A világ oktató-gyakorló repülőgépes piacának helyzete 3.

Hawk

Az utóbbi időben – főleg a hazai érdeklődés élénkülésének köszönhetően – egyre nagyobb az érdeklődés a BAEe System által gyártott Hawk típusú oktató-gyakorló repülőgépek iránt. (Itt jegyezzük meg, hogy ezt a típust repülik a Kanadában kiképzésüket végző magyar repülőgép-vezető hallgatók is.)

A „Hawk-T” Mk.1 típusjelü gépe első repülését 1974. augusztus 21-én hajtotta végre. Napjainkra 800 példány repül a világ 17 országának légierejében. A gépek összes repült ideje meghaladja az 1,5 millió repült órát.

Nagy-Britannia a repülőgép-vezetők képzésének racionalizálása céljából egyesíteni kívánja a harci-, szállító- és felderítőrepülőgép-vezetők képzését egy egységes kiképzőiskola (MFTS) keretein belül, amely a tervek szerint 2008-ban kezdi meg müködését. Ez a döntés megfelelő lökést adott ahhoz, hogy britek elkezdjék a Hawk-120 típus alapjaira építve a Hawk-128 tervezését. Az Angol Királyi Légierő 20 darab, új Mk-128 típust rendelt, illetve további 24 darabra írtak alá opciós szerződést.

A külföldi megrendelések közül ki kell emelni az Indiai Légierő szándékát 66 darab Hawk-120 típus megvételére 1,5 milliárd euró értékben. Még 2004 márciusában írták alá a szerződést 24 darab repülőgép megvásárlásáról és további 42 darab repülőgép licencszerződés keretében történő előállításáról a HAL céggel együttmüködve. A szerződés mindezek mellett kitér indiai repülési szakemberek (évente 25 repülőgép-vezető, három éven keresztül) Angliában történő kiképzésére is.

A közeljövő Hawk-eladási lehetőségeit tekintve tárgyalások folynak a Finn Légierővel (24 darab), Thaifölddel (24-30 darab), Lengyelországgal (kb. 24 darab) és Kanadával (12 darab a Kanadai Légierő bemutatóköteléke, a „Snowbirds” és 4 darab az NFTC – NATO Flying Training in Canada – számára). Előzetes tárgyalások folynak esetleges Hawk-beszerzésről az Egyesült Arab Emírségekkel, Ománnal és Katarral.

L-159

Az utóbbi években a cseh Aerovodochody sikerrel jelent meg az oktató-gyakorló repülőgépek piacán új fejlesztésü L-159 ALCA típusú repülőgépével. (Ezen a típuson repültek pár évvel ezelőtt azok a magyar repülőgép-vezetők is, akik ma már Gripen-pilóták.) Ehhez a sikerhez hozzájárult a repülőgép vonzó, mindössze 8,5 millió dolláros ára is. Hat évvel az együttmüködés aláírása után – amely sikerekben volt mérhető – a cseh Aerovodochody repülőgépgyár és az amerikai Boeing az együttmüködés felbontása mellett döntött. A ma még Boeing-tulajdonban lévő 35%-os részesedés visszakerül a cseh államhoz.

Annak ellenére, hogy a Boeing nem lesz tulajdonos az Aerovodochodyban, az együttmüködés nem szakad meg a két cég között, mivel az amerikai cég fogja szállítani az L-159 fedélzeti berendezéseinek nagy részét, és segíteni fogja a repülőgép-eladásokat a nemzetközi piacon.Mindazok ellenére is, hogy a Cseh Kormány 72 darab L-159 ALCA típusú, a NATO-szabványoknak megfelelő repülőgépre adott megrendelést az ország légiereje számára, az Aerovodochody vezetése az alkalmazottak csökkentése mellett kellett (negyedével csökkentették a dolgozók számát) hogy döntsön a piacon érzékelhető krízis miatt.

Az Aerovodochody az oktató-gyakorló repülőgépek piacán érezhető bizonytalanságok miatt erejének egy részét a világ 25 légierejében megtalálható, közel 2900 darab L-29 és L-39 típus felújítására összpontosítja a közeljövőben.

T-50 „Golden Eagle”

A Koreai Köztársaság repülőgépgyártó ipara, együttmüködve az amerikai Lockheed Martin céggel, befejezte a T-50 „Golden Eagle” hangsebesség feletti oktató-gyakorló repülőgép fejlesztését.

A repülőgép ára hozzávetőlegesen 20 millió dollár körül várható, míg az A-50 típusjelü könnyü csapásmérő változat kb. 2 millió dollárral kerül majd többe.

A Koreai Köztársaság Védelmi Minisztériuma 25 darab T-50 oktató-gyakorló repülőgépre adott hivatalos megrendelést. A tervek szerint az ország légiereje összesen 100 darabot fog rendelni a típusból; 50 darab oktató-gyakorló változatot és 50 darab könnyü vadász változatot a T-38, A-37 és F-5 típusok leváltására.

