Egy virtuális festőműhely titkai

„Hogyan is csöppentem a repülés világába? 1997-ben, hosszú idő után újra megrendezésre került a nemzetközi repülőnap, ezúttal Kecskeméten, ahová egy családi kirándulás keretein belül sikerült is eljutnom. A látvány, a hanghatások és az égett kerozin illata egy életre rabul ejtett. Nem hiába van az a bizonyos mondás, amely úgy kezdődik, hogy „Akit a kerozinfüst egyszer megcsapott…”. Nagyjából erre az időszakra tehető érdeklődésem kezdete a katonai repülés iránt és ezzel egy időben kerültek érdeklődésem középpontjába a szimulátorok is. Amikor megkaptam az első számítógépemet, kézenfekvő volt, hogy repülőgép szimulátorokkal üssem el az idő nagy részét és azt hiszem mindenkivel így volt, akit érdekel a repülés. Onnantól kezdve nem volt megállás és sorra jöttek a modernebb és egyre részletesebben kidolgozott repülőgép szimulátorok. Nekem a Flanker 1.0-ával voltak az első szárnypróbálgatásaim, az elején nem sok sikerrel. Az igazi generációs ugrást a Flanker 2.0 (később 2.5), illetve az IL-2 Sturmovik jelentette. Ezeknél a szimulátoroknál már nem is elsősorban a repülés maga foglalkoztatott, hanem az, hogy hogyan is lehetne olyan gépekkel repülni, amelyek igazából is léteznek, ezzel is növelve a valósághüséget.

Először az IL-2 Sturmoviknál véltem felfedezni azt, hogy a repülőgépekhez külön, egyedi festést lehet hozzárendelni és elkezdtem élénken érdeklődni aziránt, hogy mégis hogyan is müködik a dolog. 2003-ban megjelent a Lock On nevü szimulátor (Flanker 2.5 utódja), amit a szimulátoros közösség itthon és külföldön is nagy érdeklődéssel várt. Természetesen a kedvencem, a MiG-29-es is szerepelt a típusválasztékban, így máris azon kezdtem gondolkozni, hogy az IL-2 mintájára nem-e lehetne magyar felségjelü géppel repülni a szimulátorban. Külföldi fórumokon utána olvastam, hogy mi a módja a megvalósításnak, viszont a szükséges Photoshop ekkor még hiányzott, ezért mint a téma iránt érdeklődő lelkes amatőr, úgy gondoltam Paint segítségével majd megoldom a dolgot könnyedén. Ez meg is történt, viszont utólag visszagondolva nem nyújtott valami szép látványt a repülőgép, de legalább magyar felségjellel hasítottam a virtuális légteret.

Ma már sokkal egyszerübb a dolgom, a hátam mögött lévő több száz skin elkészítésének tapasztalataival és a rendelkezésre álló szoftvereknek köszönhetően. Hogyan is épül fel egy skin elkészítése? Megpróbálok erre a kérdésre egyszerüen és mindenki számára érthetően válaszolni.  Az ötlet megszületésétől kezdve akár napokba, hetekbe is telhet a dolog, attól függően mennyire akarja az ember reálisan elkészíteni az adott festést. Én személy szerint a lehető legreálisabb skinre törekszem mindig, hiszen még a legutolsó üzemeltetési feliratot is elkészítem egy-egy repülőgépre. Persze minden attól függ, hogy mennyi információ áll rendelkezésre az adott gép festéséről. Amennyiben megszületett az elkészítendő festés ötlete, akkor az információ gyüjtés legjobb módja a Google. Igyekszem általában a lehető legnagyobb felbontású fényképeket felhasználni, már ha van ilyen. Nem mindig áll rendelkezésre fénykép, így ilyenkor a makettekhez készült festési mintát használom kiindulási alapnak, bár sok esetben ezek nem teljesen pontosak. Kezdő lépésként az egyszerü dolgokkal szoktam kezdeni, ilyen például a felségjel, a feliratok és az alapszín megfestése. Ezeket minden template-ben (a repülőgép képszerkesztő programban használható festés sémája, amely tartalmazza a panelvonalakat és a különböző rétegeket, pl. koszolás, stb.) könnyen szerkeszthető állományként szoktam megcsinálni, hogy aztán később egyszerüen lehessen szerkeszteni vagy beállítani a megfelelő színt.

