Újra itt van a nagy csapat!

Innen már csak egy lépés volt az elsö mürepülő kötelék létrehozása, melyre még ugyanabban az évben sor került. A kétfedelü Fiat CR.20-asokból álló formáció júniusban már bemutatót is tartott. A következő négy esztendőben ez a kötelék bejárta szinte egész Európát. Így 1937. június 20-án - akkor már Fiat CR.32-esekkel - a budaörsi reptér avatása alkalmából rendezett repülőnapon is szerepeltek. Ez az év volt számukra egyébként a legzsúfoltabb, hiszen később Svájci meghívásnak tettek eleget, majd a szezon hátralévő hónapjaiban latin-amerikai turnéra indultak. Utoljára 1939-ben, Berlinben láthatták őket békés körülmények között - aztán a háború véget vetett a légiparádéknak.

Az ország újjáépítése után 1950-re jöttek létre a feltételei a repülőnapok szervezésének és a kötelék-mürepülés feltámasztásának. Természetesen akkor már jetekből hozták létre az első bemutató formációt. A brit de Havilland DH-100 Vampire típusú vadászokkal felszerelt 4-es repülőszázad 1950- től két évig volt az AMI hivatalos bemutató köteléke, és 1952-ben, Brüsszelben repült első ízben külföldi közönség előtt. Ezután jöttek a korszerübb tengeren túli típusok, a Republic F-84G Thunderjet, és az F-84F Thuderstreak, továbbá a Canadair F-86E Sabre. A különböző - az olasz légierőt éves váltásban otthon és külföldön képviselő - repülőszázadok által kiállított bemutató csoportok 1960-ig töltötték be ezt a szerepet. A légierő vezérkara akkor döntött úgy, hogy létrehoz - külföldi mintára - egy állandó mürepülő alakulatot, mégpedig az észak-itáliai Rivoltóban (Udine szomszédságában), ami alig kőhajításnyira van csak az olasz kötelék-mürepülés bölcsőjétől, Campoformidótól. Ennyi volt röviden az előzménye a világ legnagyobb létszámú - tízgépes - bemutató köteléke létrehozásának. A csoport 1960 végén 6 db F-86E vadászgéppel kezdett gyakorolni. A következő szezonban bővíthették kilenc gépesre a formációt. 1962-ben a müszakiak újításának köszönhetően olyan füstgenerátorokkal szerelték fel a Sabre-ket, amelyeket bekapcsolva a pilóták zöld, fehér és piros füstöt húzva az olasz nemzeti színeket rajzolhatták fel az égre. Itália repülőipara azonban ezekre az évekre fejlesztette ki saját harci gépeit. Magától értetődő, hogy a csoport 1964-ben átnyergelt ezek egyikére, a Fiat G.91-es vadászbombázóra. Ilyenformán a Frecce Tricolori (röviden: Frecce) a továbbiakban már nemcsak a légierő repülőgép-vezetőinek kiváló tudását mutatta be világszerte, hanem Itália iparának képességeit is. Az eredmény meg is mutatkozott az eladásokban, hiszen a világ összes kontinensére - közel kéttucat ország légierejébe - került olasz eredetü repülőeszközökből. 1966 óta szerepelnek tíz géppel. Ezzel jött létre a világ legnagyobb létszámú - ma is aktív(!) - katonai bemutató csoportja, mely 1982 végétől repüli az Aermacchi MB.339A/PAN gyakorlógépeket. A típus jelölésében az utolsó három betü a Frecce számára, szárnyvégtartályok nélkül szállított, füstgenerátorral felszerelt alváltozat megkülönböztetésére szolgál. A kötelék nevének - a "Háromszínü Nyilak" - pontosan megfelel a gépek élénk festése. Az olasz formáció hivatalosan, mint a "313-as számú mürepülő-kiképző század" szerepel a légierő hadrendjében. Dolguk azonban nem csak az, hogy parádés mürepülő tudásukkal elkápráztassák a nagyérdemüt, hanem az is, hogy szükség esetén felfegyverzett Aermacchijaikkal, a könnyü-támadó és helikoptervadász feladatok végrehajtásában szintén ugyanolyan profi módon szerepeljenek. Ennek érdekében az alakulat felkészülésre szánt évi 2500 órányi rep. idejének felét ez utóbbi célra fordítják. A gyakorlásnak köszönhetően valamennyi pilótájuk, és természetesen mind a 17 db, különleges festésü gépük alkalmas rá, hogy akár órák alatt harci bevetésre induljon. Ehhez a szükséges fegyverzet - bombák, lőszer, géppuskakonténerek és rakétablokkok formájában - mindig a rendelkezésükre áll.

