Gripen pilótáink „csapást mértek” Svédországra

A hosszú távú szerződés alapján 23 fő részére biztosított a szimulátorképzés. Mivel a légiharc gyakorlás elengedhetetlen irányítás nélkül, a 18 fő repülőgépvezető mellé csatlakozott még további 4 fővadászirányító az MH LVIK, és 1 fő előretolt repülésirányító (JTAC) az MH 86. SZHB állományából.

Az FLSC szimulátorközpontban (Flyvapnets Luftstridssumileringscentrum) 4 darab 270°-os és 4 darab 180°-os dóm áll rendelkezésére a hajózóknak, így egy időben 8 repülőgép tud taktikai müveletet végrehajtani egymással együttmüködve. A repülőgépek irányítását két különálló helyiségből végezhetik a vadászirányítók. Továbbá a multirole szerepkörben tevékenykedő, közvetlen légitámogatás feladatot - CAS -  végrehajtó repülőgépeket a JTAC is egy saját munkaállomásról irányíthatja.

Az 1 hetes szimulátoros képzésre már hetekkel korábban megkezdődik a felkészülés, mind a feladatokat tervező csoport-, mind a végrehajtó állomány részéről. A szenáriókat a bázis gyakorlattervező részlege előre elkészíti és a helyszínen repülés előtt csak betölti a rendszerbe. Magyarország a NATO-s szerepvállalása alapján elsősorban légvédelmi feladatokra törekszik, de a Gripen adottságai révén levegő-föld feladatokat is végre tud hajtani. Ezek alapján 4-4 elleni látóhatáron túli légiharc szerepelt a feladatok között, ahol 4 gép a "jó fiút" a kék oldalon, és 4 gép a"rossz fiút" a piros oldalon szimulálta. A napok előrehaladtával nehezedő sorrendben következtek a feladatok, egyszer a számítógép által generált AWACS-et kellett védelmezni, másszor egy csapásmérő köteléket kellett megvédeni a piros erők gépeitől. A helyzet bonyolódásával COMAO kötelékben 2 Gripen később CAS feladatkört is ellátott a kitelepült JTAC irányításával, míg fölöttük folyt a légiharc.

A szimulátorközpontban a repülési feladatok során óriás kivetítőn valós időben követhető a légiharc pillanatnyi helyzete, és közben hallgatható a rádiózás is. Minden feladat rögzítésre kerül, és a repülések után minden apró részletig kielemezhető, visszajátszható, 3D-ben megtekinthető. Így óriási lehetőség nyílik a tapasztalatszerzésre mind a hajózó, mind az irányító állomány részéről. A rögzített feladatokat az FLSC később a pilóták rendelkezésére bocsájtja merevlemezen, ami itthon egy speciális számítógépen bármikor megtekinthető.

A számítógép által lehetőség nyílik szinte minden repülőgéptípus  és fegyverzet generálására, amilyet a felhasználó éppen kíván. A rendszer szimulálja a LINK-16 adatkapcsolatot, akárcsak egy Red Flag méretü nemzetközi harcászati gyakorlaton.

A szimulátoros képzés legnagyobb előnye a költséghatékonyság. Az 1 hetes tréning alatt több mint 200 felszállás történik, ami a valóságban több milliárdos kiadást jelentene, nem beszélve a bevetett repülőgépek létszámáról. Amíg 8 fő a szimulátorban repül, addig másik 8 fő felkészül a következő feladatra. További 1 fő pilóta kívülről figyeli a feladatot és jegyzetel a kiértékelésre, illetve 1 fő ugyancsak kívülről segít a számítógép által generált repülőgépek irányításában. Így tehető valóban hatékonnyá a szimulátorok kihasználtsága. A számítógépparkról érdemes annyit tudni, hogy egy időben közel 60 projector üzemel.

Az FLSC központ igazán hatékony kiképzőhelye a Gripent használó nemzeteknek, rendszeresen megfordulnak itt a cseh, és a svéd légierő pilótái is.

Szöveg: Gróf Gergely őrgy.

Fotó: Zord Gábor (2012)