Szépen fokozatosan épül fel minden egyes festés, nagyjából úgy, mintha makettet készítene az ember. A megfelelő mennyiségü képanyag beszerzése után kezdődhet az igazi munka. Először meg szoktam rajzolni a képek alapján (esetleg matrica lap segítségével) a gépre kerülő nagyobb motívumokat vektorosan. Ilyenek az ünnepi alkalmakra vagy pl. Tiger Meet-re készített már-már müvészi magasságokban lévő festések motívumai. Amint ezekkel megvagyok, az összegyüjtött információk alapján ráillesztem az adott alkatrészre. Amennyiben a template-ben szét vannak bontva az alkatrészek, akkor lehet játszogatni a minták ezeknek megfelelő feldarabolásával és utána tesztelgetni kell, hogy a felületek megfelelően illeszkednek-e. Ez régen elég körülményes volt, mert minden egyes fázis után el kellett indítani a szimulátort, mivel csak így lehetett meggyőzödni az elvégzett munka pontosságáról. Hála Istennek (na meg a programozóknak), ma már van megfelelő szoftver (Modelviewer), amelynek segítségével sokkal egyszerübben lehet ellenőrizni mit is csináltunk. Miután a minták a helyükre kerültek, a panelvonalak következnek, illetve a szegecselés. Amennyiben a kiadott (általában a fejlesztő cég adja ki) template-ben megfelelőnek találom ezeket, akkor nincs sok dolgom, de sokszor kell újrarajzolni ezeket, mert eléggé pontatlanok.  A munka utolsó fázisa az üzemeltetési feliratok megfelelő elhelyezése és a festés koszolása, koptatása, valamint a különböző folyadékfolyások (pl. hidraulika olaj) megjelenítése. Egy-egy festés elkészítése rengeteg munkaórát igényel, de igazi kihívásnak tartom egy-egy festés elkészítését. Sokan keresnek meg (virtuális századok, valamint modder csapatok is), hogy nem-e készítenék el nekik egy-egy adott festést. A teljesség igénye nélkül készítettem már így Tornado, F-14, F-15, F-16, F-18, L-39, Szu-25, Szu-27, MiG-29 festéseket is. Az utóbbi időben nagy sláger az F-18C DCS-s körökben (Digital Combat Simulation), így én is eléggé rákattantam, szóval gyakorlatilag a teljes U.S. Navy flottát elkészítettem már.

Amikor nekifogtam a szimulátoros festések készítésének, nem gondoltam volna, hogy egyszer egy igazi MiG festésében is részem lesz. Erre a tavalyi év elejéig kellett várni, mikor is megkeresett Simon Róbert azzal a kéréssel, hogy az ősszel Pápán megrendezésre kerülő 5. Repülős Baráti találkozó keretében részben felújításra/lefestésre kerül egy MiG-21bisz (2021) és tudnék-e segíteni nekik a festés tervezésében. Mivel látta néhány szimulátoros munkám, ezért megkért, hogy az előzetes tervekről készítsek egy festést az általunk akkoriban használt Flaming Cliffs 2.0 szimulátorban szereplő MiG-21-re (Beczl Laci munkája). Ez látványtervként tökéletesen jól visszaadta a kész festési mintát. Számtalan változat és variáció után végül kialakult a végleges változat, amely Pápán a 08-as MiG-23MF mellett lett kiállítva. A tervezés során a különböző alakulatok jelvényei, a rendszeresített típusváltozatok sziluettjei és a gerincen helyet kapó MiG jelvény, illetve a sas is vektoros állományként lett elkészítve. Az egyszerüség kedvéért a festési sablon elkészítéséhez szükséges fóliákhoz ezek az általam elkészített állományok adták az alapot. Emellett az ünnepség végén bemutatott, az 59. Szentgyörgyi Dezső Virtuális Repülőbázis által készített videóban is közremüködtem, mégpedig a videóban szereplő gépek eredeti festési mintáinak elkészítésével.”

Végezetül, aki bele szeretne fogni egy saját festés elkészítésébe vagy csak simán érdeklődik a téma iránt, annak ajánljuk hogy látogasson el a cikk alatt található Simmerspaintshop weboldalra, hiszen rengeteg hasznos információval gazdagodhat. Mellékelt galériánkban pár igazán látványos festést osztunk meg Jack munkái közül.

Volt egyszer egy MiG-21... -  A Pápán bemutatott emlékfilm

Írta és a képeket készítette: Rohr Balázs

Simmerspaintshop honlap: http://www.simmerspaintshop.com

Galéria: Egy virtuális festőműhely titkai

aaaa dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd