Antonov An-70 - Második rész

Eddig több mint 500 millió hrivnyát költöttek. És az eredmény? Amit fel tudnak mutatni az két befejezetlen An-70-es, mivel a szárnyakra már nem maradt keret. 2007-ben a fejlesztésre kapott összegekkel a gyártó nem tudott elszámolni, ezért az állami finanszírozást megszüntették. A döntést követően a berepülés leállt, illetve akadozva haladt. Jelenleg a gyárnak a berepülési program befejezéséhez még további 120-150 millió de már nem hrivnya-ra, hanem amerikai dollárra lenne szüksége. A kritikusok szerint a fejlesztés közel 30 éve, és a berepülés 15 éve alatt már a program is elavult. A tervezett 18 szériagép ahhoz, hogy a mai követelményeknek megfeleljen, darabonként néhány 10 millió dollárral fog többe kerülni. A gép pontos árát sem az Antonov, sem az Aviant vállalat nem hozta nyilvánosságra. Az már bizonyos, hogy az első ígéreteknek megfelelően a darabonkénti 37-38 millió dolláros árat nem fogják tudni tartani.

A korábbi megrendelések még 60 darabról szóltak, de az orosz fél kilépésével mindössze 18 gép eladására van reális esély, így vélhetően a gépek ára 62 millió dollár lesz. Az ukrán teherszállító vállalat (ADB) az általa megrendelt An-70-100 polgári gépet már közel 74 millióért veheti át. Az ukránok már arra is panaszkodnak, hogy nemhogy a fejlesztésre nincs pénz, de kerozinra sem. Addig nem is lesz pénz, míg a gyártók olyan gépeket modernizálnak és fejlesztenek, amik már léteznek és elavultak. A sors fintora, hogy a konzorciumot erősítő Zalko vállalatot, mely a gépek alumínium és titán alkatrészeinek gyártásával és javításával foglalkozott, eladták. Azt, hogy pontosan kinek és mennyiért, senki nem tudja. Azt, hogy Zalko vállalatnak szánt pénz hová tünt, szintén senki nem tudja.

Lassú eredmények

Az ukránok természetesen az oroszokat kezdték vádolni azzal, hogy a típus ilyen sorsra jutott. Az oroszok azt állítják, hogy ők nem teljesen léptek ki a közös munkából, mert attól, hogy légierejük nem rendszeresíti a típust, még részt vesznek a tervezésben, fejlesztésben. Addig, amíg tart az állami megrendelés, folytatják a programot, többek között azért is, mert már rengeteget invesztáltak az An-70-be. A program leállítását semmi nem befolyásolja, még az oroszok részbeni kilépése sem. Az oroszok eddig is csak minimálisan járultak hozzá a költségekhez, ami évi 1 millió dollárt jelent - nyilatkozták az ukránok. A Szovjetunió idején még az oroszok állták a fejlesztés költségének 70%-át. A Szovjetunió szétesését követően az orosz föderáció már csak 2,65%-kal támogatta a programot. Így az amúgy is lassú fejlesztés csak akadozva folytatódhatott. A konzorciumot úgy hozták létre, hogy lehetőség legyen kilépni, de a kilépő félnek kötelessége kifizetni az összes tartozását. Az Antonov szerint így az oroszok közel 48, 2 millió dollárral tartoznak nekik. Mivel az oroszok kiléptek, így már nem szólhatnak bele a gép további fejlesztésébe, mert a gép is és a hajtómü is ukrán. Az oroszok helyett új partnerek keresésébe kezdtek.

Felkeresték az európai székhelyü Airbus-t, és az amerikai Boeing-et is. Az Airbus–nak nem kellett az An-70-es, mert ők az A400M-en dolgoznak. A Boeing-nél sem jártak sikerrel, mert a Boeing csak a saját C-130J programjával foglalkozik. A keresgélés így gyorsan kudarcba fulladt, és be kellett látni, hogy az oroszok nélkül sem a széria gépek legyártása, sem a prototípus befejezése nem lehetséges. 2009 augusztusában az ukrán fél megkereste az oroszokat és megkérte, hogy fizessék ki az Antonov felé felgyülemlett tartozásukat, és újabb 17-27 millió dollárt kértek arra, hogy befejezhessék a berepüléseket. Az ukránok többek között azt is megígérték, hogy a jövőben egyenlő partnerként kezelik az oroszokat. Természetesen a legjobb lett volna az európai program elnyerése az An-7X-el, mert az A400M fejlesztés is igencsak akadozva haladt (azóta az A400-as már teljesítette első repülését). 2009 végén az orosz és ukrán felek újra összeültek, hogy végre befejezhessék az An-70-es berepülését és elkezdhessék a széria gépek legyártását. Tárgyalások folytak az An-70 teherszállító változatának - az An-70T - fejlesztéséről is. Az, hogy a megbeszéléseknek mi lesz az eredménye, még senki nem tudja, majd az idő megmutatja, de a történet, ami már 30 éve kerekedik, kevés optimizmusra ad okot…

Az An-70-es adatai:

Fesztávolság: 44,06 mHossz: 40,25 mMagasság: 16,10 mA tehertér hossza: 19,1 mA tehertér magassága: 4,1 mMaximális felszálló tömeg: 145 tonnaMaximális hasznos terhelés tömege: 47 tonnaUtazósebesség: 700-800km/hUtazómagasság: 9000-12000 mHatótávolság maximális terheléssel: 1350 kmHatótávolság 20t terheléssel: 6850 kmHajtómüvek típusa: Progressz D-27/SzV-27

Galéria: Antonov An-70 - Második rész

aaaa dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd