Múlt és jövő között félúton

A MiG az egyik legnépszerübb és legismertebb szovjet repülőgépmárka volt szerte a világban, amely nagyszerüen szimbolizálta a szovjet katonai repülőgépgyártást a nagyhatótávolságú bombázók kivételével a hidegháború idején. A MiG elismertsége, dicsősége nem véletlen.

Az orosz „MiG” repülőgépgyártó konzorcium elődje a „Duksz”, 1893-ban épült. Kezdetben a gyárban kerékpárokat, majd később kocsikat gyártottak. A „Duksz”-ban 1909-ben építették meg az első repülőgépet.

A „Duksz” gyárban – a modern MiG repülőgépgyár elődjében – készítették a Nieuport-IV típusú repülőgépet. A gép Peter Nyesztyerov katonai pilótának köszönhetően legendássá vált, mivel 1913-ban ezzel a géppel hajtotta végre először a történelem során az úgynevezett Nyesztyerov-féle bukfencet, amit „halálbukfencnek” is neveztek.

A 20-as években a „Duksz” gyár alapjain megalakították az 1. számú nemzeti repülőgépgyárat, valamint a kísérleti-tervező irodát N.N. Polikarpov főkonstruktor vezetésével.

Artyom Ivanovics Mikojan

1942-ben az osztály Mikojan vezetésével önálló kísérleti-tervező irodává vált a 155. számú gyár égisze alatt – 155. számú kísérleti-tervező iroda (KTI).

Az 1.számú nemzeti repülőgépgyár alapjain megalakították a 30. számú repülőgépgyárat, amelyet a későbbiekben átneveztek a „Munka zászlaja” névre. Később ez a gyár a MiG repülőgépgyártó konzorcium részeként a P.A. Voronyin nevét viselő gyártási központ lett.

A MiG rövidítés a tervezők családneveinek Artyom Mikojan és Mihail Gurjevics első betüiből alakult ki.

A Mikojan nevét viselő kísérleti-tervező iroda fennállása alatt több mint 450 harci repülőgépet tervezett, amelyek közül 170 típust megvalósítottak, és 94 típust sorozatban gyártottak.

Összességében a repülőgépgyárakban több mint 45 ezer MiG márkajelzésü repülőgépet gyártottak, amelyek közül 11 ezer készült exportra. Külföldön licenc szerződés alapján több mint 14 ezer MiG repülőgépet építettek.

A Mikojan tervezőirodának a hosszú idő alatt olyan kiemelkedő munkatársai voltak - többek között -  mint Artyem Ivanovics Mikojan, Mihail Joszifovics Gurjevics, Rosztiszlav Apolloszovics Beljakov, Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij, Nyikolaj Zaharovics Matjuk, Alekszandr Alekszandrovics Csumacsenko, Anatolij Alekszejevics Beloszvet, Mihail Romanovics Baldenberg, Grigorij Alekszandrovics Szedov.

A Mikojan vezetésével kifejlesztett repülőgépek 55 világrekordot állítottak fel.

Az első MiG márkájú repülőgép az I-200 (később MiG-1) 1940-ben jelent meg. 1941-ben felállították az első MiG vadászrepülő ezredeket.

Az utolsó repülőgépek, amelyeket Mikojan irányítása alatt terveztek a MiG-23 típusú vadászrepülőgép és a MiG-25 típusú elfogó-vadászrepülőgép volt.

MiG-15 (NATO kódja Fagot) – a repülés története során a legnagyobb darabszámban gyártott sugárhajtású harci repülőgép, amely a világ 40 országában állt hadrendben.

A Szovjetunióban 11073 darab MiG-15 típusú repülőgépet gyártottak. Mindazokban az országokban ahol licenc szerződés alapján gyártották a MiG-15 típust, a gépek száma közel 15560 darab volt.

MiG-19 (NATO kódja Farmer) az első sorozatban gyártott szuperszonikus vadászrepülőgép.

MiG-21 – a világon leginkább elterjedt szuperszonikus vadászrepülőgép. A MiG-21 típus több mint 65 ország légierejében állt hadrendben.

A MiG-21 típust az 50-es évek közepén fejlesztették ki, de mind a mai napig hadrendben van több országban.

MiG-21 (NATO kódja Fishbed) – amely a szovjet pilóták által, a jellemző háromszög alapú szárnynak köszönhetően a „balalajka” gúnynevet kapta.

Az évek alatt a Moszad (Hírszerzés és Különleges Müveletek Intézete) Izrael nemzeti hírszerző ügynöksége háromszor próbálta meg kilopni az országból a MiG-21-et.

1966-ban egy iraki pilóta, Munir Redfi százados ellopott egy MiG-21-est és Izraelben szállt le. Ezt az akciót – amely a Penicillin kódnevet viselte – a Moszad egyik legsikeresebb akciójaként tartják számon.

MiG-25 (NATO kódja Foxbat) – a leggyorsabb sugárhajtású katonai repülőgép. A MiG-2548 típusjelü felderítő repülőgép radarokkal rögzített sebessége – 3,2 Mach (~ 3395 km/h).

1976-ban egy Viktor Belenko nevü főhadnagy Japánba szökött egy MiG-25 típusú repülőgéppel. Igaz a repülőgépet azonnal visszaadták, azonban az eset után azonnal megkezdődött a teljes felújítása.

MiG-31 (NATO kódja Foxhound) – az első szovjet, negyedik generációs harci repülőgép.

MiG-29 (NATO kódja Fulcrum) – negyedik generációs orosz frontvadász, az egyik legismertebb export modell. Több mint 1600 MiG-29 vadászrepülőgép áll szolgálatban az orosz légierő és a világ még 25 országában.

1989. május 20-án Alekszandr Zujev százados egy MiG-29 repülőgéppel Törökországba repült. A gépet a török hatóságok visszaadták a Szovjetuniónak – nem akarták a meglévő kapcsolatokat elmérgesíteni. A pilóta az Egyesült Államokban politikai menedékjogot kapott.