Úgy tűnik, nehézségekbe ütközik az orosz-indiai közös fejlesztésű BrahMos rakéta repülőgépről indítható változatának tesztelése, mivel a két fél egyelőre nem tudott megegyezni a részletekről. A fő problémát a Szu-30MKI vadászbombázók átalakítása jelenti, mely elkerülhetetlen ahhoz, hogy a gép hordozhassa a BrahMos szuperszonikus rakétákat.
A napokban került nyilvánosságra, hogy az indiai DRDO (Defence Research and Development Organisation) szerint az orosz félnek, azaz az NPO Mashinostroeyenia-nak kellene fedeznie a Szuhojok átalakításának költségét, az NPO viszont Indiától várja a szükséges munkálatok finanszírozását. A meddő vitában a DRDO más lehetőséget keresett: felkérte a helyi Hindustan Aeronautics Limited (HAL) céget, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségük lenne a harci repülőgépek átalakítására. Eszerint az indiai cég az oroszokénál sokkal kedvezőbb áron végezné el a munkát, azonban a jelek szerint ebbe az orosz fél nem egyezik bele.

A patthelyzetet tovább nehezíti, hogy az NPO nem kíván engedni az előzetesen meghatározott költségekből, melynek nagyságáról még nem hoztak nyilvánosságra bővebb információkat. A fennálló vita miatt a BrahMos repülőgépről indítható változatának tesztelése tovább késik, annak ellenére, hogy a földön korábban már tesztelték a rakétát. Mindez azonban nem helyettesíti a légi próbákat, a BrahMos még várat magára, hogy nagysebességü manőverek végrehajtása közben repülőgépen is tesztelhessék. A DRDO továbbra is várja az oroszok reakcióját a HAL megkeresése kapcsán. Az indiai fél számára ugyanakkor már nem ismeretlen Oroszország makacs hozzáállása az anyagiakat tekintve, a DRDO viszont most mindent meg fog tenni azért, hogy számára is kedvező feltételeket harcoljon ki.
A BrahMos rakéta hatótávolsága 290 km, sebessége megközelíti a 2,8 Mach-ot, amely körülbelül háromszor gyorsabb az amerikai gyártású Tomahawk rakétánál, harci része 300 kg. Kitünően alkalmazható földi célok leküzdésére. Az 1998-ban megalapított BrahMos Aerospace - közös indiai-orosz vállalkozás - sikeresen tesztelt szárazföldi és tengeri rakétáit az indiai hadsereg és a haditengerészet már hadrendbe állította.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.