Idén már háromszor riasztották a Gripeneket

Szücs József ezredes tájékoztatása szerint tavaly csaknem félmillió repülőgép használta a magyar légteret, közülük minden ötvenedik, azaz nagyjából tízezer volt katonai jármü. A NATO integrált légvédelmi rendszerében müködő magyar légvédelem az idén nem észlelt légtérsértést, a repülési szabályokat viszont 19 alkalommal is megsértették. Ezek az események elsősorban a kétoldalú rádiókapcsolat hiánya, valamint a repülési terv benyújtásának elmulasztása miatt következtek be. Az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ minden egyes esetben megtette feljelentését a légügyi hatóságoknak − emelte ki a parancsnok.

Ismertette: a veszprémi MH Légi Vezetési és Irányítási Központ 21 méterrel a föld alatt lévő bunkeréből január 1. és április 30. között háromszor riasztották a Gripeneket. A többi alkalommal az előintézkedések eredményeként helyreállt a kétoldalú kapcsolat. A légtérsértések mielőbbi felismerését segíti a jelenleg tesztüzemben müködő medinai háromdimenziós radarállomás, amely a szovjet technikát váltja fel. 

Idén eddig háromszor riasztották a Gripeneket (Fotó: Dévényi Veronika, archív)

A Honvédelmi Minisztérium április 24-én közölte: a kormány döntött arról, hogy biztosítja a Magyar Honvédség JAS−39 Gripen típusú, többfeladatú harcászati repülőgépeinek fejlesztésére, a közvetlen légi támogatási képesség kialakításához szükséges forrásokat. A tárca közleménye szerint a Gripen vadászgépek szükséges fejlesztéseire 2,8 milliárd forintot csoportosít át a kormány. A Kecskeméten állomásozó Gripenek a magyar légtér védelme mellett a NATO integrált légvédelmi rendszerében kétoldalú megállapodás alapján Szlovénia védelmét is ellátják. Emellett Hende Csaba honvédelmi miniszter felajánlása alapján négy hónapra 2015-ben a balti államok légvédelmét biztosítják majd a magyar Gripenek. 

Nyitókép: Dr. Toperczer István (archív)