Nyugdíjazták a görög felderítő Phantomokat

A cél a kibontakozó hidegháborúban ellenséges oldalra került balkáni országok – Bulgária, Jugoszlávia, Albánia – ellenőrzése volt. Az átalakított F-84G-ket fokozatosan váltották fel a sokkal komolyabb optikai rendszerekkel felszerelt RT-33A típussal. A kiképzőgépből létrehozott felderítő viszont a repülési teljesítményt tekintve visszalépés volt, melyre a megoldást az 1956-tól rendszeresített RF-84F jelentette. Ezt a pilóták általános elégedettségén kívül a hosszú szolgálati idő is bizonyította: a típus utolsó leszállását ez az alakulat hajtotta végre 1991-ben.

A törökökkel való egyre feszültebb viszony miatt azonban a minőségi ugrást nem lehetett idáig halogatni, és az 1974-ben beszerzett F-4E típussal való kedvező tapasztalatok után az 1978-as második Phantom beszerzés során már bekerült 6 db RF-4E is a csomagba. A Larissza bázison települő század 1980-ban érte el a teljes bevethetőséget. A gépek kihasználtsága és hadrafoghatósága is magas volt, de három baleset és a régi RF-84F-ek kivonása elodázhatatlanná tette a flotta bővítését. Erre jó lehetőség volt a német felderítő Phantomok átvétele, így került további 27 RF-4E a Görög Légierő állományába, melyből 20 példányt tettek repülőképessé, a többi tartalék alkatrész bázisként lett hasznosítva.

A német gépek régebbi szériából származtak, többek között besugárzás jelzőt és Sidewinder légiharc-rakétákat kellett integrálni, hogy a görög megrendelésre gyártott gépekhez hasonló harcászati jellemzőket érjenek el. A szárny maradt eredeti kialakítású, így az ex-német gépek manőverező képessége némileg elmaradt ugyan, de ez nem okozott komoly problémát – a megengedett állásszög kisebb volt, ezt kellett a pilótáknak figyelembe venni.

Az alábbi fotóra kattintva láthatják Olvasóink a helyszínen készült galériát:

Képgaléria megtekintése (25 db kép)

Az RF-4E Phantom fotó-felderítő képessége rendkívül sokrétű volt. A földközeli, a közép és nagy magasságú bevetési profilokhoz egyaránt rendelkezett különböző kamerarendszerekkel, melyek közül ki kell emelni a KS-127A rendszert, mely nagy távolságból biztosította a felderítést. A 10-15.000 méter magasan alkalmazható eszközzel - megfelelő légköri viszonyok esetén - 50 km távolságból lehetett a felszínen fél méteres felbontásnak megfelelő felvételeket készíteni. 2003-tól léptek be az elektronikai felderítés világába, amikor is beszerezték és integrálták a francia gyártmányú ASTAC konténert.

2017-re az üzemképes gépek száma négyre csökkent, az idős gépeket már nem érte meg tovább rendszerben tartani. A legendás típus tiszteletére 2017. május 5-én hivatalos kivonási ünnepséget tartottak, melyet megelőzött egy „spotternap”, amelyre 28 országból érkeztek fotósok, vendégek. A típus feladatát a DB-110-es felderítő konténerekkel felszerelt F-16 Block 52-esek veszik át.

A fotókért és a cikkért ezúton is köszönetet mondunk Kisdeák Lajosnak!