Vadászgépek egy mérnök szemszögéből

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: a repülőgép harcászati értékét meghatározó jellemzők a felderítőképesség, a légiharc-tulajdonságok és a földi célok elleni tevékenység. Egy repülőgép harcászati értékének, más szóval ütőerejének kiszámításához a pusztítóerő nagyságát, az erőkivetítés lehetséges térbeli és időbeli határait, illetve a pusztítóeszköz alkalmazási gyakoriságát kell összevetni. 

Az alezredes előadásában öt híres vadászgépet, az F-16C-t, az F-18C-t, a JAS-39C-t a Mirage-2000-5-öt, valamint a MiG-29SE-t hasonlította össze szakmai szempontok alapján. Szóba került többek között a repülőgép egy repült órára eső üzemeltetési költsége, melyben a Gripen teljesített a legjobban 11 600 dolláros költségével, a hatósugár, melyben viszont a két amerikai géptípus volt verhetetlen, és az üzemanyag-fogyasztás, melyben szintén a JAS-39C teljesített a legjobban. 

Kavas László kiemelte: a vadászgépek repülési tulajdonságai, fegyverzete és az egyéb képességek közötti különbségek az üzemeltető országok igényei szerint alakultak ki. Az Egyesült Államok célja mindig is az volt, hogy a háborúkat az ország területétől távol vívja meg, ezért a vadászgépek tervezői azt a feladatot kapták, hogy nagy hatótávolságú repülőeszközöket alkossanak, melyek, természetesen légi utántöltésekkel, képesek akár Kabul fölé is eljutni. 

Az egykori Szovjetunióban ezzel szemben a nagy hatótávolság nem volt prioritás a tervezésnél. A szovjet gépeknek nem kellett tengerentúli célpontokat elérniük, a kontinensen belül pedig számos repülőtér állt rendelkezésükre. A svédek a Gripent elsősorban országvédelmi feladatokra tervezték, ehhez igazodnak a gép tulajdonságai is, míg a francia Mirage elsősorban légifölény-vadászgépnek készült. 

Fotó: Rácz Tünde

Galéria: Vadászgépek egy mérnök szemszögéből

aaaa dddddd