Jubileum a Szuhojnál

Áprilisban múlt 80 éve, hogy az Amúr-menti Komszomolszban létrehozták a Szuhoj tervezőiroda Repülő-Kísérleti Állomását (LISz), mely a későbbiekben felvette Gagarin nevét. Hosszú volt az út a kezdeti légcsavaros repülőgépektől a mai modern sugárhajtású repülőgépekig, az R-6, Il-4, Li-2 típusoktól a Szuhoj család legmodernebb harci technikájáig.

Az első repülőgép, mely innen indult el meghódítani az eget, az R-6 (ANT-7) volt – a felderítő, távolsági vadász, bombázó és torpedóvető feladatokra egyaránt használt repülőgép 1938-ban szállt fel először. Még ennek az évnek júliusában a gép átrepült Habarovszkba, ezzel bizonyítva, hogy a típus készen áll a sorozatgyártásra.

A Nagy Honvédő Háborúban ez a gyáregység szerelte össze a több, mint 2 700 darab Il-4-es távolsági bombázót. 1949-ben itt kezdődött el a kor legjobb vadászrepülőgépének, a MiG-15-ösnek a berepülése. Három év múlva a sor a MiG-17-essel folytatódott. A MiG-17F – a típus exportváltozata – sok ország légierejében szolgált. Az 1950-től 1958-ig terjedő időszakban több, mint 800 darab MiG-15-ös és 2 000-nél is több MiG-17-es került ki innen.

1956-ban új korszak kezdődött a LISz történetében. Elkezdődött egy teljesen új repülőgép, a hangsebesség feletti korszak úttörőjének fejlesztése, a Szu-7-esé. Ez a típus lett az előfutára a további sikeres fejlesztéseknek, ebből „nőtt ki” a változtatható szárny-nyilazású Szu-17-es és az azt követő sikertípusok. A 80-as években itt született meg a legendás Szu-27-es. 1990. február 17-én itt történt meg a szűzfelszállása az első hajófedélzetre tervezett Szu-27K (Szu-33) repülőgépnek is. 1999 május 19-én a Dzemgi Repülőtér betonjáról emelkedett a levegőbe a kétszemélyes Szu-30MK prototípusa.

A LISz legújabb kori története 2008. február 19-én a 4++-os Szu-35Sz-szel, majd 2010. január 29-én az 5. generációs PAK FA-val (T-50) folytatódott és tart a mai napig.

Forrás: uacrussia.hu