2017. 09. 19. kedd
Vilhelmina
: 309 Ft   : 258 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Egyelőre a spanyolok is búcsút mondtak az F-35-ösnek

JETfly  |  2014. 05. 30., 15:42

A Spanyol Haditengerészet jövőjével kapcsolatos egyik legnagyobb kérdés megoldódni látszik, ugyanis a kiöregedő Harrierek leváltását egy 2025-ig tartó, 70 millió eurós üzemidő hosszabbítással parkolópályára helyezték. Így a váltótípusként számon tartott F-35B-nek várnia kell, amíg pénzügyileg elérhetővé válik Spanyolország számára.

Ezzel a spanyol haditengerészeti repülés jövője biztosítottnak látszik, korábban ugyanis évekig kétséges volt, hogy mi lesz a haderőnem sorsa 2020 után. A Principe de Asturias repülőgép-hordozó nyugdíjazását követően a Haditengerészet nekilátott a Harrier flotta leépítésének. Négy gépet 11 millió eurós modernizációt követően vontak ki a szolgálatból, gazdasági okokra hivatkozva.

Nagyot változott azonban a helyzet május 23-án, amikor a Miniszterek Tanácsának ülését követően a kormány bejelentette a szándéknyilatkozatot a Harrierek további üzemeltetéséről, amely eredetileg következő decemberig tartott volna. Az utóbbi tíz év alatt megtakarított 70 millió euróból tervezik finanszírozni a flottához szükséges eszközöket és alkatrészeket, amelyekkel akár 2025 után is levegőben maradhatnak a gépek.

Jelenleg az amerikai gyártású F-35B Lightning II az egyetlen rövid úton fel-, illetve függőlegesen leszálló (STOVL) típus, amely megfelel a Spanyol Haditengerészet igényeinek. Az összes többi, Harrier-üzemeltető ország (Egyesült Államok, Olaszország illetve korábban az Egyesült Királyság) is már letette voksát a gép mellett. A spanyolok 2010-ben még 15-20 repülőgép beszerzésével számoltak, azonban gazdasági okokból egyelőre megvalósíthatatlan ez az elképzelés.

Harrier

Egyes források szerint a Haditengerészetnek sikerült olyan pénzügyi tervet letenni az asztalra, amellyel elérhetővé vált volna néhány F-35B beszerzése, végül azonban ezt a vezérkar nem fogadta el a magas költségek miatt. A lehetséges jövőbeli tervek között szerepel olyan opció is, hogy az amerikai rendszeresítést követően Egyesült Államok gépeit vennék igénybe a spanyolok egészen addig, amíg gazdaságilag egyenesbe nem jönnek, hogy megvehessék a saját gépeiket.

A Spanyol Haditengerészet korábban igen komoly kritikát kapott, mivel a brit Harrierek leállításával szinte kimeríthetetlen alkatrészforráshoz juthattak volna igen méltányos áron, azonban az üzlet nem jött létre. Állítólag tárgyalások is folytak a két fél között, azonban a spanyolok által megkövetelt feltételek nem feleltek meg a britek számára, akik így az USA-ba értékesítették a rendszerből kivont több mint 70 gépet. Az amerikaiak számára egyébként szintén fontos volt az üzlet létrejötte, mivel előre látták, hogy a Harrierek váltótípusának szánt 5. generációs vadászrepülőgép nem áll majd hadrendbe az előre meghatározott időre.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 09. 19., 09:29
A tervek szerint már 2018-ban megjelenhetnek az első – használt, de korszerű és megfelelő potenciállal bíró – szállító repülőgépek, amelyek hadrendbe állhatnak, 2019-től pedig újak beszerzése is megkezdődhet.
2017. 09. 19., 09:17
Retro légiharc, román sólymok és a palástorsó. Ancsa-dörej, vitorlázó suhogás, Li-2-es királynő, tüzköpő Csirkecomb, anyósok a levegőben.
2017. 09. 18., 09:42
A kilencvenes évek első felében, a mezőgazdasági repülésből ismert Z-37-eseknek új feladat adódott, légi reklámhordozók vontatógépeként élhették másodvirágzásukat.
2017. 09. 15., 11:37
Pedig ez az „év beruházása” Pécsett, ám amint közelebb mentünk a projekthez, furábbnál furább dolgok derültek ki.

  Legfrissebbek most

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az új TVSz-2DTSz sorozatgyártására már akár 2020-ban sor kerülhet – erről tudósított legalábbis a TASzSz hírügynökség a szibériai Csapligin Kutatóintézet igazgatójával, Vlagyimir Barkusszal készített riportjában.