Kedvező pozícióban a Boeing

A Boeing még nem nyújtotta be ajánlatát, ugyanakkor már bejelentette, hogy kész indulni a tenderen a KC-767-200 típusú légi utántöltő repülőgép módosított verziójával. A Boeing cég szakértői teljes erőbedobással készítik elő a pályázat benyújtásához szükséges dokumentációt. A konkurensek visszalépése ugyanakkor kényes helyzetet teremtett az amerikai légierő számára.

Jelen helyzetben az egyik megközelítés szerint törölni kellene a tendert, és újragondolni annak feltételeit, ugyanis a pályázat feltételez minimum két résztvevőt. Másik értelmezés szerint a Boeing, mint a tender egyetlen résztvevője, automatikusan megkapja a 35 milliárd dollár értékü szerződést, és néhány éven belül elkezdi szállítani az amerikai hadsereg számára az újgenerációs tankergépeket. A pályázatok történetében nem ez lenne az első eset, amikor az egyedüli pályázó nyerné el automatikusan a szerződést.

A Pentagon reakciója a kialakult helyzettel kapcsolatban még nem ismert. A Northrop Grumman bejelentésére válaszul az amerikai védelmi minisztérium sajnálatát fejezte ki, mivel véleményük szerint a Northrop Grumman éppen úgy, mint az EADS-sel alkotott konzorcium „képes lett volna komoly konkurenst állítani” a Boeingnek. Vajon lehet még ilyen ellenfeleket találni? A tenderre elméletileg bármely olyan cég benyújthatja pályázatát, amely „szélestörzsü” repülőgépeket gyárt.

Adok-kapok

Az amerikai légierő 2009 szeptemberében hirdette meg légi utántöltő repülőgép tenderét, azonban sem a Boeing, sem a Northrop Grumman / EADS konzorcium nem sietett beadni pályázatát. A Boeing attól tartott, hogy olyan versenyfeltételeket fognak teremteni, hogy a tenderen ismét a konkurenseket fogják győztesként kihirdetni. A 2008-ban kiírt pályázaton, amelynek eredményét megsemmisítették, a Northrop Grumman / EADS konszern nyert KC-45 tankergépével, amelyet az Airbus A330 alapjain hoztak létre.

A Boeing felvetésére a Northrop / EADS konzorcium reagálásában kifejtette, hogy a tender feltételeit úgy kívánták megváltoztatni, hogy azt a Boeing nyerhesse. Nyilatkozatukat arra alapozták, hogy a végül megsemmisített 2008-as tender után, amelyet a konzorcium nyert meg, állami könyvvizsgálók olyan véleményt fogalmaztak meg, mely szerint a pályázat kiírása a Northrop / EADS számára volt előnyösebb.

A Boeing koncepciója

2010. február 24-én az amerikai légierő közzétette a leendő, újgenerációs tankergéppel szemben támasztott követelményeket, kiemelve azt, hogy a követelményrendszert szigorúan szakmai és katonai alapon alkották meg, és semmilyen előnyöket nem biztosít a tenderen indulók egyikének sem. Meglepő volt, hogy a Boeing a bejelentés után hamarosan közölte, hogy nem indul a tenderen, mivel véleménye szerint a követelmények egyértelmüen a Northrop Grumman / EADS konzorcium javára kedvezőek. Röviddel a nyilatkozat után a Boeing felülvizsgálta döntését.

Ez év márciusának elején a Boeing kinyilvánította, hogy kész beadni pályázatát a légierő által meghirdetett tenderre, és a KC-767-200LRF módosított változatával indul harcba. A cég nyilatkozata alapján a tanker, a légierő által támasztott mind a 372 követelménynek meg fog felelni. A módosított KC-767 ugyanazt a digitális pilótafülkét fogja megkapni, amelyet most a Boeing 787 Dreamlinerben használnak.

A Northrop Grumman hasonló okok miatt lépett vissza a tenderen való indulástól, mint tette azt kijelentésében korábban a Boeing: véleményük szerint az amerikai légierő nyilvánvalóan olyan feltételeket szabott meg, amelyek egyértelmüen a Boeing cég számára kedvezőek. A légierő egyik ilyen követelménye a nem nagy méret, és a Boeing által ajánlott KC-767 kisebb, mint az A330 alapjain megálmodott tanker.

A közelmúltig még volt remény arra, hogy az európai EADS cég, az Airbus anyavállalata, esetleg önállóan indul a tenderen. 2010. március 9-én az esti órákban azonban ez a remény is elszállt, miután Lui Galua (Louis Gallois), az EADS igazgatója kijelentette, hogy a cég sem önállóan, sem a konzorcium tagjaként nem kíván indulni a tenderen. Nyilatkozata szerint az amerikai légierő „kicsi és korlátozott képességü repülőgépet” szándékozik vásárolni, amelyre csak a Boeingtől van lehetősége.