Szakértők véleménye szerint a T-50 típusnak nagy esélye van a nemzetközi piacon is. A típust sikeresen lehet használni a leendő F-16, F-22 és JSF repülőgép-vezetők felkészítésére, kiválóan alkalmas mint vadászrepülőgép, és csapásmérő feladatok ellátására is alkalmazható.

A T-50 eséllyel pályázik az Amerikai Légierőben alkalmazott T-38 és az Amerikai Haditengerészet által használt T-45 kiképző repülőgépek felváltására.

MiG-AT és Jak-130

A Jak-130 típusú oktató-harci repülőgép jelenleg a Jakovlev nevét viselő tervezőiroda prioritást élvező, fejlesztés alatt álló repülőgépe. A repülőgépet az Orosz Légierő megrendelése alapján fejlesztik. A repülőgép-vezetők alap- és magasabb szintü kiképzése, a megszerzett jártasság fenntartása mellett természetesen harci feladatok végrehajtására is alkalmas a repülőgép.

A repülőgép fedélzetén található valamennyi müszer az orosz repülőgépipar legújabb fejlesztésü termékei közül kerül ki. A fejlesztés stádiumában elkészül a tisztán oktató-gyakorló repülőgép, az oktató-harci, a könnyü csapásmérő és zavaró-felderítő változat. Orosz szakértők szerint a repülőgép alapja lehet egy később megalkotandó pilóta nélküli légi jármünek is.

A szerződésnek megfelelően öt megépítését tervezték; hármat repülési tesztek, egyet statikus vizsgálatok, egyet pedig üzemeltetési tapasztalatok megszerzése céljából. A repülőgép építésével párhuzamosan dolgoznak a szimulátor, valamint a különböző rendszerek müködését szimuláló tablók elkészítésén.

Az Orosz Védelmi Minisztérium által aláírt szerződés értelmében 12 darab repülőgépre van már konkrét megrendelés. Négy repülőgép legyártását tervezik erre az évre, nyolc darabot pedig 2007-ben szállítanak. Az Orosz Légierő nem kevesebb mint 200 darab Jak-130 típusú repülőgép beszerzését tervezi.

A prognózis szerint az elkövetkező tíz évben kb. 2000 darab (Jak-130 típusnak megfelelő) oktató-gyakorló repülőgép megépítésére van reális esély. Amennyiben a Jakovlev tervezőiroda megszerzi a piaci részesedés 30-40%-át, elmondható, hogy a Jak-130-as projekt pénzügyi szempontból sikeres.

Napjainkban már folynak tárgyalások Délkelet-Ázsia több országával a Jak-130 esetleges eladásáról a térség számos légiereje számára.

Az Orosz Légierő választását – Jak-130 – figyelmen kívül hagyva, a MiG-AT exportlehetőségei magasak, mivel a repülőgép elkészítéséhez több nyugati, főleg francia alkatrészt használnak (a repülőgép „Larzak” típusú hajtómüve, valamint a „TALES” cég által gyártott repülési elektronika).

Az orosz oktató-gyakorló repülőgépek nemzetközi piacon történő előretörésének legfőbb akadályozó tényezői a következők:

1. Az orosz repülőgépgyártó cégek nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal oktató-gyakorló repülőgépek eladása, valamint kiképzési rendszerek tekintetében, mivel hosszú időn keresztül a volt Szovjetunió és az Orosz Légierő is cseh (L-29, L-39) repülőgépeket használt kiképzési célokra.

2. A nemzetközi oktató-gyakorló repülőgépes piac nem egyszerüen telített repülőgépgyártó cégekkel, hanem olyan gyárak vannak jelen, amelyek hosszú ideje sikeresek, számottevő tapasztalatokkal és nem utolsósorban nemzetközi tekintéllyel rendelkeznek. Egy ilyen piacra pedig igen nehéz új cégeknek betörni.

3. A kínai és indiai piac is egyre kisebb esélyeket kínál, mivel az említett országoknak is megvannak a saját oktató-gyakorló repülőgéptípusaik (L-15, HJT-36, HJT-39), amelyek a nemzetközi piacon már mint potenciális ellenfelek jelennek meg.

A latin-amerikai piaci lehetőségeket nagyban befolyásolja az orosz vadászrepülőgép-eladás.

A nehézségeket lehetne még sorolni, hiszen az oktató-gyakorló repülőgépek piaca nagyon telített, nagy a túlkínálat. Az, hogy ki milyen típust fog választani, nagymértékben függ az üzemeltetett típus(ok)tól, a földrajzi elhelyezkedéstől, a politikai irányvonaltól stb. A valós piaci részesedésre csak évek múlva fog fény derülni, akkor dől el, hogy az előrejelzések mennyire voltak helytállóak.