Norvégia augusztustól nem vesz részt a líbiai légicsapásokban

A norvég vadászbombázók március 31. óta a NATO-csapásmérések mintegy tíz százalékát hajtották végre. Grete Faremo védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy a szövetségesek megértik Oslo döntését. A tárcavezető utalt arra, hogy a norvég légierő kicsi, nincs felkészülve arra, hogy hosszan tartó missziókban vegyen részt. Norvégia azon nyolc NATO-tagállamok egyike, amelyek részt vesznek a bombázásokban. Oslo május 9-én jelezte: alacsonyabb szintre csökkenti részvételét a légi hadjáratban, ha az június 24. után is folytatódik. Az oslói döntést a NATO tudomásul vette. Oana Lungescu, a szövetség egyik szóvivője kijelentette: tiszteletben tartják a norvég döntést. Norvégia nagyon is számottevő szerepet vállalt - füzte hozzá Lungescu.

A NATO egyik illetékese közölte: Norvégia időben jelezte szándékát, így a szövetség stratégáinak elegendő idejük van arra, hogy felkészüljenek a norvég gépek pótlására. A NATO június 1-jén döntött arról, hogy szeptember végéig folytatja a hadmüveletet, amelyben a szövetség tagállamainak a fele egyáltalán nem vesz részt. Egyes NATO-országok - mint Spanyolország és Hollandia - pedig csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a müvelethez. Szerepük a líbiai légtérzár betartásának felügyeletében merül ki.

Hollandia a norvég közléssel egy időben jelentette be, hogy ezt a tevékenységét három hónappal meghosszabbítja, de attól továbbra is elzárkózik, hogy a bombázásokban részt vegyen. Mark Rutte kormányfő hágai sajtóértekezletén leszögezte: a holland szerepvállalás az eddigi szinten marad. "Nem teszünk semmivel sem többet, sem kevesebbet, nem fogunk bombázni" - fogalmazott a holland miniszterelnök, burkoltan célozva arra, hogy a hágai döntés hátterében a líbiai civil lakosság biztonságával kapcsolatos aggodalom áll.