Újra együtt a Légijármű Javító Üzem egykori fegyveresei

Ők a Központi Repülőgépjavító Üzem, vagy, ahogy ma nevezik őket, a Légijármű Javító Üzem egykori fegyveresei. Tudomásunk szerint ők az egyetlenek, akik már közel 30(!) éve, április hónapban egy jó hangulatú délutánon találkoznak és bográcsban főtt étellel, vagy grillel és az elmaradhatatlan finom folyékony nedűkkel emlékeznek a régi szép időkre.

A találkozókat a műhely akkori parancsnoka, Czenczik István, Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület titkára kezdte el szervezni.

JETfly: Szervusz Pista bácsi! Kérlek, mesélj a kezdetről, miért kezdted el annak idején a szervezést?

Tisztelettel köszöntöm én is a kedves Olvasókat. Valamikor nagyon régen, még aktív koromban honosodott meg az a szokás, hogy a műhely állománya mindenki névnapját megünnepelte. Ez egész addig fennállt, amíg el nem jöttem nyugdíjba. 

JETfly: Gondolom, hogy az akkori beosztottaiddal remek volt a viszonyod, mivel minden évben találkoztok! Ők hogy fogadták az ötletedet?

Tudjátok a viszony az mindig viszonylagos. Idő, ember, kapcsolatfüggő. Egyben vagyok csak biztos! A lehetőségek birtokában, a tudtuk nélkül, mindig kiálltam értük! Ugyanis ŐK hozták a dicsőséget és az eredményeket. Aminek hála, elég sok volt. Az ötlet nem csak az enyém! Az egyik kollégám, Kovács László volt a másik kezdeményező, amikor eljött nyugdíjba. Azóta is Ő a főszervező. Osztatlan siker volt! A példa bizonyítja, a sorozat töretlen. A létszám az különböző. Sajnos örökös hiányzóink is vannak már.    

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

JETfly: Ha jól tudom, egy korábbi beosztottadnál szokott lenni a találkozó. Miért pont nála?

Hát ennek története van. Lényeg  az, hogy kedves barátunknak volt egy nevetséges kis gondja más emberekkel. A baj az volt, hogy ezek az emberek magasabb beosztásban és rendfokozatban voltak. Addig nem is volt baj, amíg ott voltam! Az utódom is a béke érdekében megtett mindent. Mégis a végső megoldás az lett, hogy leszerelt. Elkezdte a sikeres polgári életét. Ma, ha nem is gondtalan, de egy jól menő „ami szintén viszonylagos” vállalkozás tulajdonosa. Ő biztosít számunkra minden tárgyi feltételt ahhoz, hogy ezek a találkozások létrejöhessenek. Jó hangulatú, barátias, de főleg személyes legyen!

JETfly: Nézve az idei fotókat, feltűnik rajta egy „idegenlégiós”. A korábbi parancsnok, Egri Karcsi bácsi is veletek volt. Hogy került ő a látóteretekbe?

Sok parancsnoka volt az idők folyamán az alakulatunknak. Semmi külön szervezkedés nem volt abban az irányban, hogy értékeljük Őket. Valahogy ez így alakult ki. Lényeg az, hogy mindenki egyetért vele. Ő pedig szívesen jön közénk. Így jó ez. Az „idegenlégiósságán” meg dolgozunk. Éppen a mostani találkozón egyeztünk meg, hogy kidolgozom az osztályba sorolási kérdéseket neki!

JETfly: Ismerve azt a munkát, amit te végzel közel 10 éve a Légierő hagyományőrzéséért, a többiek hogy fogadták ezt a tevékenységedet?

Vegyesen. Egyben van egyetértés. Ha ez nekem jó, és meglelem benne az örömömet, akkor csináljam! Nekem pedig jó!

JETfly: Az egykori kollégáid is megérdemlik, hogy az ő nevük is szerepeljen a cikkben. Kérlek, sorold fel, kik ők!

Akik most ott voltak minden előjogok nélkül:

Zubor Ferenc, Czenczik István, Egri Károly, Kovács László, Molnár János, Sári Zoltán, Szombati Ernő, Horváth Ferenc, Balogh János, Fejős Jenő, Bene Zoltán.

JETfly: A szerkesztőség nevében is kívánok nektek sok erőt és kitartást, hogy még sokáig találkozhassatok!

Forrás: Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület