Magyar pilóták mindennapjai Satenasban

A negyedik generációs repülőgéptípus átképzésének első eleme az elméleti képzés volt. Ezt az öt hajózó, Kilián Nándor ezredes, Molnár László alezredes, Ugrik Csaba őrnagy, Kálló Sándor százados és Ványik Attila százados Halmstadtban végezte el. Az elméleti vizsgák után SK-60 oktató-kiképző típuson szálltak fel először a svéd légtérbe. A személyenkénti négy-négy felszállás fő célja, hogy megismerkedjenek a svéd repülési eljárásokkal, reptérrenddel, illetve oktatóik is teszteljék tudásukat. Ezek a repülések már a svéd légierő F7 bázisán, Satenasban történtek, itt hajtotta végre a magyar csapat az összes repülési feladatot.

Az első repülések SK-60-nal

Az ismerkedő repülés után kezdődött a negyedik generációs repülőgép repülésének elsajátítása. Erre kialakult rendszerük van a svéd oktatóknak. Elsőként rövid elméleti oktatás az adott témából, miután ezt elsajátította a képzendő pilóta, szimulátoron gyakorolja, tapasztalja meg a növendék. A svéd képzés nagyon fontos eleme a szimulátoros képzés. Minden új tananyag elsajátítása előtt a virtuális légtérben gyakorolnak a pilóták. Ezzel a módszerrel rengeteg tapasztalatot szereznek a repülőgép-vezetők még egy-egy felszállás előtt, így könnyebben és kisebb költséggel lehet képezni a pilótákat. Egy-egy szimulátoros feladat végzésekor az oktató magyarázza el az aznapi repülés kritériumait, milyen szituációban repül, és mire figyeljen a pilóta. Az első missziók alatt folyamatosan segít az oktató, és minden repülés után együtt értékelik ki a teljesített munkát.

A szimulátoros képzésen

A szimulátoros repülés után oktatójával, egy kétüléses gép fedélzetén sajátítja el a repülőgép-vezető az eddig tanultakat. A nagy vizsga, amikor addigi ismereteit egyedül hajtja végre egy együléses gép fedélzetén.

Kirepülés után

A jól kialakult gyakorlat segítségével az ötfős magyar csapat már október elején kirepült, azaz egyedül, oktató nélkül szállt fel a JAS-39A típussal. Ezzel az ünnepélyes mozzanattal képzésük első része, a típusátképzés véget ért.

Igazoló diploma a kézben

Az előzetes tervek szerint egy következő, bár rövidebb típusátképzés következett volna: a magyar légierőnek leszállított C és D verzió elsajátítása. A vendéglátó svéd fél rugalmasan kezelte a terveket, és választási lehetőséget ajánlott fel a csapatnak: átképzés az új verzióra, illetve harceljárásképzés az A és B típuson. A magyar csapat az utóbbit választotta.

Sportosan a zóna felé

A harceljárások közül a légi harc fontos elemeit tanulták meg, elsősorban a BVR, távol légiharc-eljárásokat, illetve elsajátíthatták a szárazföldi célok elleni támadások módszereit is. Főként ezen feladatok tanulásánál volt fontos a szimulátorképzés és a professzionális kiértékelő rendszer.Röviden tekintsük át, hogy telik egy napjuk a magyar pilótáknak Satenasban, az F7 bázison.A reggel fél nyolckor az első eligazítással kezdődik. Itt ismertetik az egész napra tervezett feladatokat, valamint megtudhatjuk, hogy az időjárás kegyes-e hozzánk, és meg tudjuk-e valósítani terveinket. Mind a jó, mind a rossz idő esetén van programterv a kiképzés során. Rossz időben természetesen az elméleti előadásoké és a szimulátoros gyakorlásoké a főszerep.

Feladattervezés közben

Ha az idő jó, rövid elméleti egyéni felkészülés után feladattervezés, majd briefing, megbeszélés az oktatóval. A személyre szabott hajózóruha felöltése után irány a zóna, svéd módszer szerint biciklivel, majd felszállás, feladatrepülés. A leszállás után következik az egyik legfontosabb elfoglaltság: a kiértékelés. A repülés minden paramétere rögzítésre kerül, így egy speciális számítógépprogram segítségével jeleníthetik meg a repülőgép manővereit, a display-ken látható adatokat. Az utólagos megbeszélés során nagyon sok hibára tudnak rávilágítani, aminek kiküszöbölésével fejlődik a repülőgép-vezető.

Kiértékelünk

A repülés és kiértékelés után már csak egy kellemes sportolással lazítja le magát a pilóta, majd jön egy kellemes beszélgetés a klubban, illetve hazafelé indul a csapat.

A csapat - állnak: Molnár László, Ugrik Csaba és Kilián Nándor, guggolnak: Ványik Attila és Kálló Sándor

A magyar második csoport képzése a vége felé tart. Az időjárás eddig kegyes volt hozzájuk, és nagyon jó ütemben tudtak haladni. Már csak egy igazi kihívás áll előttük, az éjszakai önálló repülés, amit az elkövetkező hetekben hajtanak végre.