Összevetés

Az első, 2008-ban, az amerikai légierő által kiírt pályázat pontjai között szerepeltek a repülőgép árára és technikai követelményekre vonatkozó előírások egyaránt. A követelményeknek a Boeing is megfelelt, ugyanakkor bizonyos technikai paraméterek tekintetében a Northrop Grumman KC-45 típusa felülmúlta vetélytársát.

Az első tender eredményének megsemmisítése után, 2008 végén a második pályázatban már nem szerepeltek a pénzügyi követelmények, ugyanakkor minden más maradt a régiben. Így az előny – legalábbis elméletileg – továbbra is a Northrop / EADS konzorciumnál volt. A második tendert nem sokkal kiírása után leállították. Az amerikai légierő vállalta egy új követelményrendszer kidolgozását, amely azonos feltételeket biztosít mindkét fél számára.

A jelenleg futó tender – immár a harmadik – egy olyan tankergép megalkotását tüzte ki célul, amely méreteit tekintve nem túl nagy, egyidőben minimum két repülőgép utántöltését képes végrehajtani percenként nem kevesebb, mint négyezer liter üzemanyag átpumpálásával. A pályázati kiírás ezen túlmenően a KC-X repülőgép maximális és utazósebességére vonatkozóan éppúgy tartalmaz követelményeket, mint az utántöltési feladat végrehajtásának sebességtartományaira, valamint a hatótávolságra, az üzemanyagtartályok befogadóképességére.

Az első kiírt tenderhez képest az induló cégek gyakorlatilag nem változtatták meg az ajánlatban szereplő tankerek technikai jellemzőit, nem számítva a Boeing pilótafülkére vonatkozó újítását.

A 2008-as tenderen a Boeing a KC-767-200LRF alapjain létrehozott tankerrel indult. A repülőgép maximális sebessége elérheti a 920 km/h-t, míg utazósebessége 850 km/h-t. A KC-767 „légi üzemanyagtöltő-állomás” 92 tonna üzemanyag szállítására képes. A Boeing által tervezett KC-X törzsének hossza 48,51 m, szélessége 5,03 m, magassága 5,41 m. A módosított KC-767 szárnyának fesztávolsága meghaladhatja a 47,57 métert, mivel a vállalatnak szándékában áll meghosszabbítani a szárnyakat az eredeti KC-767 méreteihez viszonyítva. A repülőgép hatótávolsága 12,2 ezer kilométer.

Ezzel szemben a Northrop Grumman / EADS KC-45 típusú tankerének maximális sebessége 920 km/h, utazósebessége pedig 859 km/h. A KC-45 légi-utántöltő repülőgép 110 t üzemanyagot képes szállítani, akár 12,5 ezer km-es távolságra. A törzs hossza 58,8 m, szélessége 5,64 m, magassága 5,64 m. A KC-45 fesztávolsága 60,3 m.

Az okok

Voltaképpen nem igazán érthető, hogy a Northop Grumman / EADS konzorcium mire alapozta döntését. A légierő által kidolgozott követelményrendszer az új tankergépre vonatkozóan az első kiírás óta, amelyen a Boeing és a Northrop Grumman / EADS konzorcium is részt vett, gyakorlatilag semmit sem változott.

Azért sem érthető a konzorcium magyarázata a visszalépést illetően, mivel az igaz, hogy a szárny fesztávolsága mintegy tíz méterrel nagyobb, mint vetélytársáé, azonban számos tekintetben a KC-45 felülmúlja a KC-767 típust.

Nem zárható ki, hogy a visszalépésben szerepet játszik a világgazdasági válság. Igaz, nyíltan még soha, senki nem mondta ki, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ilyen esetekben az amerikai cégek előnyöket élveznek. Az Egyesült Államokban 2009 óta a takarékosságon van a hangsúly, amelynek egyik fő mottója: „Vásárolj amerikait” (Buy American).

2010 februárjában a Flightglobal internetes portál közvélemény kutatást végzett olvasói között. Arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy részt vesz-e a tenderen a Northrop Grumman / EADS konzorcium vagy sem. A többség azt a választ adta, hogy nem, és éppen az említett mottó miatt: Buy American.

Lui Galua a visszalépés bejelentése után még elmondta, hogy a Northrop Grumman / EADS gyakorlatilag semmit nem veszít azzal, hogy nem indul az amerikai légierő által kiírt tenderen. Elmondása szerint a KC-45 típus iránt más országokból is van érdeklődés. „Arra gondolok, hogy Ausztrália, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok egy sokoldalúbb repülőgéppel fognak rendelkezni, mint az amerikai légierő”, - mondta Galua.