Bizonyára sokaknak van kedvenc típusa és olyan a szívükhöz közel álló festés, amelyet az adott típuson alkalmaznak, legyen szó a mindennapok álcázó festéseiről vagy akár egy-egy ünnepi alkalomra készült speciális kamuflázsról. Aki repülőgép szimulátorokkal foglalkozik, az törekszik arra, hogy minél reálisabb környezetet teremtsen, és ebbe beletartoznak a repülőgépek valóságban alkalmazott festései is. Ezen cikkünkben egy nemzetközileg is elismert skiner, Zsjak András (59th_Jack) jóvoltából próbáljuk megismertetni az Olvasókat azzal, hogyan is jut el valaki oda, hogy ilyen festéseket készítsen, mi a menete egy ilyen alkotó munkának és vajon hogyan csöppen valaki egy igazi MiG-21bisz festésének kivitelezésébe. A szimulátor téma kapcsán a közelmúltban is megjelentettünk egy cikket oldalunkon, melyben a Gripen szimulátor fejlesztéséről olvashattak egy összeállítást.
„Hogyan is csöppentem a repülés világába? 1997-ben, hosszú idő után újra megrendezésre került a nemzetközi repülőnap, ezúttal Kecskeméten, ahová egy családi kirándulás keretein belül sikerült is eljutnom. A látvány, a hanghatások és az égett kerozin illata egy életre rabul ejtett. Nem hiába van az a bizonyos mondás, amely úgy kezdődik, hogy „Akit a kerozinfüst egyszer megcsapott…”. Nagyjából erre az időszakra tehető érdeklődésem kezdete a katonai repülés iránt és ezzel egy időben kerültek érdeklődésem középpontjába a szimulátorok is. Amikor megkaptam az első számítógépemet, kézenfekvő volt, hogy repülőgép szimulátorokkal üssem el az idő nagy részét és azt hiszem mindenkivel így volt, akit érdekel a repülés. Onnantól kezdve nem volt megállás és sorra jöttek a modernebb és egyre részletesebben kidolgozott repülőgép szimulátorok. Nekem a Flanker 1.0-ával voltak az első szárnypróbálgatásaim, az elején nem sok sikerrel. Az igazi generációs ugrást a Flanker 2.0 (később 2.5), illetve az IL-2 Sturmovik jelentette. Ezeknél a szimulátoroknál már nem is elsősorban a repülés maga foglalkoztatott, hanem az, hogy hogyan is lehetne olyan gépekkel repülni, amelyek igazából is léteznek, ezzel is növelve a valósághüséget.
Először az IL-2 Sturmoviknál véltem felfedezni azt, hogy a repülőgépekhez külön, egyedi festést lehet hozzárendelni és elkezdtem élénken érdeklődni aziránt, hogy mégis hogyan is müködik a dolog. 2003-ban megjelent a Lock On nevü szimulátor (Flanker 2.5 utódja), amit a szimulátoros közösség itthon és külföldön is nagy érdeklődéssel várt. Természetesen a kedvencem, a MiG-29-es is szerepelt a típusválasztékban, így máris azon kezdtem gondolkozni, hogy az IL-2 mintájára nem-e lehetne magyar felségjelü géppel repülni a szimulátorban. Külföldi fórumokon utána olvastam, hogy mi a módja a megvalósításnak, viszont a szükséges Photoshop ekkor még hiányzott, ezért mint a téma iránt érdeklődő lelkes amatőr, úgy gondoltam Paint segítségével majd megoldom a dolgot könnyedén. Ez meg is történt, viszont utólag visszagondolva nem nyújtott valami szép látványt a repülőgép, de legalább magyar felségjellel hasítottam a virtuális légteret.
Ma már sokkal egyszerübb a dolgom, a hátam mögött lévő több száz skin elkészítésének tapasztalataival és a rendelkezésre álló szoftvereknek köszönhetően. Hogyan is épül fel egy skin elkészítése? Megpróbálok erre a kérdésre egyszerüen és mindenki számára érthetően válaszolni. Az ötlet megszületésétől kezdve akár napokba, hetekbe is telhet a dolog, attól függően mennyire akarja az ember reálisan elkészíteni az adott festést. Én személy szerint a lehető legreálisabb skinre törekszem mindig, hiszen még a legutolsó üzemeltetési feliratot is elkészítem egy-egy repülőgépre. Persze minden attól függ, hogy mennyi információ áll rendelkezésre az adott gép festéséről. Amennyiben megszületett az elkészítendő festés ötlete, akkor az információ gyüjtés legjobb módja a Google. Igyekszem általában a lehető legnagyobb felbontású fényképeket felhasználni, már ha van ilyen. Nem mindig áll rendelkezésre fénykép, így ilyenkor a makettekhez készült festési mintát használom kiindulási alapnak, bár sok esetben ezek nem teljesen pontosak. Kezdő lépésként az egyszerü dolgokkal szoktam kezdeni, ilyen például a felségjel, a feliratok és az alapszín megfestése. Ezeket minden template-ben (a repülőgép képszerkesztő programban használható festés sémája, amely tartalmazza a panelvonalakat és a különböző rétegeket, pl. koszolás, stb.) könnyen szerkeszthető állományként szoktam megcsinálni, hogy aztán később egyszerüen lehessen szerkeszteni vagy beállítani a megfelelő színt.
