oroszország válaszában a módosítást többlet összegekért cserébe vállalta.
Arról, hogy idegen ország tesztpilótái repülhessenek a géppel, az oroszok egyelőre hallani sem akarnak, ráadásul Indiát fejlesztőpartnerből finanszírozó partnerré minősítették vissza, akik így állítólag a 10,5 milliárd dolláros projekt 50%-os költségviselése ellenében a munkából 13%-os részesedést kaphatnak. Így az állami kézben lévő Hindustan Aeronautics Limited futómü abroncsok, az alap navigációs berendezések, a radarhütés, a lézeres célmegjelölő berendezés és a head-up display (HUD) gyártásában müködhet közre, a hazai gyártású alkatrészek száma pedig minimális lesz, a többséget ők is külföldről szerezhetik be.
A megoldatlan kérdésekkel és a többletköltségekkel egyelőre nem látni, hogy mikor is lehet Indiának ötödik generációs vadászrepülőgépe, azonban úgy tünik, hogy erre a következő évtizedig mindenképpen várniuk kell.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
"Nehéz szerénynek maradni!", állítja a Tiger Meet-ek jelmondata. A fotókat nézve, van benne igazság! Sehol máshol nem láthatunk ennyi, látványosan megfestett katonai repülőgépet - de a csodaszép merev- és forgószárnyasok nem kiállításra jöttek. Dolgoztak, kőkeményen, s velük együtt a hajózók és a műszakiak is.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.