Személyi mentés – egységes rendszerben

Egyértelmü, hogy nemzeti feladat és kötelesség gondoskodni a Magyar Honvédségnél és más fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítő állomány, valamint azon polgári személyek biztonságáról, akik mindennapi tevékenységük során nemzeti érdekek védelmében kockáztatják életüket. 

A haderő kiemelt állami feladatként biztosítja a Magyarország légterében folyó repülések részére a légi kutató−mentő készenléti szolgáltatást. Legyen szó akár békeidős feladatokról (civilek vonatkozásában gondoljunk csak a vörösiszap-katasztrófára), vagy a későbbiekben akár müveleti területen történő szolgálatellátásról, a személyi mentési feladatok koordinációjáért és a különböző szintü PR-beosztásokra történő felkészítésért az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) hadmüveleti központja a felelős. 

Kálóczi Zsolt alezredes, az MH LVIK hadmüveleti központjának parancsnoka, egyben a kiképzés igazgatóhelyettese a különleges és újszerü képzés születésének körülményeivel kapcsolatosan elmondta: a líbiai müveletek tervezése és az afganisztáni tapasztalatok rámutattak arra, hogy sem a NATO-ban, sem az EU-ban nincs szabványosított képzési forma, ami a személyi mentési müveletek tervezését és irányítását oktatja és gyakoroltatja. (Néhány évvel korábban még csak az Amerikai Egyesült Államok hadserege rendelkezett ilyen képzéssel.) 

Svéd kezdeményezésre 2011-ben azonban az EDA életre hívta a személyi mentési irányítói és tervezői képzést (PRCPC), amit először Svédországban rendeztek meg. „Nagyon pozitív véleményeket kaptunk a képzéssel kapcsolatosan, és már most valószínü, hogy lesz folytatása itthon is. A harmadik képzést egyébként Svédországban rendezik majd, ahová már kértek magyar oktatói és alájátszói segítséget is” – nyilatkozta a képzés igazgatóhelyettese. 

Szász Róbert őrnagy, az MH LVIK hadmüveleti központ kutató-mentő koordinátora (a képzés egyik oktatója) úgy fogalmazott: a NATO felső vezetése útmutatást adott ki a személyi kutatás-mentés folyamatára. A lényeg az, hogy minden nemzet ugyanazon elvek alapján hajtson végre ilyen müveleteket. 

„A személyi mentés katonai, civil és diplomáciai erőfeszítések összessége, annak érdekében, hogy az elszigetelődött személyt kimentsük, és segítsünk neki visszailleszkedni az eredeti (szolgálati) helyére. A mentési folyamat tehát akkor kezdődik, amikor a mentéséért felelős illetékesek megkapják a hírt az eltünt személyről, és egészen odáig tart, amíg az adott katona újra fel nem veszi a szolgálatot (visszatér a családjához) – természetesen megfelelő fizikai és pszichikai állapotban” – mondta az őrnagy. 

Megtudtuk, hogy a képzés elméleti felkészítést, és gyakorlati foglalkozásokat is magába foglal – utóbbi helyzetben a résztvevők szimulált környezetben, afféle imitált személyi mentési törzsben dolgoznak. Aki pedig itt diplomát kap, az később éles müveletekben is részt vehet, sőt: később a képzés sikeres elvégzése alapfeltétele lesz az ilyen beosztások betöltésének. 

„Az összes müveleti területre kikerülő katonának (és adott esetben civilnek) ismernie kell azokat az eljárásokat, amelyeket akkor kell alkalmaznia, ha bajba kerül – tehát valamilyen szintü túlélő (SERE – Survival, Evasion, Resistance, Extraction −túlélés, kitérés, ellenállás, szökés) -kiképzésen kell átesnie. Ez biztosítja azt, hogy a személyi mentés valamelyik módszerével mindenkit ki lehessen menteni. A különböző szinteken pedig meg kell lenniük a személyi mentés szakterületén képzett szakembereknek. (Zászlóaljszintenként kell legalább egy összekötő tiszt.) Nagyon lényeges a parancsnokok képzése is: minden parancsnoknak biztosnak kell lennie abban, hogy baj esetén létezik – és hatékonyan müködik is − egy ilyen rendszer” – közölte Szász Róbert őrnagy. 

Tor Cavalli-Björkman őrnagy (fenti képünkön), a svéd hadsereg személyi mentési specialistája, oktató érdeklődésünkre kiemelte: a képzés legfőbb célja az, hogy a parancsnokok számára a személyi mentés szakterületén képzett állományt biztosítson. 

„Magyarország kiváló gazdája a képzésnek: csodálatos környezetben, magas szakmai színvonalon dolgozhatunk” – mondta az őrnagy. 

A tervek szerint a hazai személyi mentési képesség teljes egészében – nem kis mértékben a képzéseken keresztül – hároméves, komplexen felépített program keretében valósul majd meg. 

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző, Kálmánfi Gábor