India első saját fejlesztésű levegő-levegő rakétájának fejlesztési programja újból egyenesbe kerülhet, a hosszú késedelmet okozó technikai hibák elhárításával. A látótávolságon túli célok leküzdésére fejlesztett rakéta, az indiaiak ambiciózus tervei szerint akár 100 km-re lévő célok ellen is használható lesz. Az első tesztindítást egy Szu-30MKI-ről fogják végrehajtani a tervek szerint még idén.
India folyamatosan hangsúlyozza, hogy szüksége van egy olcsó és saját fejlesztésü levegő-levegő rakétára. A modern légi hadviselésben már jó ideje a BVR (Beyond Visual Range), azaz a látóhatáron túli fegyverek használata kezd inkább előtérbe kerülni, szemben a régi hagyományos közeli légi harccal és ennek megfelelően mára a levegő-levegő rakétáknál is norma kezd lenni a 40 km vagy afeletti indítási távolság. A modern BVR rakéták felépítése meglehetősen komplex, amely magába foglalja a rakéta/ramjet meghajtást, a mikroszámítógépeket, az aktív radar irányítást és az inerciális navigációs rendszereket, valamint a radar frekvencia keresőket, hiszen mindezek szükségesek ahhoz, hogy nagy távolságból le tudják küzdeni a mai modern szuperszonikus repülőgépeket, amelyek különböző aktív és passzív zavaró berendezésekkel is fel vannak szerelve. Eddig csak néhány országnak, köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Franciaországnak, valamint Izraelnek sikerült kifejleszteni ilyen rakétákat.
Az indiai Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (DRDO) vezetője, Avinash Chander nyíltan elismerte, hogy komoly technikai problémák vannak az Astra fejlesztésénél, amelyek néha komolyabb kihívást jelentenek akár egy nukleáris fejjel felszerelt ballisztikus rakétáénál is. A fejlesztés során szinte teljesen kicserélték a rakéta konfigurációját és túl vannak három sikeres földi próbán is, melyeket követően több repülési tesztet is végrehajtottak egy Szu-30MKI-val, még idén áprilisban. Chander elmondása szerint túl vannak a hullámvölgyön és reményeik szerint végre tudják hajtani az első tesztindítást ez év végéig.
Az Astra rakéta rendelkezni fog egy 44 km hatótávolságú Mark-I változattal, valamint egy Mark-II változattal is, amely a tervek szerint már 100 km-ről indítható lesz. Amennyiben a további fejlesztés során nem szembesülnek komolyabb technikai problémákkal, úgy a fejlesztők reményei szerint a rakéta sorozatgyártása 2015-ben megkezdődhet. Először a Szu-30MKI, aztán a Tejas, később pedig az Indiai Légierő többi repülőgépének fegyverzetében fog megjelenni az új levegő-levegő rakéta.
A Royal International Air Tattoo szervezői bizonyára már évekkel ezelőtt elővették az eseménynaptárt: milyen évfordulót illene megünnepelni 2024-ben? Nem volt nehéz dolguk.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.