Szépen fokozatosan épül fel minden egyes festés, nagyjából úgy, mintha makettet készítene az ember. A megfelelő mennyiségü képanyag beszerzése után kezdődhet az igazi munka. Először meg szoktam rajzolni a képek alapján (esetleg matrica lap segítségével) a gépre kerülő nagyobb motívumokat vektorosan. Ilyenek az ünnepi alkalmakra vagy pl. Tiger Meet-re készített már-már müvészi magasságokban lévő festések motívumai. Amint ezekkel megvagyok, az összegyüjtött információk alapján ráillesztem az adott alkatrészre. Amennyiben a template-ben szét vannak bontva az alkatrészek, akkor lehet játszogatni a minták ezeknek megfelelő feldarabolásával és utána tesztelgetni kell, hogy a felületek megfelelően illeszkednek-e. Ez régen elég körülményes volt, mert minden egyes fázis után el kellett indítani a szimulátort, mivel csak így lehetett meggyőzödni az elvégzett munka pontosságáról. Hála Istennek (na meg a programozóknak), ma már van megfelelő szoftver (Modelviewer), amelynek segítségével sokkal egyszerübben lehet ellenőrizni mit is csináltunk. Miután a minták a helyükre kerültek, a panelvonalak következnek, illetve a szegecselés. Amennyiben a kiadott (általában a fejlesztő cég adja ki) template-ben megfelelőnek találom ezeket, akkor nincs sok dolgom, de sokszor kell újrarajzolni ezeket, mert eléggé pontatlanok. A munka utolsó fázisa az üzemeltetési feliratok megfelelő elhelyezése és a festés koszolása, koptatása, valamint a különböző folyadékfolyások (pl. hidraulika olaj) megjelenítése. Egy-egy festés elkészítése rengeteg munkaórát igényel, de igazi kihívásnak tartom egy-egy festés elkészítését. Sokan keresnek meg (virtuális századok, valamint modder csapatok is), hogy nem-e készítenék el nekik egy-egy adott festést. A teljesség igénye nélkül készítettem már így Tornado, F-14, F-15, F-16, F-18, L-39, Szu-25, Szu-27, MiG-29 festéseket is. Az utóbbi időben nagy sláger az F-18C DCS-s körökben (Digital Combat Simulation), így én is eléggé rákattantam, szóval gyakorlatilag a teljes U.S. Navy flottát elkészítettem már.
Amikor nekifogtam a szimulátoros festések készítésének, nem gondoltam volna, hogy egyszer egy igazi MiG festésében is részem lesz. Erre a tavalyi év elejéig kellett várni, mikor is megkeresett Simon Róbert azzal a kéréssel, hogy az ősszel Pápán megrendezésre kerülő 5. Repülős Baráti találkozó keretében részben felújításra/lefestésre kerül egy MiG-21bisz (2021) és tudnék-e segíteni nekik a festés tervezésében. Mivel látta néhány szimulátoros munkám, ezért megkért, hogy az előzetes tervekről készítsek egy festést az általunk akkoriban használt Flaming Cliffs 2.0 szimulátorban szereplő MiG-21-re (Beczl Laci munkája). Ez látványtervként tökéletesen jól visszaadta a kész festési mintát. Számtalan változat és variáció után végül kialakult a végleges változat, amely Pápán a 08-as MiG-23MF mellett lett kiállítva. A tervezés során a különböző alakulatok jelvényei, a rendszeresített típusváltozatok sziluettjei és a gerincen helyet kapó MiG jelvény, illetve a sas is vektoros állományként lett elkészítve. Az egyszerüség kedvéért a festési sablon elkészítéséhez szükséges fóliákhoz ezek az általam elkészített állományok adták az alapot. Emellett az ünnepség végén bemutatott, az 59. Szentgyörgyi Dezső Virtuális Repülőbázis által készített videóban is közremüködtem, mégpedig a videóban szereplő gépek eredeti festési mintáinak elkészítésével.”
Végezetül, aki bele szeretne fogni egy saját festés elkészítésébe vagy csak simán érdeklődik a téma iránt, annak ajánljuk hogy látogasson el a cikk alatt található Simmerspaintshop weboldalra, hiszen rengeteg hasznos információval gazdagodhat. Mellékelt galériánkban pár igazán látványos festést osztunk meg Jack munkái közül.
Volt egyszer egy MiG-21... - A Pápán bemutatott emlékfilm
Írta és a képeket készítette: Rohr Balázs
Simmerspaintshop honlap: http://www.simmerspaintshop.com
A Honvéd high-tech magazin új epizódjában közelebbről is megismerkedhetünk a Magyar Légierő első KC-390-es szállító repülőgépével, mely 2024. szeptember 5-én érkezett meg végleges állomáshelyére, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárhoz.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.