Frank Rombouts ezredes, a Nehéz Légiszállító Ezred parancsnoka

A HAW parancsnoka 1976-ban lépett be a Holland Királyi Légierő kötelékébe. Tanulmányait Bredában, majd az Amerikai Egyesült Államokban végezte. Repült NF-5-ös és T-38-as típusokon, majd pedig F-16-os vadászgéppel is. Később több más beosztást ellátva került át a szállító-repülőgépek világába, mindeközben szolgált Afganisztánban is. 2011-ben érkezett Pápára, ahol parancsnoki kinevezéséig parancsnokhelyettesként dolgozott az ezrednél. Karrierje során több mint 3 500 órát repült és a számláló még most is pörög… 

Frank Rombouts ezredes szerint a HAW-nál a mindennapos szállítási feladatok a legfontosabbak

„Igen, 55 évesen még mindig repülök, ami azt gondolom, meglehetősen különleges. Szintén érdekesség, hogy én szálltam le először C-17-es repülőgéppel Észtországban, néhány héttel ezelőtt pedig Norvégia majdnem legészakibb részébe, Banak városába vetett a szolgálat. Eleve különleges lehetőség ezt a típust repülni. A C-17 Globemaster III képes mindarra, amire az összes többi szállítórepülőgép-típus, csak épp minden területen egy kicsit jobb társainál. Mindezeken felül a legnagyszerübb dolog, hogy ezt a munkát tizenegy másik nemzet tagjaival közösen végezhetem. Testközelből ismerhetek meg sok különböző kultúrát, és ezt többre tartom, mint a géptípus előnyeit” – fogalmazott az ezredes. 

A parancsnok többek között elmondta azt is: nagyon jó véleménnyel van a HAW kilenc főt számláló magyar állományáról. Hozzátette: Lukács Viktor százados, az ezred magyar repülőgép-vezetője, jelenleg Amerikában repülőgép-parancsnoki továbbképzésen vesz részt, ami pontosan jelzi kiváló képességeit. Mivel a Nehéz Légiszállító Ezred küldetéseinek jelentős részében Afganisztán a célállomás, adódik a kérdés, hogy az ISAF-misszió átalakulása vajon mennyire változtatja meg a jövőben az ezred munkáját. 

2013-ban magyar ejtőernyősök is ugrottak a C-17-esből

„A tapasztalatok szerint minden nagyszabású küldetés befejezése után még legalább két évig tart, amire a teljes kivonás – csapatok és technikai eszközök – megtörténik. Így volt ez Irakban, és erre számítok Afganisztán esetében is. Másodsorban pedig egyre többet és többet repülünk Afrikába, illetve a Közel-Keletre. Harmadrészt a stratégiai légi szállítás képessége Európában nagyon ritka, így folyamatosan érkeznek hozzánk újabb és újabb felkérések. Fontos tudni: nem mi döntjük el, hogy hová megyünk, hanem a repült órákat vásároló országok intéznek kéréseket felénk. Persze mondhatok nemet egy-egy nemzeti felkérésre – erre nagyon ritkán kerül, akkor is főleg biztonsági okok miatt –, de én nem határozhatom meg, hogy jövő héten repüljünk mondjuk Hawaii-ra, bármennyire is szeretném… Összességében tehát úgy gondolom, lesz elengedő célállomás számunkra Afganisztánon kívül is”- mondta. 

Beszélgetésünk végén a Frank Rombouts ezredes kiemelte: kiváltságosnak és szerencsésnek érzi magát, hogy nyugállományba vonulása előtt a HAW parancsnoki tisztsége az utolsó beosztása. „Nagyon sok kiváló munkatársam van, megtisztelő itt parancsnoknak lenni. És még repülhetek is, tehát valóban ez álmaim munkája” – hangsúlyozta az ezredes. 

A SAC-3-as jelzetü gép két társával együtt idén több mint 3165 órát repült 

Fotó: Kálmánfi Gábor és Ville Toukko (HAW kommunikációs tiszt)