Távol-keleti „légvédelmi játszma”

Egyre több az arra utaló jel, hogy a Kínai Népköztársaság lesz az első külföldi vásárlója, és ezzel alkalmazója a legfejlettebb orosz légvédelmi rakétatechnikát megtestesítő SZ–400 Triumf (NATO kódnevén: SA–21 Growler) légvédelmi rendszernek.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA – People’s Liberation Army) légvédelmi csapatai már rendelkeznek SZ–300 típusú légvédelmi rendszerekkel, és Kína 2010. óta folytat tárgyalásokat Oroszországgal az SZ–400 beszerzéséről. A tárgyalások eddig azonban nem jártak sikerrel, ami elsődlegesen Moszkva azon aggodalmának köszönhető, mely szerint Kína a fejlett fegyverrendszer beszerzését követően képes lenne azt lemásolni és tovább gyártani (ahogyan azt már több alkalommal is megtette Oroszországtól vásárolt fegyverek és repülők esetében), ezzel jelentős bevételkiesést okozva az orosz hadiparnak.

A közelmúltban azonban az orosz médiában megjelent hírek alapján a felek álláspontja közeledni látszik, amelynek egyik első jeleként Vlagyimir Putyin orosz elnök elvi hozzájárulását adta kettő, de legfeljebb négy SZ–400 légvédelmi rakétarendszer Kínának történő eladásához. Ezt támasztja alá Szergej Ivanov korábbi védelmi miniszter az orosz állami médiában a közelmúltban közzétett kijelentése is. Szergej Ivanov nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az SZ–400 kínai értékesítésének esélye meglehetősen magas”.

Az SZ–400 rendszer beszerzése figyelemreméltó képesség növekedést eredményezne Kína légvédelmének hatékonyságában. Paul N. Schwartz, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS – Center for Strategic and International Studies) munkatársa szerint az  SZ–400 minden tekintetben jelentős előrelépést jelent a tervezés alapjául szolgáló SZ–300-hoz képest.

Technikai paraméterei alapján az SZ–400 Triumpf a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszerét testesíti meg, amelynek rakétái öt méteres magasságtól 30 kilométeres magasságig és 400 kilométeres távolságig képesek pilótanélküli és pilóta vezette légi jármünek (beleértve napjaink csúcstechnikáját felvonultató amerikai F–35 vadászgépet is), manőverező robotrepülőgépek és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére. A rendszer továbbfejlesztett képességekkel rendelkezik az alacsony radar-keresztmetszetü célpontok észlelése terén is.

Nemzetbiztonsági szempontból az SZ–400 kínai rendszerbeállítása Taivanra nézve jelentené a legnagyobb mértékü fenyegetést. Ahogyan azt a kínai légvédelemmel foglalkozó cikkében a Defense News szakértője megfogalmazta, „a jelenleg alkalmazott HQ–9 és SZ–300 típusú légvédelmi rendszerek csupán Tajvan északnyugati kis szeletének lefedésére képesek, azonban az SZ–400 rendszerbeállításával ez a helyzet drasztikusan megváltozna, mivel a 400 km-es hatótávolság lehetővé tenné Kínának a tajvani légtér teljes lefedését.”

York Chen a tajvani Nemzetbiztonsági Tanács egykori tagja a Defense News-nak adott interjú alkalmával úgy ítélte meg, hogy „az SZ–400 légvédelmi rendszerek, a haditengerészet és a légierő vadászgépeinek együttes alkalmazásával Kína képes uralni Tajvan légterét, ezzel jelentős mértékben korlátozná a tajvani légierő cselekvési szabadságát és egy esetleges légitámadás alkalmával lehetetlenné tenné a tajvani légierő szervezett ellentevékenységét, továbbá nagy valószínüséggel meggátolná az Amerikai Egyesült Államok fegyveres beavatkozását.”

Tajvan számos válaszlépést fontolgat a kialakult helyzet megoldására, amelyek között előkelő helyet foglal el az amerikai F–35 típusú ötödik generációs harci repülőgép beszerzése, cirkáló rakéták gyártásának fokozása és nem zárható ki ballisztikus rakéták beszerzésének és rendszerbeállításának lehetősége sem. Néhány – a témával foglalkozó – biztonságpolitikai elemző úgy vélekedik, hogy amennyiben a rakétarendszer beszerzése megvalósul, egy esetleges konfliktus kezdetén a tajvani különleges müveleti erők egyik elsődleges feladata a kínai SZ–400 légvédelmi rendszerek müködésképtelenné tétele lenne.

Tajvan jelentősen növeli védelmi kiadásait, amelynek elsődleges célja – a kínai cirkáló rakéták és alacsony észlelhetőségü repülőgépek jelentette fenyegetés okán – a légvédelmi képessége hatékonyságának fokozása.

A közelmúltban a tajvani védelmi minisztérium új védelmi költségvetés tervezetet nyújtott be a parlamentnek. Egy tajvani képviselő elmondása alapján a tervezet magában foglalja a tajvani légierő korosodó Hawk légvédelmi rakétáinak a sokkal modernebb Tien Kung III (Sky Bow III) légvédelmi rendszerrel történő kiváltását.

A tajvani védelmi minisztérium 2015. és  2024. között 2,5 milliárd USD költséggel számol a Hawk rendszer kiváltására, ami az utóbbi évek legnagyobb hazai gyártmányú védelmi beruházását jelenti az országban.

A Sky Bow III rendszer képes megfelelni a kínai cirkálórakéták jelentette fenyegetésnek és – amennyiben tervezett radarfejlesztéseket is elvégzik – a J–20 típusú kínai „lopakodó” harci repülőgépekkel is jó eséllyel veszi fel a harcot.

Fordította: Tóth Norbert alez.