FRECCE HÉTKÖZNAPOK

A kötelékbe jelentkezés alapvető feltétele a legkevesebb 1000 órányi, vadászgépen vagy vadászbombázón szerzett repülési gyakorlat. Az önként jelentkezők sokaságából a legjobb öt, Tornado, Starfighter vagy AMX pilótát meghívják a bázisra, ahol közülük a 313-as század parancsnoka maga választja ki - közös mürepülés után - a Frecce új tagját. Rendszerük szerint évente csak egy, esetleg két új pilóta kerülhet a csapatba. Így aztán nem meglepő, hogy a kötelék egy-egy repülőgép-vezetője 5-6 évig is ott repked a formációban. Egyedül a vezért, a "Pony 1"-es hívójelü Aermacchi pilótáját váltják kétévente. Igaz viszont, hogy ö meg már előtte - legalább 5 évig - beosztott pilótaként alaposan megismerhette a Frecce-féle kötelék- mürepülő iskola minden csínját-bínját. Így áll a dolog a kötelék jelenlegi vezérével is. Tarantino alezredes idén 35 éves, és 1996-ban került a Frecce-hez. Akkor 1100 órája volt, melyet F-104 Starfighter változatokon, és egy sereg iskolagépen szedett össze. A 2003-as szezon kezdetére ezt sikerült 2950 órára felszaporítania. A fenti pilótaváltási szisztéma tehát mindenképpen takarékosnak tekinthető, hiszen a világ müködő kötelékeinek tapasztalatai szerint a legtöbb légiórát - vagyis pénzt - mindig is az "újoncok" begyakoroltatása emészti fel. Ami a Frecce esetében egyéves kemény munkát és mintegy 400 órát tesz ki. De a vezértől sem vesznek két év után végleges búcsút, hiszen ő a következő 2-3 szezonban már nem csak a köteléknek, hanem az egész 313-as századnak is a parancsnoka lesz. Ebben a minőségében őt illeti a "Pony 0" hívójelü Aermacchi. A tisztjéről 2001-ben leköszönt de Rinaldis alezredes - akit 2000-ben Kecskeméten, mint kötelékvezért láthattunk - Tornadóból ült át 1993-ban a sötétkék MB- 339-ek egyikébe. Az eltelt kilenc év alatt 1100 órányi hozott rep. idejéhez még 2400-at gyüjtött. Ha már a repült idők szóba kerültek: a Frecce pilótái évente 350 órát teljesítenek, ami magában foglalja a harci kiképzés, a gyakorlások, átrepülések, áthúzások és természetesen a repülőnapi szereplések idejét.

"SHOWTIME" FRECCE MÓDRA

Napjainkig csaknem 2300-szor tartottak nyilvános bemutatót. Ennek 10%-át külföldön, vagyis Európa, Észak-afrika, a Közel-Kelet és Észak-Amerika összesen 38 országában. A kötelék azúrkék repülőöltözetét napjainkig 122 pilóta ölthette magára. Legemlékezetesebbnek az 1986-os és az 1992-es kanadai és USA-beli turnéjukat tartják. Utóbbinak az "Újvilág" felfedezésének 500. évfordulója tiszteletére a "Columbus 92" nevet adták. Akkori kintlétük másfél hónapja alatt 16 show-n szerepeltek. A 11 éve felkerekedett csapattal 12 Aermacchi, két Hercules és két Breguet Atlantic kelt át az óceánon. Ekkora "légi armadára" nálunk senki se számítson, hiszen hozzánk "csak át kell ugorniuk". Így a kötelék 12 gépén kívül legfeljebb még egy G.222-es szállítógép száll le a kecskeméti betonra. Külön figyelmet érdemel a Frecce megalapításának 40. évfordulóján rendezett "Azúrkék Légiparádé", melyre a rivoltói bázison 2000. szeptember 10-én került sor. Ezen a "születésnapi bulin", az ünnepelteken kívül - emelve az esemény fényét - még öt légierő meghívott köteléke is szerepelt. A század jelenlegi személyi állománya 15 pilótából és 65 fős müszaki gárdából áll. Utóbbi, remek szakemberekböl összeválogatott csapatnak köszönhető, hogy technikai okokból eddig még egyszer sem maradt el bemutató. A köteléknek külön müsorvezetője van Saia százados személyében. Feladata a közönségszolgálati teendők ellátásán túl, a Frecce 18 látványos elemből álló, közel félórás programjának kommentálása. Amely egyébként az idöjárásnak és a felhőalapnak megfelelően módosítható. Ez azt jelenti, hogy még a legcsapnivalóbb időben is felszállnak. Csak olyankor kihagyják úgy a kilenc gépes formáció, mint a közönség figyelmét az "üresjáratok" idején lekötő, 10-es számot viselö Aermacchi azon függőleges manővereit, melyek különben sem látszanának a felhőktől. A "Pony 10"hívójelü, szólógép bemutatójának legsikeresebb pillanatai általában azok, melyekben az idén az 5. airshow-szezonját kezdö, egykori "Starfighter-zsoké", a 33 esztendős Ferrante őrnagy (2550 óra) - részeg pilótát imitálva - mélyrepülésben elbukdácsol a hüledező publikum orra eőött. Vagy ahogy - látványos füsthúzás kíséretében - az inkább dugattyús-motoros mürepülőgépeknek való "tauchert" mutatja be. Vagy amikor szemből belerepül a világ legnagyobb olasz zászlajába, melyet alacsonyan és a pályával párhuzamosan, fordított V alakú lépcsőben elrepülő bajtársai húznak az égre. A kötelék - a jó években - a májustól októberig tartó szezonban átlagosan 40 repülő-show résztvevöje, és további 10-15 esetben, jellegzetes, zöld-fehér-piros nemzeti színü füstcsíkokat eresztve húz át különböző fontos események helyszínei felett. 2003-at azonban, melyre rányomja bélyegét az iraki háború, nyugodtan nevezhetjük a keresztülhúzott repülőnapok évének is. Nincs ez máshogy Olaszországban sem, ahol a Frecce tervezett 39 bemutatójából eddig már hármat, a beütemezett 11 áthúzásból pedig kettőt töröltek. A kötelék pilótáinak - és a mára már 100-ra növekedett számú Frecce Tricolori Klubok tagjainak - reményei szerint ez a tendencia nem folytatódik tovább. Így végre augusztus 21-én sor kerülhet a Frecce oroszországi bemutatkozására. A rajongók közül páran, vélhetően a moszkvai showra is elkísérik kedvenceiket. Ezért ne lepődjön meg senki, ha a nagyságrendekkel közelebbi Kecskeméten szintén felbukkannak közülük néhányan - mint a focidrukkerek - zászlókkal és transzparensekkel felfegyverkezve.

A teljes cikk az Aranysas magazin augusztusi számában olvasható!