India sikeresen befejezte saját fejlesztésű, szuperszonikus vadászrepülőgépének, a Tejasnak soros tesztrepüléseit. A kismagasságon végrehajtott repülésekre India Goa államában került sor, amelyen három Tejas vett részt. A kísérleti repülések során az egyik gép 1350 km/órás sebességgel, sebességi rekordot állított fel a típusra vonatkozóan.
A hírforrások beszámolnak arról, hogy az egyik gép a „flatter” (szárnyrezgés) ellenőrzését hajtotta végre, melynek során zuhanást hajtott végre négyezer méteres magasságból 900 méterig. A flatter teszt – a konstrukció szilárdságának ellenőrzése megadott sebességtartományokban, amit a flatter kritikus sebességének is neveznek. Ez az egyik legfontosabb teszt a repülésben.
A repülési tesztsorozat előző szakaszában, nagymagasságban vizsgálták a Tejast. Ezek a kísérletek is sikeresek voltak. A repülőgépnek még át kell esnie néhány ellenőrzésen, amelyek után a gép megkaphatja a repülési engedélyt. Várhatóan erre 2010 decemberében kerülhet sor.
November végén került sor a Tejas kétüléses, kiképző-harci változatának első repülésére. A repülőgép 0,85 Mach-os sebességet ért el 9000 méteres magasságban. A kísérleti repülés miden gond nélkül zajlott. Egyes információk szerint a kiképző-harci változat előkészítő szakaszban van – az oktató kabinjából jelenleg még nem lehet a repülőgépet vezetni.
November 23-án látott napvilágot az a hír, hogy a Hindustan Aeronautics 20 gépre – 18 harci és 2 kiképző-harci – kapott megrendelést az indiai légierőtől (IAF). Ez a megrendelés kiegészítése a már korábban megrendelt 20 repülőgépnek. Várhatóan 2015-2016-ban az IAF további repülőgépeket fog rendelni, amelyek azonban már a Mark II modifikációjúak lesznek, új hajtómüvel és modernizált repülési elektronikával. A tervek szerint 200 együléses harci és 20 kétüléses kiképző-harci gépet épít a Hindustan Aeronautics az indiai hadsereg számára.
„Flatter” : öngerjesztett kapcsolt rezgés.
Berezeghet a szárny (elsősorban berepüléseknél tapasztalták) a nagyobb sebességeknél. Ezt az okozza, hogy a szárny repülés közben rugalmasan deformálódik, és a nagyobb sebességnél rezgő mozgást végez. A légerő értéke is változik a szárnyon és ez gerjesztő hatással van rá, ami a rezgés amplitúdójának növekedését vonhatja maga után, amely akár a szárny leválásához is vezethet.
(Forisek Imréné: Szilárdságtan)
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.